SZJG folytatás |BEFEJEZETT|

2032. szeptember 9

Zsófi szemszöge
Reggel elég korán keltem ahoz képest hogy szombatot írunk. Korán kelésem oka minden bizonnyal az, hogy megint megyek Vencóékhoz. Anyu szerencsére elengedett. Reggeli rutinom elvégzése után mondanám hogy rögtön indultam hozzájuk, de ez nem így volt. Lekellett ülnöm tanulni. Anya ezzel a feltétellel engedett el. Végülis a mondás is úgy tartja: Valamit valamiért.
Miután készen lettem (11 óra körül) végre indulhattam. Pár perc múlva ott is voltam a házuk előtt, majd becsengettem. A fiúk apja engedett be engem, majd először a fiúkhoz mentem volna, azonban pont ekkor jött ki a szobájából Napsi, szóval nem tudtam bemenni a fiúkhoz. Lehet jobb is így. Először segítettem neki a leckében, majd rajzoltunk, stb. Ezt követően ámentem a fiúkhoz, akik éppen valami lövöldözős játékkal játszottak fejhallgatóval a fejükön, szóval meg sem hallották hogy bejöttem. Sőt, annyira belemélyültek a játékba hogy észre se vettek, Így hát inkább odamentem melléjük. Ezt már észrevették és kikapcsolták a játékot.
-Sziasztok!
-Szia! -mondták egyszerre. -Mióta vagy itt? -kérdezte Venci
-Hát úgy egy órája -feleltem
-Jézusom, annyi ideje itt voltál? -kérdezte Zéti
- Dehogy, a húgotokkal voltam.
- Huhh, akkor jó. Már kezdtem félni hogy hallottál minket.
- Nem, de miért lett volna baj ha hallak titeket? -érdeklődtem
- Az mindegy. - válaszolt Zéti
- Mióta játszotok? -kérdeztem, mert miért ne
- Hát úgy amióta felkeltünk. Úgy kilenc óta.
- Mi? És még nem is tanultatok? -lepődtem meg.
- Olyan vagy mint anyu. -mondta Zéti
- Ja, ő is mindig ezt mondja. Vagyis hasonlót. De amúgy nem, még nem tanultunk. -egészítette ki testvérét Venci
- Akkor rajta! Nem akartok javítani?
- Még jegyeket sem kaptuk! - mosolygott Vencó
- És? A tavalyihoz képest. Nem akartok javítani? -tettem fel a kérdésemet újra.
- De, csak nem tudunk.
- De tudtok!  Ha szeretnétek javítani, akkor most szépen előviszetek a kömyveiteket, és tanultok. Nem kell sokat, elég ha minden tantágyra szántok 10 percet. És nem mindből kell tanulni. -mondtam, és kérésemnek hála elővették a könyveket. - Remek. Mivel kezdjünk? -kérdeztem.
- Hát nem t'om. - Feleltek egyszerűen.
- Jó, akkor matek. Mit nem értetek?
- Hát ő.... Úgy semmit?!
És ekkor kezdődött el negyed óra matekozás. Igen, kicsit kicsúztunk a 10 percből.
- Ja, ez nem is olyan nehéz! - mondta Zéti mikor elmagyaráztam az anyagot.
- Én még mindig nem értem. - jelentette ki Vencó.
- Na szóval... -és újra elmagyaráztam.
- Érted már te hülye? - kérdezte Zéti Vencitől.
- Ja. Valamennyire. De jobban mint eddig. És te vagy a hülye!
- Én elsőre megértettem, te meg nem.
- Jó fiúk, ezt most hagyjuk. Egyikőtök sem hülye, csak el kell magyarázni jobban az anyagot. Oké?
- Ok. - felelték unottan.
Jó akkor jöhet a ...
[...]
Végül egy óra tanulás után készen voltak a fiúk leckéi, megértették a matekot, fizika jeleket tanultak. Mikor végeztünk, akkor jött be az anyjuk.
- Gyertek ebédelni! Zsófi, felhívtam anyukád, azt mondta ebédelhetsz itt.
- Rendben, köszönöm! - mondtam.
Ebéd után újra a fiúk szobájába mentünk, mostmár négyen. Napsi is csatlakozott hozzánk.
- Rendben, és most? - kérdeztem.
- X-box? - vetette fel az ötletet Zétény.
- Ne máár! - mondta Napsi. - Tudod hogy én azt nem szeretnék. Döntsön Zsófi! Végülis ő a vendég.
- Nem, én nem döntök. Nem igazán tudok ötleteket mondani. Valakinek valamilyen ötlete? -kérdeztem.
- Jó, ha X-boxozni nem is, focizni csak szeretnétek. -mondta az ötletét Vencó.
- Hát jó. - adtam be a derekam, Napsi pedig ugyanezt tette utánnam. Zétinek pedig gondolkodnia sem kellett. Számára a válasz egyértelmű volt. Persze hogy játszik.
Így hát kimentünk az udvarra, ahol focizni kezdtünk.
A csapatok hamar meglettek.
Zéti és Napsi         VS              Venci és én
Már úgy 1 órája játszhattunk, amikor Reni (igen, okosodtam, megtudtam hogy így hívják anyjukat, és megengedte hogy Reninek hívjam) kijött szólni Napsugárnak, hogy készüljön mert mennie kell edzésre. Így pedig a játékot abbahagytuk. 1-1 lett az eredmény. Miután Napsi elment felmentünk a fiúk szobájába.

