Az újsrác, egy omega...

3.évad 1.rész

Mark szemszöge:

-Nyugi apu minden megvan, nem vagyok már kölyök.-néztem le a tőlem vagy másfél fejjel alacsonyabb szülőmre, aki ma is mint mindig amikor valami új dologba kezdek halálra aggódja magát. Amikor általánosba mentem, vagy amikor a gimit kezdtem és nekiálltam úszni, akkor is pont ugyanígy viselkedett bár nem gondoltam volna, hogy ez az egyetemig megmarad. A mai napom megyek az első igazi napomra az egyetemen bár volt évnyitó is, de mivel nem volt kötelező megjelenni, ezért Sarahval ellógtuk az egész napot. Félre értés ne essék bár a lány három évvel idősebb nálam együtt kezdünk neki az egyetemnek, aminek szimplán az az oka, hogy Sarah az utóbbi három évben össze vissza utazgatott, mert modellként dolgozott, de mivel már én is elkezdem, ezért úgy gondolta, hogy egy ideig félre rakja a saját karrierjét és ismét visszaül az iskolapadba. Sokan azt hiszik, hogy együtt vagyunk, ami nem is lenne nagy tévedés egy ideig jártunk is, ha már azt lehet annak hívni, igazából csak volt egy nagyon rövid kitérő a barátsagunkban, de aztán mindketten rájöttünk, hogy a mi időzőjeles kapcsolatunk minden mozzanata kínos volt, szóval maradtunk inkább legjobb barátok.
-Isaac mondd meg a fiadnak, hogy nem mehet motorral szeptemberben iskolába mert meg fog fázni, vagy elcsúszik a vizes úton.-panaszkodott apu apának. Mire ő csak elnevette magát, hát igen apa mindig az én pártomat fogja bármi van. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy őt kedvelném jobban egyszerűen, csak ő a lazább.
-Szerelmem a fiad egy nagy és erős alfa-sétált oda mellém mosolyogva, majd megfogta a vállam.-nem lesz semmi baja, ha motorral akar menni hagy menjen. Erre apu már mindkettőnkre nagyon csúnyán nézett, majd egy hangosan kifújt levegő után csak bólinott, és visszament a konyhába, megnézni az öcsémet és a hugomat. Apa meg csak azzal a tipikus, látod most mindkettőnkre haragszik tekintettel díjazott, mire én csak elmosolyodtam. Hát igen miután betöltöttem a hetet apuék közölték, hogy lesz testvérem, rá két hónapjára azt, hogy két testvérem lesz. Akkoriban emlékszem apu nagyon a padlón volt, sokszor láttam sírni és azt hittem, hogy ez a babák hibája ezért nagyon gyűlöltem őket, de amikor idősebb lettem apa elmondta, az egész sztorit. Mit műveltek az ő szülei, és akkor rájöttem, hogy ezért nem találkoztam, még sohasem apa családjával. De őszintén utána már nem is akartam, pontosan elég volt nekem, hogy van két szerető szülőm, apu felől a nagyszüleim és Leo és Ezekeil bácsi, valamint Beca, őt nem lehet lenénizni, mert ő nem öreg. Hát igen ő a legszabadszelleműbb, vele rúgtam be életemben először és Sarah se volt másképp, szerintem az ikrek is majd így járnak. Miután megreggeliztem és hatszor megöleltem aput, aki végre hajlandó volt elengedni, Lukekkal az öcsémmel lepacsiztam, a Hyacinthot pedig megöleltem, hát igen a hugom ma is pont ugyanúgy viselkedik mint egy hercegnő akinek mi vagyunk a csicskásai, mert amikor elakartam engedni visszahúzott, hogy ma délután el kell érte mennem, mert a fehér cipőjét akarja felvenni és ha az koszos lesz, vége mindennek. Persze én mosolyogva megígértem, hogy elmegyek érte, hiszen ma csak két órát vettem fel, szóval elég hamar végezni fogok. Miután végre kiszabadultam otthonról, megindultam Sarahért, aki már a kapuban várt. Persze odamentem Ezekiel bácsihoz és őt is megöleltem, pont olyan volt, mint apu síkideg, hogy nehogy valami bajunk essen. Persze Leo őt is próbálta nyugtatni, emlékszem amikor Sarah először utazott el még csak 17 volt, akkor nem lehetett az apukájával bírni, minden percben Saraht hívogatta, de Leonak valahogy sikerült lecsillapítania. 
-Na gyere te szépfiú, mielőtt még elkésünk a szüleink miatt.-pattant fel Sarah a motromra. Be is startoltam a motrot és meg is indultunk a suli felé. 
