Chica (H.S) •Befejezett•

2. évad: 16. rész

Ana Herrera~

Harry szenvedélyes csókcsatába invitált, viszont akármennyire is tetszett cselekedete, muszáj volt eltolnom Őt magamtól, hiszen meg kellett tudnom látogatásának valódi okát.

-Mit keresel itt?-kérdeztem döbbentem, miközben tarkójára lelógó hajszálaival játszottam. Fejét nyakhajlatomba temette, és mély levegőt vett. 

-Nem lehetek a gyermekem anyjával és életem szerelmével?-kérdezte miközben testével a falnak szegezett, így teljesen felmelegítve engem, a hűs szoba ellenére. 

-Ne mond ezt.-suttogtam megrémülve ez erős kifejezéstől. Felkapta fejét, és összevont szemöldökkel nézett irányomba. 

-Miért ne? Ha így érzem, akkor miért ne mondhatnám ezt?-kérdezte félszegen. Összepréseltem ajkaimat, és mély levegőt vettem. 

-Mert... ez túl nagy szó négy... vagyis, már inkább öt év távlatában, és úgy, hogy még csak néhány napja jobb a kapcsoltunk, nem gondolod?-szólaltam meg tartva a férfi válaszától. Megingatta a fejét. 

-Nem, kicsit sem gondolom így, mert az életünk túl rövid ahhoz, hogy ne mondjuk és mutassuk ki az érzéseinket.-szólt bölcsen, én pedig köszönetképpen egy rövid csókot nyomtam ajkára, amit készül volna elmélyíteni, de nem hagytam neki, hiszen kibújtam ostromából és inkább elhúzott szájjal leültem az ágyra. 

-Mit kellett eddig megtenned Anton-nak?-kérdeztem hirtelen, hiszen a lent említett körök, amiben a főnöke mozgott, kicsit sem voltak ínyemre. 

-Hogy érted ezt?-vonta össze a szemöldökét, miközben nekitámaszkodott a falnak. 

-Úgy, hogy a nővéred említette, hogy Anton drogokkal és cédákkal foglalkozik.-motyogtam-Tudni szeretném, hogy a te kezed melyik bizniszben van benne.-néztem fel alakjára. Harry mély levegőt vett és lassan kifújta azt. 

-Megígértem magamnak, hogy nem lesz több titok.-mondta-Szóval őszinte leszek. Nagy részben a drogokkal -szállítással és terjesztéssel- foglalkoztam, de megesett, mikor megdöntöttem néhányat Anton cafkái közül.-szólt, szavai pedig megrepesztették a szívemet. Tudtam, vagy legalábbis belül sejtettem, hogy így volt, de a saját szájából hallani egészen más élmény volt. 

-Értem.-haraptam be alsó ajkamat. 

-Nincs rá mentségem, Chica.-rugaszkodott el a faltól, majd lassú léptekkel jött felém-Nem voltam bedrogozva, nem voltam részeg és nem is fizettek le... egyszerűen csak ehhez volt kedvem... felejteni akartam.-magyarázta, majd leguggolt elém és megfogta a térdem-De most itt vagyok, és nem készülök visszamenni sem a kurtizánokhoz, sem pedig Antonhoz.-simította meg térdem, és hagyta, hogy megfogjam hatalmas kezét, és szemeibe nézzek. 

-Nem akarsz neki dolgozni?-kérdeztem döbbenten. Harry megingatta a fejét.

-Nem, és Louis sem, de szükségünk van a segítségetekre ahhoz, hogy eltegyük a föld alá Anton-t, hiszen anélkül nem léphetünk ki.-figyelte vonásaimat. Megpróbált halkan beszélni, hiszen a falak papírvékonyak voltak, így bárki hallhatta volna beszédét, miközben elmegy az ajtóm előtt. 

-Akkor segítsünk egymásnak, mert mi is pontosan ezt tervezzük.-szorítottam meg kezét, miközben Ő feljött hozzám az ágyra és egy apró csókot nyomott halántékomra. 

-Félek beszélni a többiekkel, akkor is, ha muszáj.-szólt és hátradőlt az ágyon. 

-Miért?-vontam össze a szemöldököm, miközben követtem példáját, majd mellkasára hajtottam fejem, és élveztem, ahogy izmos karjával átkarolt.