Az újsrác, egy omega...

3.évad 15.rész

Mark szemszöge:

-Felébredtél kis herceg?-simítottam ki a haját a szeméből, már egy ideje mocorgott, szóval arra következtettem, hogy talán megébredt.
-Még nyem.
-Most komolyan hány éves vagy?-nevettem őt ki hiszen, úgy nyamogott mint egy három éves aki még csak éppen most tanul meg beszélni.
-Idősebb vagyok mint te szóval bekussolhatnál.-csapott egy aprót a mellkasomra.
-Mikor vetted le a pólód?
-Nem tudom egy ideje nincs rajtam melegem volt, meg ráfolyt a nyálad szóval inkább levettem.
-Szemen szedett hazugság nekem nem folyik a nyálam, főleg nem rád.
-Akarod, hogy megmutassam a foltot.-mire megint csak morcosan rávágott egyet a mellkasomra.
-Hány óra van? Apukádék még nem jöttek haza?
-Olyan négy körül lehet, de nem fognak hazajönni, hétvégére elmennek meglátogatni apu szüleit.
-Úristen neked is menned kellett volna, én meg itt fetrengek.-pattant fel olyan hirtelen, hogy rendesen én is megijedtem nehogy elszédüljön.
-Nem kell majd legközelebb elmegyek mamáék megértik, meg apuék is nyugi.-karoltam át őt a derekánál és visszahúztam az ágyba.
-Lenyugodtál egy kicsit?
-Ühümm, csak mostmár éhes vagyok ma még nagyjából semmit nem ettem csak bőgtem.
-Rendelhetünk valamit ha szeretnél vagy főzhetünk is nekem mindegy.
-Nem tudom szépfiú dönts te.-kezdett el köröket rajzolni az ujjaival a mellkasomon.
-Sushi?
-Jaj azt nem szeretem.
-Múltkor azt mondtad mindent megeszel, amíg nem túl csípős.-pöcköltem meg az orrát.
-Jó a sushit azt nem, de eszembe se jutott, másik ötletet kérek.
-Így elég nehéz kitalálni ám, hogy titkolózol.
-Én nem is, csak mondom elfelejtettem. De amúgy nincs kedved elmenni a mekibe meghívlak, mondjuk neked kell vezetned, de a kaját én állom.-vigyorgott rám.
-Komolyan mekizni akarsz?
-Igen ez ilyen rituálé, ha rossz a kedvem, akkor kapok mekit, már kisírtam magam, de kellenek azok a gyorskaják, hogy túl is tegyem magam rajta.
-Jó akkor menjünk el a mekibe.-sóhajtottam egyet hiszen nem igazán volt sok kedvem nem, hogy kikelni az ágyból, de még vezetni is, de Alexért megtettem volna bármit csak, hogy jó kedve maradjon.
-Úh köszi, köszi, köszi.-lendítette át rajtam a lábát és így pont a combjaimra tudott ülni, és konkrétan, mint egy anakonda úgy szorította meg a nyakam.
-Ha megfojtasz nem tudunk ám sehova sem menni.
-Bocsi, ne haragudj.-engedett mostmár kicsit a szorításán.
-Nem semmi gondd, öltözz fel aztán menjünk.- nem is kellett neki többet mondanom, ő csak felpattant és ahelyett, hogy a saját cuccait vette volna vissza egyszerűen csak azt a pulcsit kapta magára ami egész nap rajtam volt.
-Most komolyan Alex?
-Miért, úgyis csak a driveba megyünk oda meg nem mindegy mi van rajtam, nem akarok én senkinek sem tetszeni.
-Még nekem se?-kacsintottam rá.
-Miért talán így nem ütöm meg Mark Brown ízlésének szintjét.-tette csípőre a kezeit és így még viccesebb volt, nagyon jól tudta adni a sértődötett.
-Éppenhogy, de eléred.-igazából csak viccnek szántam, de mint ahogy a mondás tartja minden viccnek a fele igaz, Alex bármiben volt jól nézett ki, de amikor az én ruháimat viselte akkor még inkább vonzónak találtam, mert az illatom is körbelengte, hiába nem volt köztünk olyan kötelék, mint például apáék között, de mégis egy kis részem nála volt, és talán így jobban magaménak tudhatom a kis omegát.

Miután én is magamra kaptam valami ruhát, mert Alex nem igazán díjazta azt az ötletemet, hogy póló nélkül menjek, persze az volt a kifogása, hogy nehogy megfázzak, de pontosan tudtam, hogy csak féltékeny lenne minden emberre aki rám néz. De én természetesen amilyen nagylelkű vagyok hajlandó voltam felöltözni. A kocsiban Alex már nem annyira ragaszkodott hozzám, mint amikor hazafelé jöttünk, de amint a combjára helyeztem a kezem, ő szívesen játszadozott az ujjaimmal. Mivel a kajálda nem volt messze tőlünk, ezért pár perc alatt ott is voltunk, közben Alex felhívta az édesapját, hogy ma meg holnap valószínűleg nem megy haza, mert egy barátjánál alszik, szerintem említenem sem kell, hogy az apja mennyire nem örült ennek. Rögtön rákérdezett, hogy arról a fiúról van e szó aki segített neki es Clarenek és miután bevallotta az apjának, hogy igen, hát fogalmazzunk úgy, hogy én jót szórakoztam az apukája kis előadásán Alexnak meg égett a feje rendesen.
-Nem is beszéltük meg, hogy nálam alszol.-sandítottam rá miután lerakta a telefont.
-Miért talán nem akarod?
-Hát nem is tudom, mit kapok cserébe?
-A társaságomat, az mindennel is felér.
-És méghogy én vagyok a beképzelt.
-Ez nem beképzeltség, csak a tények drágám.

Amikor odaértünk végre mindketten leadtuk a rendelésünket, Alex egy kisebb eszkimó család havi adagját, mire végzett a felsorolással szerintem én is meg a mikrofon mögött ülő lány is elmormoltunk egy két imát. Persze én fizettem a kajáért, nem mintha Alex nem törtetett volna, hogy ő akarja állni, de hát erről szó sem lehetett. A lány aki kiadta nekünk az ablakon az ételt, eléggé, hogy is mondjam rámnyomult, konkrétan közölte, hogy felírja egy szalvétára nekem a számát, mire Alex kicsit előre hajolt, hogy ne legyen a takarásomban, majd közölte a lánnyal, hogy nyugodtan tegye csak meg, mert azzal a szalvétával fogja felszedni a kutyájának a szarát. Én meg konkrétan ültem ott, mint a jó gyerek a két tornádó között, úgyhogy inkább csak minél gyorsabban megköszöntem és elhajtottam, még mielőtt a kis omega átveti magát rajtam és beugrik az ablakon.

Otthon mindketten konkrétan egy hang nélkül nekiestünk a kajának, először cukkoltam Alexet, hogy ennyit biztos nem bír majd megenni, ő meg csak erősködött, hogy még vissza is fogta magát, mert azt hitte ő fizet.
-Na mivan nem bírsz vele?-kérdeztem rá amikor már a harmadik burgerénél járt és úgy nézett rá, mint a legnagyobb ellenségére.
-De, hogyne bírnék, csak megsajnáltam a szegény marhát akit most megeszek, szóval fejben elbúcsúzom tőle.-mire kiszakadt belőlem a nevetés.
-Nem kell megenned, eltesszük, nyugi nem eszem meg előled később is tömheted magad vele.
-Mi bajod van?
-Most mi nem értem?-néztem rá olyan értetlenül, mert ilyen hirtelen hangulatváltozása még Sarahnak sincs, pedig ő aztán ebben verhetetlen.
-Egy csomó ideje egy légtérben vagyunk, de semmi perverz megjegyzés, vagy csipkelődés. Most is azt mondtad a kajára, hangsúlyozom a kajára, hogy később tömhetem magam vele, de ha tényleg jól lennél akkor utána hozzátenéd, hogy bár mással is megtömhetlek-mélyítette el a hangját, mire én köpni nyelni nem tudtam.
-Alex én...
-Na látod erről beszélek, semmi bébi vagy herceg vagy akár cicafiú, csak amiatt mert ma rossz napom volt nem akarom, hogy babusgass. Vagyis de akarom, de nem így, kérem vissza az igazi szépfiút, akit le kell korlátoznom, egy óra egy flörtre, mert ez a mostani bár édes, meg cukormázas, de na, nem az a Mark akit én ismerek.
-Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog hiányozni bébi, de kérésed számomra parancs.
-Köszönöm.
-Te nem vagy normális komolyan.-vettem el tőle a kaját, mert a végén tényleg annyira szugerálni fogja, hogy feléled a marha a burgerből.
-Hé azt még megakartam enni.
-Majd később megeszed.
-Szeretsz játszani?-kérdeztem meg tőle
-Attól függ mit?-vigyorgott rám csábosan, ez hihetetlen eddig én voltam aki nyomult, most meg Alex nemhogy hiányolja ezt az egészet, hanem konkréten átvette a szerepemet.
-Oké, hiányolod az igazi Markot, nos ez a Mark leakar veled ülni az xboxhoz és aki veszít, az teljesíti a másiknak egy óhaját.
-Benne vagyok.
-Nem gondoltam, hogy ez ilyen könnyen menni fog, ugye tudod cicafiú ha azt kérem, hogy a csinos lábaidat helyezd a vállamra lehetőleg ruha nélkül akkor meg kell tenned.
-Tudom, hogy nem fogsz ilyet kérni, nagy a szád, de ismerlek már annyira, hogy amit nem akarnék azt nem tetednéd meg velem. Meg egyébként is kimondta, hogy nem tenném meg.-és már a tekintetéből tudtam, hogy én mennyire, de mennyire fogom élvezni ezt a játékot.

Halihó bogárkák itt is lennék, egy újabb résszel. A következő részből csak annyit árulhatok el, hogy a fiúk elég közel fognak kerülni egymáshoz. Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a rész. Köszönöm, ha elolvastad.

Puszi, Cseni<3