Amikor végre sikeresen leparkoltam, Sarah lekapta magáról a sisakot és megrázta a gyönyörű barna fürtjeit.
-Na mivan kiscsikó még mindig tetszem?-pislogott rám.
-Hát hogyne szerelmem, gyönyörű vagy, mint mindig.-mosolyogtunk össze, persze mindketten tudtuk, hogy ez csak poén, de igaz ami igaz, Sarah egy nagyon szép lány volt, magas és karcsú nem véletlen, hogy modellként dolgozott. 
-Nyugi te se vagy rossz.-kacsintott rám.
Megindultunk mindketten a porta felé, tudtam hogy ma lesz egy számvitelem és egy statisztikám, de fogalmam se volt, hogy merre vannak a termek amibe mennem kellett volna. Miután a portán ülő élő kövület elkalauzolt minket búcsút intettem Sarahnak, hát igen bár egy egyetemre járunk és a szakunk is hasonló, de Sarah inkább a divatvilág felé terelte a tanulmányait ami nem meglepő. Én miután befeztem a gimit fogalmam se volt mit akarok csinálni, jó voltam mindig is matekból és egészen jól tudtam irányítani az embereket, és persze ott volt apa cége is, de nem mintha rám erőltette volna, hogy nekem kell majd átvennem, de mindig is egy kicsit lusta ember voltam, szerettem volna azt a függetlenséget az életembe ami neki van, hiszen ha az ember a saját maga főnöke, akkor igazából akkor van szabadideje ha ő akarja, szóval pontosan ilyen irányba mentem tovább. Bár gimi végén egy két sportiskolától is kaptam ösztöndíjat, de sose gondoltam úgy az úszásra, hogy majd ebből akarok megélni. Mire megtaláltam a termemet már majdnem el is kezdődött az óra, így a hátsó padsoroknál kerestem magamnak helyet, hiszen nem akartam senkit felállítani, hogy én leülhessek esetleg közelebb. Amikor végre helyet foglaltam, egy csomó ember rámkapta a tekintetét. Na most ennek több oka is lehetett, ad egy tudták kik a szüleim és ezért néztek rám ennyire feltünően a másik oka, pedig az, hogy omegák néztek, annyi illat lett egyszerre a teremben, hogy azt hittem rosszul leszek. Bár apával erről sokat dumáltam, hogy miért utálom ennyire az omegákat, de ő neki csak az volt a válasza, hogy mert még nem találtam meg az igazit. De szerintem ez nem így volt egyszerűen csak utáltam, hogy az illatukkal akarnak mindent elérni, semmi önálló gondolatuk sincs bár apukám is omega volt rá máshogy tekintettem, sokkal talpraesetebb volt bárkinél. De azok akik velem egykorúak, csak kettő dolog érdekelte őket, hogy egy alfa vagyok ráadásul a szüleim gazdagok, hiszen az abszolút nem az én pénzem. Próbáltam a fagyos alfát mutatni ezért még csak nem is figyeltem rájuk. Inkább minden tekintetemet az éppen belépő tanárra szegeztem, aki nagyon ismerős volt. Miután bemutatkozott el is kezdte mondani, mit vár el tőlünk ebben a félévben arról is beszélt, hogy ez egy kötelező óra ezért csak orvosi igazolást fogad el, azt is csak kétszer, majd nem is fecsérelte tovább a szót és nekiállt nekünk tananyagot magyarázni. Miután vége lett az órának, meg is indultam kifelé a teremből, mire három szinte ugyanúgy kinéző lány odaugrott hozzám, hogy el e kérhetik a számom mire én csak félrehúztam a szám, hogy szerintem a barátnőm nem örülne neki, ami nagy hazugság volt még csak a közelében sem voltam ahhoz, hogy valakivel együtt legyek.
-Mark Brown, egy szóra.-intett nekem a tanár, ezzel kihúzva a pácból.
-Igen tanár úr?
-Örülök, hogy ugyanide jelentkezett, mint az apja, nagyon jó diákom volt és maga nagyon hasonlít rá, de a szeme.
-A szemem apukámé nekem is heterochrómiám van mint neki.
-Áh értem, nos csak annyit akartam mondani, hogy sok szerencsét, és remélem pont olyan szép eredménnyel zár mint az édesapja.-mire én csak bólinottam. Újra elindultam, hogy kimenjek a teremből de amikor az ajtót kinyitottam valakinek nekicsaptam....

Hali mindenkinek itt is lenne az első rész ami kicsit megcsúszva jelent meg, mivel úgy tervezem, hogy minden héten csütörtökön lesz rész. Remélem mindenkinek tetszeni fog. Köszönöm, ha elolvastad. Ja és persze természetesen a felső képen Mark látható.

Puszi, Cseni<3