Újabb dolgot tudtam meg a kis Napsiról. Megtudtam hogy RG-zik és hogy most több edzése van mint általában szokott, mert egy országos versenyre készül, ami jövőhét szombaton 11 órakor lesz megrendezve Budapesten. Na ez már teljesítmény!

Itt a szobában azonban unalom tört ki. Nem csodálom. Ők fiúk, én lány. Más érdekli őket mint engem. Ha fiú lennék most biztos hogy X-boxoznánk. Azonban lány vagyok, vagyis nem X-boxozunk. Az unalomnak végül Zéti ötlete vetett véget. Felelsz vagy Merszezni kezdtünk. Én kezdtem.
- Jó. Zéti! Felelsz vagy mersz?
- Felelek
- Van valaki aki tetszik az osztályból? Őszintén!
- Van. - és nem is húzta tovább a szót. Végülis nem kérdeztem meg hogy ki. Na, majd legközelebb.
- Tes, F or M? - kérdezte
- Ne már, lehet rövidíteni? -nyarvogtam
- Persze. -felelt Venci
- Szóval Tes, F or M?
- Felelek.
- Mikor tetszett meg Zsófi?
- Az első pillanattól tetszett. - mondta, amire én egy mosollyal reagáltam.
- Na tes, most te jössz! F vagy M?
- Tudod mit? Merek! -mondta Zéti
- Jó. Akkor kiabáld ki az ablakon hogy Csöves vagyok!
- Ok. - és kikiabálta. - Zsófi! Te eddig kimaradtál! Felelsz vagy Mersz?
- Felelek. - mondtam.
- Oké. Mi volt az első érzésed mikor megláttad az én kis lüke tesám?
- Az hogy helyes fiú. Venc! F or M?
- Venci mer.
- Remek! Akkor az lesz a te feladatod, hogy menj oda anyudhoz vagy apudhoz és mond nekik azt hogy Lány vagyok.
- Jó. -majd elindult. Mi utánna mentünk.
- Apa! Zsófi lány! - mondta.
- Mi? - kérdezett vissza apjuk.
- Zsófi. Tudod, ő lány.
- Igen, ezt eddig is tudtam. De ha most éppen felelsz vagy mersz van, akkor megértelek. Mi is sokat játszottuk ezt régen.
Ez után a mondat után visszavonultunk a szobába.
- De én nem úgy értettem! Azt kellett volna mondanod hogy... -mondtam, de nem fejezhettem be a mondatot, mert Venc közbeszólt.
- Tudom, de nekem ez így jobb volt.
- Jó, mindegy.
- Na akkor, Zsófi! F or M?
- Merek! - bátorodtam meg.
- Jó. Mondj utánnam mindent!
- Oké!
- Szóval! - kezdett bele.
- Szóval! - ismételtem
- Én, Zsófi - nem is tudtam hogy ő is Zsófi 😂
- Én, Zsófi - én már tényleg Zsófi vagyok.
- kijelentem
- kijelentem
- hogy Antai-Kelemen Vencelt -jajj, hogy fog folytatódni a mondat???
- hogy Antai-Kelemen Vencelt
- örökre szeretni fogom
- örökre szeretni fogom
- most pedig
- most pedig
- szeretném őt
- szeretném őt
- megcsókolni. -nevetett bele a végébe.
- megcsókolni?
-Oké, Zsófi, eleget teszek kérésednek! - Mondta Venci. Gondolom ez már nem a játék része, szóval nem utánoztam.
- Nem kell, kösz!
- De te mondtad! - mindeközben Zétény már csak röhögött rajtunk.
- Rosszul mondtam! - ellenkeztem.
- Akkor mit szeretnél? - kérdezte Venci
- Megölelni. - mondtam, és megöleltem. Eközben Venci a fülembe súgott valamit, amiből én csak annyit értettem, hogy hamarosan.

Kérdés! Szerintetek mit súgott Venci Zsófi fülébe?

Ez után folytattuk a játékot. Többek között olyan feladatok voltak, hogy mondd ezt valakinek, mondd azt valakinek, és hasonlók. Nagyon jól elvoltunk ezzel egy ideig. Ezután azonban újra unatkozni kezdtünk. Most én mondtam ötletet, és társasjátékoztunk kicsit. Ki nevet a végén? erre a névre hallgat a játék. A játékot Zétény nyerte, őt én követtem és Vencel vesztett.
Miután végeztünk, meghallottuk hogy Napsi hazaérkezett. Azonban mikor megláttam őt, elszomorodtam.

Második kérdés! Mi miatt szomorodhatott el Zsófi? Segítség: Napsi edzésen volt.