2022. október 27.

577 11 10
                                    

Cortez szemszöge
Ma van az utolsó nap hogy itt vagyunk osztálytalálkozón, aztán megyünk haza. Jó volt amúgy ez az egész. Na de mindegy is. Ma délután már megyünk haza, délelőtt pedig búcsúzkodunk. Reggel összepakoltunk, mivel nem sok cuccot hoztunk így elég volt most. Reggeliztünk, aztán kezdetét vette a búcsúzás. Természetesen ezt a lányok nem tudták gyorsan megoldani (pedig ők még kevesebben is vannak), így várnunk kellett rájuk. 1 óra körül indultunk haza.

Itthon ugyanúgy volt minden, ahogy elmentünk innen. Vagyis majdnem, hiszen a por az nem volt itt. Reni ezt elég gyorsan meg oldotta így már tényleg ugyanolyan volt minden, mint ahogy elhagytuk. Egyébként a nap esemény mentes volt, bár Renivel este beszélgettünk egy kicsit.
-Reni! - szólítottam meg
-Igen?
-Most gondoljodtam valamit. - kezdtem bele. - nem gondolod hogy ez a ház kicsi lesz mostmár nekünk? - kérdeztem, mivel jelenleg a házban 2 hálószoba, 1 konyha, 1 ebédlő, 1 nappali és 1 fürdőszoba van egybe a Wc-vel.
-De. - felelte. - Akkor kéne keresni valahol házat. -mondta.
- Igen. És mi lenne ha Budapesttől kicsit távolodnánk? - vetettem be az ötletem.
- Felőlem oké. Ahol majd találunk házat.
-Oké. - Mondtam.
-De.... -kezdte. -az ikrekkel mi lesz? Az óvodában már vannak barátaik (Ezt így kell írni?) , meg minden.
- Meg fogják szokni. Még nagyon az óvoda elején vannak. Nem lesz baj.
-Hát akkor jó.

Igazából ezután már nem sok dolog történt, esti rutinunk elvégzése után mentünk és aludtunk.

Most egy rövidebb részt hoztam, de remélem ez is tetszik.

SZJG folytatás |BEFEJEZETT|Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon