Az újsrác, egy omega...

11.rész

Isaac szemszöge:

Miközben Eliot mosogatott, én addig kerestem egy üveg bort, mivel ez a beszélgetés kettőnk között elég hosszadalmas lesz és úgy gondoltam ha iszunk egy kis alkoholt bátrabban beszélünk majd az érzéseinkről. Miután a kis omega az utolsó tányért is a helyére tette a kezemre fogott és maga után húzott a nappaliba. Leült a kanapéra én pedig vele szemben foglaltam helyet. Kikapcsoltam a filmet és hagytam, hogy valami zenecsatorna halkan duruzsoljon a háttérben, hogy azért mégse legyen síri csend.
-Tehát akkor hol kezdjük?-tettem meg én a kezdő lépést.
-Mit jelentett neked az a hétvége?-tette fel kérdését Eli, bár nem nézett a szemembe.
-Amikor hazavittelek a buliból már este sem akartam ott maradni, mert én soha senkinél nem maradok,viszont olyan édes voltál, hogy úgy gondoltam ezt az egy estét megengedhetem magamnak, aztán majd másnap reggel mielőtt felkelsz elhúzok.
-De mégse tetted.-vágott szavamba.
-Hát igen, nem mentem el inkább ott maradtam.
-Miért?
-Mert amikor felébredtem egyszerűen rád néztem és nem tudtalak ott hagyni, megijedtem ettől az egésztől, de nem tudtalak volna ott hagyni szóval maradtam. Az utolsó napon is akartam csak már annyira kívántalak, hogy nem tudtam volna magam visszafogni. Egy szóval bennem akkor realizálódott, hogy többet akarok tőled mint egy sima ágytornát.
-Értem, és akkor miért smároltál azzal a csajjal?-nézett rám szúrós szemmel. Ezek szerint amiatt még mindig haragszik.
-Az ellen nincs túl jó kifogásom egyszerűen kellett valaki akin kiélhettem volna magam.
-Hogy hihetném el hogy többet akarsz tőlem, hogyha amint nem elégülsz ki más karjaiba rohansz.-mondta elhaló hangon.
-Hidd el soha többé nem tenném meg, annyira fájt amikor sírni láttalak, hogy mégegyszer én nem akarom ezt átélni.
-Rendben hiszek neked, de ez nem azt jelenti, hogy el is felejtettem.
-Akkor most én kérdezek, ha nem lett volna ez az egész csókos dolog azzal a libával össze jönnél velem?
Láttam rajta, hogy eléggé megdöbbent kérdésem hallatán, de ezt fontos tudnom hiszen, ha ő nem szeret úgy, akkor felesleges tepernem.
-Nem tudom, valószínűleg , mármint helyes vagy és az illatod megnyugtat meg jófej is vagy kedves is bár eléggé ritkán de velem egyre többször-hadarta el ezt az egészet vöröslő fejjel, mire én csak halkan kuncogtam.
-Tehát bejövök neked?-kérdeztem nevetve 
-Mondhatjuk úgy is, de ne értsd félre nem jönnék össze veled.
-Óh értem.-hajtottam le a fejem, mert eléggé bántott amit mondott.
-Jaj ne nem úgy értettem-emelte fel egyik kezével a fejemet.
-Akkor hogyan?-kérdeztem
-Most nem jönnék veled össze de határozottan van esélyed, ráadásul elég sok.-kezdett el megint vörösödni.
-Mikor lettél te ilyen, aki hamar zavarba jön?Mert én úgy emlékszem, hogy amikor először találkoztunk rögtön rám ugrottál és nem vetted el egyik paradicsom állását sem.-böktem meg egy kicsit az oldalát, mire kissé megugrott.  
-Az csak azért volt, hogy lásd mit nem kaphatsz meg.
-Hát ennek ellenére hamarosan az enyém lesz.
-Juj de magabiztos valaki, ne feledd sokat kell még ahhoz tenned, hogy a magadénak tudhass.
-Vannak terveim.-kuncogtam
-Egyébként még mindig úgy gondolod, hogy nem csak egy éjszakára tervezel velem?
-Kedves Eliot még a hátteremen is te vagy, és soha nem tennék meg ennyit olyanokért akikkel csak az ágyamig tervezek és ennyi.-simogattam meg buksiját.
-Okés-mosolyodott el majd, felállt és öntött egy egy pohár bort nekünk, majd egyiket átnyújtotta nekem.
