La Push Vámpirja

8.fejezet

(Alice szemszöge)

Hiába tettem úgy, mintha át akarnám lépni a határt, nem hatottam meg a dologgal Bellát, pedig biztos voltam benne, hogy nem hagyná, hogy ekkora butaságot tegyek. Jasper, és én remekül játszottuk a szerepünket, de nem arattunk sikert. Mindössze annyit értünk el, hogy négy hatalmas farkas mered ránk, néhány méterre, és szerintem várnak valamire, vagy valakire. Nem is tévedtem. Egy perccel később Billy Black lépett elő emberi alakban a fák közül, és idegesen jött felénk. 

- Mi a fenét képzeltek magatokról? Hogyha még egyszer idejöttök, hogy megzavarjátok La Push békéjét, akkor azonnal semmissé teszem a szerződésünket, és elüldözlek titeket a falkával Forksból, méghozzá örökre – szűrte a fogai között.

- Van nálatok valaki, aki hozzánk tartozik – mondtam idegesen. Mi a fenét képzel magáról egy a korcs? 

- Csak hozzátok tartozott. Múlt időben. Ő már azóta a mi családunk tagja, hogy itt hagytátok – kiabált rám. – Megvolt a lehetőségetek, hogy a veletek legyen, de elszalasztottátok, úgyhogy hagyjátok békén – mondta dühösen a többi farkas pedig elismerően bólintott.

- Nem akarjuk bántani. Csak beszélni szeretnénk vele. Még a határt sem kell átlépnie – mondtam már lágyabban. Úgy vettem észre, hogy az agresszivitás nem megoldás, úgyhogy megpróbáltam a Carlisle által úgy kedvelt diplomatikus megoldással élni, hátha azzal elérek valamit.

- Beszélni sem akar veletek. Ez az ő döntése, és lehetőség szerint tartsátok tiszteletben, különben mi tartunk távol tőle titeket – mondta immár kicsit nyugodtabban. 

- Akkor legalább egy kérdésre válaszolj, kérlek – mondtam csalódottan. Nem hiszem el, hogy nem tudok eljutni valahogy Bellához. Én mindig mindent elérek, hogyha nagyon akarom. Ez nem normális. 

- Mi lenne az a kérdés? – kérdezte Billy és félrebiccentette a fejét. 

- Csak egy fia van, vagy volt Bellának? – kérdeztem kíváncsian és reméltem, hogy megkapom a választ a kérdésre. 

- Nem, hárman vagyunk testvérek – vágta rá Billy, mire ledermedtem.

- Még egy kérdést feltehetnék? – néztem rá könyörgőn. 

- Egyet, de utána távoztok – mondta Billy dühösen. 

- Veszített el Bella gyermeket? – kérdeztem, és bár tudtam, hogy nagyon szomorú lennék, mégis reménykedtem egy „igenben", hiszen az azt jelentené, hogy nem csalta meg Edwardot. 

- Nem, soha nem vetélt el – mondta könnyedén, és teljesen őszintének tűnt. 

- Nos, köszönjük az információkat, akkor mi már itt sem vagyunk – mondta szerelmem, majd felkapott és hazafelé kezdett velem futni. 

- Ne legyen több ilyen alkalom – hallottam még Billy hangját, majd a falka távolodni kezdett a határtól. 

Jasper hirtelen megfordult velem, és a ház helyett az ellenkező irányba kezdett futni. Felrohant velem egészen egy sziklaszirtre, ahonnan messzire el lehetett látni, csak azt nem tudtam, hogy miért jöttünk ide. 

- Jasper? Mit csinálunk itt? – kérdeztem suttogva. 

- Valami nem stimmel ebben az egész történetben – mondta kedvesem határozottan.

- Már miért ne stimmelne? – kérdeztem döbbenten. 

- Egyértelmű, hogy titkolnak valamit a farkasok és Bella. Érzem, hogy valamit elhallgatnak, csak azt nem tudom még, hogy mit, de rá fogok jönni. Innen ellátni egészen La Push partjáig, hogyha elég erősen koncentrálunk. Csak leskelődjünk egy kicsit, mert kíváncsi vagyok, hogy mi az a titok, ami körüllengi ezt az egész helyet. Valamit még nem tudunk, de meg fogom tudni, ha addig élek is – magyarázta Jasper hevesen, majd erőteljesen koncentrálni kezdett.