Az újsrác, egy omega...

14.rész

Eliot szemszöge:

Tehát ott fejeztük be a történetemet, hogy csörgött a telefonom. Természetesen én is arra számítottam, hogy Isaac hív, de nem így volt. Emiatt ülök most egy vonaton egy nagy bőrönddel, de ugorjunk is vissza egy-két órát hogy megértsétek.

Amikor is felkaptam a telefonom a kijelzőjén nem az alfa neve világított, hanem az, hogy apa. Anyukám és apukám elváltak, azonban mivel én mindig is anyuhoz álltam közelebb, így nem is volt kérdés, hogy vele maradok. Tehát gyorsan felhúztam a kis zöld ikont, hogy felvegyem a telefont.
-Szia apa, hogy-hogy hívtál?
-Szia, Liot. Hallottam anyádtól, hogy erre a hétre kivagy írva.
-Aha, és?
-Csak annyit szeretnék kérni tőled, hogy akkor ezt az időt töltsd nálam.
-Miért kéne annyit utaznom, hogy nálad pihenjek, nem értelek.
-Hjaj szóval az a helyzet, hogy megismertem egy nőt és szeretném neked bemutatni.
-Áh, szóval innen fúj a szél. Anya már tud róla?
-Arról, hogy jössz, vagy arról, hogy van valakim?
-Mindkettő érdekel.
-Természetesen tud mindenről, és jó ötletnek tartja, hogy hamar találkozz Emmával.
-Hát akkor szerintem össze pakolok és elmegyek az első vonattal.
-Rendben, majd azért írj, ha már a közelben vagy, kimegyek eléd kocsival.
Hümmögtem egyet, majd bontottuk a hívást. Gyorsan felszaladtam, a szobámba és elkezdtem behányni azokat a ruhadarabokat amik a kezembe akadtak, persze gyorsan átöltöztem, hogy azért mégse keltsek rossz benyomást apukám új barátnője előtt. Igazából eléggé meglepődtem, hogy ilyen hamar túllépett anyán, bár sohasem voltak igazán boldogok, szerintem csak miattam maradtak együtt ennyi ideig. Szerették egymást, de nem voltak igazán szerelmesek, és ha anya nem esett volna teherbe, akkor már tini korukban szétmentek volna. Ennek ellenére csodás gyerekkorom volt, de gondolom mostmár, hogy idősebb és érettebb vagyok, elmertek vállni. Amikor befejeztem a pakolást és végre elfogadhatóan néztem ki, leszaladtam a konyhába felmarkoltam a pénztárcámat és már siettem is ki az ajtón. Hívtam egy taxit majd elmentem anyukám munkahelyére, gyors beszaladtam elbúcsúzni, utána pedig megkértem a taxist, hogy vigyen a vonat állomásra. Odaérve gyorsan megvettem a jegyet és már fél óra múlva a járművön is ültem. Gyorsan írtam Becának, hogy ne keressenek otthon, mert elutazom apukámhoz erre a hétre. Isaacnek nem szerettem volna írni, hiszen lehet, hogy még mindig az igazgatóiban csücsül. Ebben az utazásban csak egy negatívumot vélek felfedezni az pedig az alfa hiánya. Ahogy néztem ki az ablakon, eszembe jutott, hogy milyen érzés volt őt csókolni. Éreztem ahogy megemelkedik a pulzusom, a gyomrom is bukfencet dobott és egyszerűen csak egy szót tudnék mondani az egészre, hogy csodálatos volt. Bár elég sokáig várattam szegény fiút, de szerintem megérdemelte volna még egy kicsit tovább is, de ma olyan hősiesen kiállt értem. Ki ne ájulna el egy ilyen dolog után. Tehát a mi kapcsolatunk szempontjából elég rossz, hogy pont most megyek el, de remélem vár rám majd itthon. Úristen ezt most úgy mondtam, mintha legalább a Titanicon utaztunk volna. Csak egy hét az egész szedd össze magad Eliot, meg ott van az internet apád nem egy barlangban él. Annyira belemerültem a gondolkozásomba, hogy éppen megérkeztünk az én megállómhoz. Lekászálódtam a vonatról, majd hívtam apukámat, hogy jöhetne értem. Talán tíz perc se telt el és már meg is láttam a tűz piros autóját. Odasétáltam a járműhöz, apukám pedig rögtön kipattant és elvette tőlem a csomagomat, és bedobta a csomagtartóba. Aztán egy rövid de annál tartalmasabb apa-fia ölelésben részesített. Bár alig tartott pár másodpercig, nekem akkor is sokat jelent, hiszen már elég régen láttam őt. 
-Na akkor mehetünk, vagy még bambulsz egy kicsit?-kérdezte kuncogva.
-Haha, egyébként mehetünk.
Bepattantam az anyós ülésre, majd apukám elfordította a kulcsot, a motor felbőgött és elindultunk a régi házunk felé.
-Egyébként hogy vagy fiam barátok, suli?-kérdezte az alap kérdéseket, amit minden szülő feltesz.
-Hát nagyon jól kijövök az osztályommal, és a suli is egész jól megy. Van két legjobb barátom, akik történetesen ikrek. Ja meg van egy fiú....-mondtam az utolsó mondaton sokkal halkabban.
-Tehát van egy öcsi sajt aki a fiamra hajt?-vonta fel a szemöldökét.
-Hát így is mondhatjuk.-piszkáltam ujjaimat zavaromban.
-Alfa a srác?
-Igen, egy igaz alfa.