-Igyunk arra, hogy szent a béke.-emelte rám gyönyörű szemeit.
-Olyan szépek a szemeid.-mondtam neki, majd kortyoltam a borból.
-Amikor kisiskolás voltam szörnynek hívtak miatta.
-Csak irigyek voltak, mert ők nem olyan különlegesek mint te.
-Anya is mindig ezt mondta.
-Igaza volt.Egyébként nincs kedved kérdezz feleleket játszani, így jobban megismerhetnénk egymást.-kérdeztem
-Mi van ha nem akarok válaszolni?
-Akkor iszol egy korty bort.
-Rendben van.Kezdesz vagy kezdjek?
-Kezdek én. Mit csinálsz akkor amikor szomorú vagy?
-Általában eszek,meg zenét hallgatok, de a lényeg az hogy evés előtt, közben és után is sírok, és ha ez mind megtörtént, általában utána már rendben vagyok, de ha nagyobb problémám van akkor napokig is képes vagyok rajta gondolkodni egészen addig míg valakinek nem mondom el mi bánt.
-Jesszusom Eli megfulladsz ha sírás közben eszel.-nevettem
-Óh dehogy, tudod a rutin meg az évek.-nevetett ő is.
-Remélem azért nem vagy annyiszor szomorú.
-Nem, dehogy, régebben több minden bántott mostmár nem.
-Annak örülök.
-Na jó most én jövök. Mi az amit még soha nem próbáltál ki az ágyban?
-Oké elsőnek nem ilyen kérdésre számítottam de ez gyors volt, egyáltalán honnan tudod, hogy nem e vagyok még szűz.-kérdeztem
-Te meg a szűz Isaac az két nagyon távol álló fogalom, lehet naív vagyok de ennyire azért nem.-kezdtünk el mind a ketten hangosan nevetni.
-Még soha nem voltam én alul, pedig már másik alfa sráccal is voltam együtt.
-Pótoljuk?-kacsintott rám, majd megsimította a mellkasom.
Megragadtam azt a kezét amivel simogatott majd hanyatt döntöttem a kanapén és a fülébe súgtam.
-Soha nem leszek én alul, ezt most azonnal verd ki a buksidból.-olyan szinten elkezdett vörösödni és nevetni, hogy aggódtam, hogy megfullad.
-Mi az mi ilyen vicces Eli?-kérdeztem
-Semmi.-nevetett tovább
-Na mondd el nekem.-kicsit felerősítettem ódorom, hogy hasson rá.
-Oké elmondom, csak ne csináld ezt a illatoddal.-én pedig tettem amit mondott.
-Na dalolj nekem kismadár.
-Ugye azt mondtad hogy verjem ki a buksimból, nekem pedig azt jutott eszembe, hogy mást is na érted.-ha lehet most még vörösebb volt a feje.
-Nem, nem értem, kifejtenéd.-szívattam
-Nem, folytassuk a játékot.
-Ahogy szeretnéd.-szálltam le róla és visszaültem eredeti helyemre.
-Most te jössz.-mondta
-Tudom, csak még át kell gondolnom. Oké megvan, 3 szóban mondd el milyen vagy az ágyban.-erre ismét felvette arca a piros pozsgás árnyalatot.
Eliot egy ideig bámult rám, majd elmosolyodott és pohara felé nyúlt és lehúzta annak tartalmát, rögtön utána újra is töltötte.
-Tehát nem válaszolsz?
-Nem, mivel akkor nem lenne meglepetés.-kuncogott.
-Akkor majd kiderítem.
-Sok sikert hozzá, nem lesz könnyű dolgod.Rendben én jövök....
Majd így folytatódott több órán keresztül, nagyon sok mindent megtudtunk egymásról ciki beceneveken át, gyerekkori történeteken keresztül, egészen az első csók és szexig. Hihetetlen milyen hamar elrepült a délután, egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a gerlepár nevezetesen Zeek és Leo botorkál le a lépcsőn.
-Hol van Beca?-kérdezte a béta fiú.
-Egyszer csak kapott egy telefont és annyit mondott, hogy ne várjuk, majd elrohant.-válaszolta neki Eliot.
-És ti mi jót csináltatok?-kérdezte Leo
-Semmi különöset ugye Pocakvitéz.-vigyorgott rám a kis omega.
-Micsoda, tud erről?-kérdezte ámulattal a legjobb barátom.
