La Push Vámpirja

58.fejezet

(Gabriella szemszöge)

Már egész La Push a közelgő esküvőtől volt hangos, és én legalább olyan izgatott lettem ettől az egésztől, mint amennyire Nathalie bezsongott. Ráadásul felkért engem, hogy legyek a koszorúslánya, amit megtiszteltetésnek vettem. Ma megyünk ruhát próbálni, és tortákat, meg menüket végigkóstolni Alice társaságában. Jake állandóan azzal húz, hogy ki fogok pukkadni, annyi ennivalót kell majd tesztelnem Nath-tal együtt, de ez tulajdonképpen nem is hangzik olyan rosszul. Sőt, kifejezetten édesszájú vagyok, úgyhogy nagyon sokféle tortát tudok megkóstolni boldogan. Csak azt remélem, hogy a ruhapróba evés előtt lesz, mert különben egyik ruciba sem fogok beleférni, hiszen teli hassal legalább két mérettel nagyobb fűző kéne. Ami azért elég kellemetlen lenne. 

- Jó reggelt – lépett be a szobába Jacob. – Hoztam neked egy kis reggelit – tett le egy adag müzlit elém szerelmem. Majd gyengéden megcsókolt. 

- Neked is jó reggelt – mosolyogtam rá. – Mit vétettem, hogy madáreleséggel próbálsz megetetni már korán reggel? – húztam fel a szemöldököm. 

- Gondoltam, hogy miután egész nap etetni fognak, talán reggel valami könnyűvel próbállak megetetni – nevetett fel. 

- Haha, nagyon vicces vagy – forgattam meg a szemeimet. – Szóval kövérnek tartasz? Na, gyerünk, mondd csak ki – néztem rá tetetett sértődöttséggel. Kövérnek még durva túlzással sem lehetett mondani az ötven kilómat. Na jó, kicsit több, de még akkor sem sok. 

- Dehogy is. Te vagy a legtökéletesebb nő a világon, és akkor is az lennél, hogy több, mint egy mázsát nyomnál – vette el a tálcát az ölemből. Majd hirtelen fölém gördült. – Szóval nem tetszik neked a reggeli müzli gondolata? – kezdte el csókolgatni a nyakamat. 

- Az attól függ – nyögtem. 

- Mitől? – kérdezte, majd finoman a kulcscsontomba harapott. 

- Attól, hogy mit ajánlasz nekem azért cserébe, hogy megeszem ezt az izét, amit idehoztál elém – hadartam el gyorsan. Most nem volt kedvem beszélgetni, mert éppen másra akartam koncentrálni. 

- Bármit megadok azért, hogy ma reggel ezt edd meg. Nem akarom, hogy halálra tömd magad már délre – motyogta a melleimnek. 

- Jó úton haladsz a meggyőzésem felé – sóhajtottam fel. 

- Akkor mindenképpen meggyőzlek az igazamról – mosolygott fel rám. 

Majd lerántotta rólam azt az egy szem bugyit, ami eddig rajtam volt. Én is egy szempillantás alatt levettem róla a felesleges ruhadarabokat, majd a hátára gördítettem szerelmemet, és fölé helyezkedtem. Ezt még úgysem próbáltuk ki. Még sosem irányítottam én, úgyhogy egy picit izgultam, hogy jó leszek-e. Bár Jake elégedett morgásaiból, és szinte kocsányon lógó szemeiből megállapítottam, hogy határozottan tetszik neki az érzés, és a látvány is. Nekem is tetszett, hogy én irányíthattam, és az is, hogy ilyen szemekkel nézi az idomaimat, bár ez egy kicsit még zavarba ejtő volt a számomra. Mindent egybevetve azonban izgalmas volt, hogy azt tehetek vele, amit csak akarok. Amikor Jake légzése már szaggatottá vált, hirtelen megálltam. Amióta aktívan élünk szerelmi életet egy kicsit utána olvastam a női oldalakon a tapasztalatokról, és a különféle lehetőségekről. Állítólag az ilyen kis megállásokkal az őrületbe lehet kergetni a férfiakat. Szerettem volna kamatoztatni a megszerzett tudást, hiszen annyi mindent nem próbáltunk még kedvesemmel. Ezért vettem át az irányítást, és álltam meg most. Jacob rosszallóan nézett rám, de én csak rámosolyogtam, és a kezeit lassan a melleimre helyeztem, kényeztetést kérve. Jake készségesen teljesítette a néma kérést, én pedig újra megmozdítottam a csípőmet, mire szerelmem ajkait jóleső nyögés hagyta el, ahogy az enyémeket is. Először csak lágyan ringattam a csípőmet, ami jóleső bizsergéssel töltött el, amit már jól ismertem. Azután pedig kezeimmel Jacob combjaira támaszkodtam, és kicsit hátradőlve intenzívebb mozgásba kezdtem, amibe kedvesem is besegített azzal, hogy a hátsómba markolt, és ritmusosan segített az emelkedésben. Ez a mozdulat egészen másképpen volt jó, de határozottan jó volt. Mintha sokkal jobban éreztem volna a szeretett férfi minden egyes porcikáját. A csípőm nem sokkal később önálló életre kelt, majd a jól ismert bizsergés helyét átvette a tökéletes nyugalom, és kiteljesedés. Pihegve dőltem előre szerelmem mellkasára, aki azonnal szorosan körbefont a karjaival, és apró puszikat lehelt a vállamra.