2022. szeptember 18.

966 24 2
                                    

Reni szemszöge
Ma reggel nem tudtunk sokáig aludni mivel a fiúk ránk törtek és elkezdtek az ágyon ugrálni.
-Fiúk! Nyugi! - próbálkoztam
-Mit szeretnétek most? Mert mi azt hogy lenyugodjatok, hiszen vasárnap van. Ilyenkor általában aludni szoktak az emberek. Feküdjetek vissza aludni. - mondta Cortez a "reggeli" hangjával.
-Nyem! - mondta Zéti még mindig ugrálva.
-Jajj, jól van már! - mondtam miközben fekvésből feltápászkodtam ülésbe.
-Na végje! - mondta Venci miközben az ölembe mászott.
-Miért is kellett nekünk reggel fél hétkor kelni? Remélem valami jó okotok van rá!
- Menjünk el moziba! - kiáltották szinte egyszerre.
- És ezt ilyen korán kell közölni velünk? - kérdezte Cortez
- Igenn! - mondta Venci
- Jó, majd elmegyünk de most hagyjatok aludni engem. - mondta Cortez és visszafordult aludni.
- Gyertek, most hagyjuk apátokat, majd később felkeltjük őt.
- Okés, de megyünk moziba? - kérdezte Zéti
- Igen, ha lesz olyan ami nyitva lesz vasárnap.
- Ez az!

Amíg Cortez aludt én az ikrekkel elmentem bevásárolni, ami elég nehézkésen ment, mert mindent megakartak kapni, ami megtetszett nekik. Végül mindketten 1-1 apróságot kaphattak. Zéti egy csomag csipszet, Venci pedig egy tábla csokit választott. Mikor hazaértünk Cortez még aludt, aztán 9 óra körül ő is felkelt.
- Jó jeggelt! - Mondták a fiúk szinte egyszerre miközben az apjuk felé rohantak.
-Nektek is!
- Jó reggelt! -köszöntöttem én is egy csókkal.

1 óráig aztán semmi érdekes nem történt, viszont egykor elinduktunk moziba, hiszen megígértük hogy ma elmegyünk oda. Végül a Toy Story 4-t néztük meg. Hazafelé még Mekibe is bementünk. Itthon amíg
Venci és Zéti játszottak, én és Cortez a dolgunkat csináltuk, és beszélgettünk.
- Tudod mire gondoltam? - kérdezte Cortez
- Nem vagyok gondolatolvasó, így nem tudom. Mire?
- Elkéne menni az ikrekkel Amerikába. Szeretném anyuéknak is bemutatni őket, mert bár képen már látták őket, valóságban még soha.
-Rendben, de mégis mikor? (Egyébként igen, amióta Zéti és Venci megszülettek, azóta kapcsolatunk Cortez szüleivel eléggé megváltozott)
- Mikor lesz szünet az óvodában?
- Majd csak októberben. -jelentettem ki.
- Akkor majd októberben megyünk. Hány napos a szünetük?
- Két hetes.
-Az jó! Akkor abból 5 napot ott töltünk, ha úgy jó. - jelentette ki Cortez.
-Rendben, már csak a fiúknak kell róla szólni.
-Zéti, Venci! Gyertek! - mondta hangisan Cortez
-Megyünk. - hangzott a válasz.
Pár pillanaton belül már itt is voltak.
-Üljetek le! - mondtam, és adtam nekik 1-1 tál szeletelt gyümölcsöt. Nekik megvan szoktatva, hogy a gyümölcs a nasi.
-Tehát. - kezdte Cortez - Arra gondoltunk hogy megismerhetnétek a nagyiékat.
-Dehát ismejjük! - vágott közbe Zéti.
-Igen, de azok az én szüleim. És mi azt szeretnénk hogy apukátok szüleit is megismerjétek. - mondtam.
-Jaaaa! - mondta Zéti
-És ők hol laknak? - kérdezte Venci.
- Nagyon messze innen. Sokkal messzebb mint Ricsiék. Tehát arra gondoltunk, hogy az őszi szünetben elmegyünk hozzájuk! - mondta Cortez, hogy a végére tudjon érni mihamarabb
-Jóóó! - üvöltötték a fiúk.
Ezek után a nap esemény mentesen zajlott.

SZJG folytatás |BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now