Chica (H.S) •Befejezett•

14.

Ana Herrera~

-Próbáld megvédeni magad Ana!-szólt keményen Zayn. A ringem voltunk, és verekednünk kellett. Őszintén? Nem vártam, hogy megüssön. Inkább szerettem volna hazamenni, ott pedig a pihe-puha ágyamban elaludni.

-De hogy?-kérdeztem teljesen ijedten. Zayn csak elvigyorodott majd megrántotta a vállát.

-Ahogy szeretnéd, csak ne menj ki a ringből.-adta ki a parancsot. Egy edzőteremben voltunk. Hasonlított ahhoz, amelyikben nemrég Harryvel is gyakoroltunk. Jut eszembe. Furcsán viselkedik. Távolság tartóbb mint eddig. Fogalmam sincs mi a baja, de egy kicsit aggaszt.

Zayn lendítette a kezét én pedig próbáltam elhajolni, de ökle arcomat érte, én pedig földre kerültem. Hát...ez sem tartott sokáig. Felnéztem rá, de csak összefont kezekkel állt. Na ne már! Köszi a segítséget tényleg!

-Nem mondtad, hogy mikor kezdjük.-mondtam gorombán, és feltápászkodtam. A box kesztyűt megigazítottam kezemen, majd azt a beállást alkalmaztam, amelyikre Harry tanított. Lábaimat stabilan tartottam, és egész végig Zayn mogyoró barna szemibe néztem. Mikor ismét ütött egyet, lehajoltam és hasba vágtam. Bár nagyon nem segített állpotomon, hisz a másik ökle ismét eltalált. Sokkal erősebb volt, éreztem. Most is a földre kerültem de most a villany a szemembe világított. Utáltam, hogy nem voltam képes megvédeni magam. És utáltam, hogy mindenki látta ezt.

-Jól vagy?-hallottam meg egy ismerős rekedtes hangot. Oldalra fordítottam a fejem, és észrevettem Harryt, ahogy a ring falába kapaszkodva figyelt engem. Nem tudtam semmit sem leolvasni arcáról, de örültem, hogy megkérdezte, hisz ez már sokat jelentett nekem. Legalább megszólalt ebben a háromnegyed órában, amit az edzéssel töltöttünk.

-Megleszek.-mondtam neki, majd feltápászkodtam és ismét Zayn elé álltam. Pozíciót váltottam, hisz most bal lábamat helyeztem előre.

-Zayn!-szólt Harry-Óvatosan, nem egy százhúsz kilós férfit ütsz.-mondta kerek perec, majd ismét elindult...kitudja hova. Eltűnt egy ajtó mögött, és ismét ketten maradtunk az edző teremben. Nem értettem Harryt. Vagy egy órával ezelőtt azt mondta Zaynnek ne fogja magát vissza, most pedig, hogy legyen óvatosabb. Miért változtatta meg a véleményét?

Zayn kiroppantotta a nyakát, majd Ő is pozícióba állt, és készült megütni, de most elugrottam előle, ezzel Őt kilökve az egyensúlyból. Kigáncsoltam, így Ő leesett a földre. Elismerően tekintett rám.

-Kezdesz javulni.-mondta, és felpattant-De most meglátjuk mennyire tudod kivédeni az ütéseim.-villant meg valami szemében, majd egy öklös helyett, egy szép nagy ütést mért gyomromba lábával, majd lelökött a földre. Biztos voltam benne, hogy ez nem volt óvatos, sőt, még gyenge sem. Értetlenül, és fájdalmak közt, összekuporodva pillantottam fel rá. Leguggolt hozzám-Tudod, egyedül az edző teremben és környékén nincsenek kamerák. Azt csinálok veled amit csak akarok.-kacsintott, majd felállva otthagyott. Kilépett az ajtón, én pedig még mindig összegömbölyödve, mint egy sündisznó, próbáltam elviselni a fájdalmat, amit okozott.

Pár perc múlva erőt vettem magamon, és feltápászkodtam a földől. Ittam pár korty vizet. Az öltözőbe sétálva még mindig fogtam hasam a fájdalom miatt, de már kezdett megszűnni. Ahogy beértem mély sóhaj szakadt fel torkomból. Úgy éreztem hogy Zayn nem az hogy nem kedvel, de még nem is szimpatizál velem. Nem értettem mi ez az ellenszenv de szerettem volna megoldani a dolgot. Elvégre, még is Harry egyik barátjáról volt szó.

Valaki hátulról átölelt és nyakhajlatomba fúrta fejét. Először megijedtem, de amint megéreztem jól ismert, fűszeres parfümje illatát, egyből tudtam, hogy Harry az. Karjai erősen szorítottak magukhoz, és úgy éreztem biztonságban vagyok bennük. De nem akart eltűnni a fejemből a hidegsége, ahogy bánt velem.