-Hát kérdezz feleleket játszottunk míg egyesek szunyókáltak és megtudtunk egymásról ezt azt ugye Csillagvirág.-mosolyogtam most én rá.
-Az enyém nem annyira kínos mint a tied.-dőlt rám én pedig átkaroltam.
-Hűha látod ezt Leo míg mi aludtunk ezek között elkezdett dúlni a lamúr.-szólalt meg Zeek.
-Nincs semmiféle lamúr, egyenlőre még csak barátok vagyunk, legalábbis lassan haladunk.-mondta Eliot, én pedig hevesen bólogattam, bár nem értettem egyet hiszen én már szívesen csókolgattam és ölelgettem volna őt, de hát ha lassan akar haladni akkor legyen.
-Aha olyan lassúak vagytok, mint Japánban a vonatok. Legalább van valami ehető kaja?-kérdezte alfa barátom.
-Hát még maradt ebédről csirke meg rizs, de az négyünknek nem lesz elég szóval bedobhatok egy pizzát a sütőbe.-mondta Eliot
-Isaac csinálta, a csirkét?-kérdezte ismét Leo
-Igen.-válaszoltam
-Oké akkor csináljatok két pizzát mert Isaac csirkéjéből nem adok, elképesztően ritkán főz nekem, ki kell használni az alkalmat.-magyarázott az alfa. Erre mind felnevettünk. 
Végül tényleg úgy lett ahogy Leo mondta, ő ette a csirkét, mi pedig hárman elfogyasztottunk két mirelit pizzát. Közösen megittuk a maradék bort, és csak úgy beszélgettünk. Arra lettünk figyelmesek, hogy már lassan éjfél, ezért Leoval haza akartunk indulni, de mindkettőnket visszahúztak, engem Eliot őt pedig Zeek.
-Nem akartok maradni?-kérdezte Ezekiel.
-Igen Leo úgyis bort ivott nem vezethet.-érvelt Eliot.
-Eli az már jó pár órája volt, már rég kiment a szervezetemből.-magyarázott neki Leo
-Szóval nem akarsz itt maradni?-kérdezte kissé sértődötten Zeek barátomat.
-Tudjátok mit menjetek csak mi jól elleszünk, ugye Ezi?-engedte el karomat a kis omegám.
Majd otthagyva minket, csípőjüket ütemesen tekergetve sétáltak el tőlünk. Mi csak Leoval egymásra néztünk, majd levettük a kabátjainkat és visszaindultunk a két fiúhoz. Leo megiramodott a béta fiú felé majd felkapta vállára, hiába mocorgott Zeek és kérlelte, hogy tegye le barátom csak rácsapott egyet a fiúnak a hátsójára, majd elköszönt tőlünk és ők már el is tűntek a béta fiú szobájában. Jómagam pedig odaléptem Eliothoz, akinek csak úgy csillogott a szemei, de azért összehúzta magát nehogy úgy járojon mint Zeek. Amint elég közel léptem hozzá odanyújtottam neki a kezemet, mire ő belecsúsztatta kis mancsait, gondolom arra számított hogy kézenfogva felsétálunk. Nos én nem így terveztem, egy egyszerű mozdulattal felrántottam és az ölembe kaptam, majd elindultam vele a vendégszoba irányába.
-Egyedül is tudok menni.-morgolódott
-Tudom, de ez így jobb nem?
-Hát nem panaszkodom, de a barátok ilyet nem szoktak csinálni.-hajtotta le fejét.
-Eli te is tudod, hogy mi sokkal többek leszünk egymásnak szimpla barátnál.
-Rajtad áll.-hajtotta fejét a vállamra.
Miután megérkeztünk a szobába, nyomtam arcára egy puszit és letettem, hogy mehessen letusolni. Utána én is lezuhanyoztam, mire visszatértem Eliot már az ágyban feküdt, óvatosan bemásztam mellé. 
-Jó éjt baba.-simogattam meg arcát
-Jó éjt seggfej.-feltornázta magát az arcomig majd egy puszit adott, utána pedig ráfeküdt a mellkasomra, én pedig a kis omegát átölelve aludtam el.

Sziasztok végre sikerült összehoznom az új részt,remélem elnyerte tetszéseteket. Fun fact az a két becenév amit írtam Eliotnak és Isaacnak azok az  én beceneveim, mondjátok hogy nektek is vannak ilyen ciki vagy éppen értelmetlen beceneveitek és nem csak rám aggatnak ilyeneket.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad.
Puszi a nózitokra, Cseni.