-Mit csinálsz?-kérdeztem halkan, ahogy éreztem apró csókjait nyakamnál.

-Hmm....a barátnőmmel vagyok, miért?-kérdezte huncutul. A barátnő szó megmelengette szívem, és abban a pillanatban éreztem azt, hogy lehet, hogy tényleg fontos vagyok neki.

-Csak...mert furcsán viselkedtél.-mondtam ki. Őszintén? Egy kicsit féltem válaszától, és attól, hogy megint veszekedünk.

-Az apám megparancsolta, hogy maradjak távol Tőled.-támasztotta meg állát vállamon.

-És? Mit teszel?-kérdeztem félve. Ha az apja megparancsolta neki, akkor biztos vagyok benne, hogy látta a kötődésünket egymás felé. Vagy azt, hogy egyre közelebb kerültünk a másikhoz.

-Semmit. És ezt már elmondtam neked.-fordított maga felé. Szemeiben észrevettem a melegséget, amely felém áradt és a védelmezést, ami mások ellen szolgált-Ugye nem gondolsz semmi rosszra?-kérdezte és láttam rajta, hogy nem akarja, hogy ismét veszekedjünk. Én sem akartam, higgyétek el, én sem.

Megráztam fejem.

-Nem. Csak tudom hogy veszélyes amit csinálunk. És nem szeretném ha valamelyikünknek baja esne, vagy rosszul jönne ki ebből.-birizgáltam keresztes nyakláncát, és nem néztem szemébe. Karjai szorosabban fogták derekam, s fülemhez hajolt, és belesuttogott.

-Semmi baj Chica. A veszély a harmadik nevem.-mély, rekedtes hangjától, a bizsergés végigfutott egész testemen, és ahogy megéreztem kutakodó ajkait bőrömön, szívem olyan gyorsan kezdett el dobogni, hogy azt hittem elszalad. Éreztem ahogy elmosolyodik, és már csak akkor eszméltem fel, mikor ajkait enyémekre helyezte. A mámoros érzés egész testemet uralta, és biztos voltam benne, hogy reakciómat Harry is észrevette. Kezeimet felvezettem hajába, míg Ő hatalmas tenyerét fenekemre csúsztatta. Pár perc múlva elváltam Tőle, hisz tudtam, izzadt vagyok mint valami állat. Morogva kapott ajkaimért, de nem engedtem neki.

-Harry, büdös vagyok.-kuncogtam miközben fejemet mellkasának döntöttem, ezzel eltakarva piruló arcom.

-Akkor...zuhanyozzunk le.-rántott vállat. Megráztam fejem.

-Egyedül maximum.-szakadtam ki öleléséből, és megfogva ruháimat, vonultam be az edzőterem zuhanyzójába, amit magamra is zártam...

~*~

-És? Hogy haladsz az edzéssel?-kérdezte Gemma. Otthon voltunk a nappaliban, és tévéztünk. Harryvel tartottuk a tisztes távolságot, amit rettenetes nehéz volt kibírni, bár valahogy sikerült.

-Ö...jól.-nem tudtam mit válaszolni. Nem akartam azt sem, hogy megtudják, hogy Zayn erősebben ütött meg, mint kellett volna, vagy azt, hogy nem épp a játékszabályoknak megfelelően játszott.

-Ez mit takar?-nevetett fel. Átkaroltam lábaim.

-Haladok vele.-mondtam és ásítottam egyet, ami bár mű volt, muszáj volt valahogy kilépnem a kínos szituációból-Én azt hiszem megyek aludni. Későre jár.-pillantottam fel az órára, ami fél tizenkettőt mutatott.

-Igen, azt hiszem én is elteszem magam holnapra.-helyeselt Harry. Gemma durcisan nézett ránk.

-Ne hagyjatok itt!-nevetett miközben mi fellépkedtünk a lépcsőfokokon. Mi is kuncogva mentünk tovább, egészen a saját, külön szobánkig. Harry rám nézett és kacsintott egyet, amitől és ismét mosolyogtam.

Ahogy beléptem a szobába, megcsapott, az otthon érzet. Mély levegőt véve öltöztem át, és dőltem be az ágyba. Izmaim végre el ernyedtek és éreztem, hogy ez holnapra fájni fog. Hasamra simítottam tenyerem, amin egy jókora zúzódásfolt látszódott, bár reméltem, hogy holnap nem fog annyira fájni, mint azt elképzeltem. Az ajtó felé fordultam, és lehunytam szemeim. Mikor már félálomba voltam, akkor hallottam, hogy belép valaki majd már csak azt, hogy befekszik mellém, egy puszit nyom hajamba és átkarol miután betakart.

-Jó éjszakát Chica.-suttogta mély, rekedtes hangján. Hümmögve közelebb bújtam meleg felsőtestéhez, és hamarosan elragadott az álom....

Kérlek komizz!