-Hát fiam te tudod kivel kell kezdeni. Mondd, hogy legalább nem két méter magas, meg nincs kigyúrva mert ha igen, akkor anyádat küldjük rá ha megbánt mert nekem semmi esélyem-ütögette meg pockát nevetve. Apukám sohasem volt vékony alkat, de az utóbbi pár évben azért rendesen összehozta magának azt a tipikus apatestet, de enélkül nem is ő lenne.
-Hát apu olyan 190 magas a srác és nagyon sokat sportolt, magyarán nagyon ki van pattintva a srác.
-Aha tehát akkor én leszek az agy, anyád pedig a végrehajtó.-nevetett.
Ezután pedig csak nagyon átlagos dolgokról beszélgettünk, mígnem megérkeztünk a régi házunkhoz. Külsőre semmit nem változott, remélem apa meghagyta a régi szobámat. Apa csak biccentett, hogy menjek be nyugodtan, ő addig felviszi a szobámba a csomagomat.  Amint beléptem a házba, és rögtön eszembe jutott egy két gyerekkori emlék.  Emellett még megéreztem valami isteni finom illatot a konyhából. Majd egy alacsony nő lépett ki onnan, szöges ellentéte volt édesanyámnak, sötét haja volt szinte fekete, valamint smaragdzöld szemei. Értem, miért tetszik apámnak, nagyon csinos nő volt.
-Szia, biztos te vagy Liot ugye?
-Eliot vagyok, csak apa becéz Liotnak.
-Óh értem, én Emma vagyok.-jött hozzám közelebb és nyújtotta felém jobbját.
-Na ne viccelj.-fogtam meg kezét és magamhoz húztam egy ölelésre. Egy hatalmas sóhaj szaladt ki torkán, gondolom a megkönnyebüléstől. Lehet egész nap azon aggódott hogyan fogok majd reagálni, hiszen azért mégiscsak, anyukám előző " helyére" pályázik.
-Egyébként hívhatsz Liotnak ha szeretnél.-motyogtam neki.
-Látom már megismerkedtetek egymással.-szólalt meg édesapám.
-Egyébként már megfőztem, szóval ebédelhetnénk, persze ha csak éhes vagy.
-Én mindig éhes vagyok.-nevettem
Emma megterített asztallal várt minket, majd nekiálltunk az ínycsiklandozó ebédnek. Közben persze alap dolgokról beszélgettünk, főleg én és Emma, apa pedig csillogó szemekkel hallgatta, hogy mennyire jól kijövünk egymással. Amikor éppen tálálta volna a főételt az apukám barátnője, valaki csengetett.
-Várunk ma valakit?-kérdezte apukám. 
-Nem hiszem, bár lehet a keresztfiam az, az anyja hívott, hogy nagyon csúnyán összeverték a suliban, de hogy ők most nem tudnak rá figyelni és nem e lehet itt, de csak azt hittem holnap jön.
-Jaj értem, akkor megyek beengedem-állt fel apa.
Amikor kinyílt az ajtó egy nem várt személlyel találkoztam. 
-Mit keres itt ez a seggfej?-az ajtóban nem más állt mint Alex
-Hogy mondhatsz ilyet a keresztfiamra?-emelte rám a hangját Emma. Peidg én azt hittem, milyen kedves nő.
-Hát most mit mondjak rá ha egyszer megakart erőszakolni.-néztem rá haragosan
-És még hazudsz is, Alex soha nem tenne ilyet, ugye?-nézett a fiúra.
-Természetesen, Eliot mindent csak kitalált, emiatt vert meg ma a pasija.-nézett szomorúan a
keresztanyjára az alfa.
-A te pasid tette ezt, hát milyen vadállat.-rikácsolt-
-Megvédett, és ne merj róla így beszélni.-indultam meg a nő felé, de apa elkapta a kezem.
-Elég volt ebből Liot menj fel a szobádba, majd megbeszéljük.
-Ez nem igaz, neki hiszel és nem nekem.-mutattam a nőre. Apa pedig csak szúrós tekintettel illetett. Fantasztikus mondhatom, felcsörtettem a szobába, majd levágtam magam az ágyra. Nem hiszem el, apa inkább annak a szipirtyónak hitt mint nekem, ráadásul Isaac még nem írt, fogalmam sincs mivan vele. A nagy unalmamban mivel nem tudtam mit csinálni, elővettem a laptopom és elkezdtem nézni a kedvenc sorozatom. Ezzel eltelt pár óra, és ki se szagoltam a szobából, hiszen valljuk be még a tulajdon apám se hitt nekem. Egyszercsak egy kopogás zaja ütötte meg a fülem, apukám dugta be a fejét az ajtómon.
-Mi elmegyünk egy pár órára Emmel, mert elég feldúlt, és elviszem vacsorázni.
-Te most komolyan egyedül hagyod a fiad azzal aki megpróbálta megerőszakolni?-keltem ki magamból.
-Eliot elég a hazugságaidból, ismerem Alexet soha nem tenne ilyet.
-Örülök, hogy inkább neki hiszel mint nekem, kurvára jól esik.-könnyesedett be a szemem.
-Ne játszd a dráma királynőt.-mondta gúnyosan majd bevágta az ajtót.
Amint kilépett megragadtam a telefonom és írtam egy üzenetet Isaacnek:" Szia, apánál vagyok. Kiderült, hogy az új barátnőjének a keresztfia Alex, és senki nem hisz nekem arról, hogy az a srác egy beteg állat. Ha tudsz kérlek gyere el értem." 
Amint leraktam a telefonom hallottam a bejárati ajtó csapódását. Ezután pedig az én ajtóm vágódott ki, ott állt a szétvert Alex.
-Látod mit csinált velem a pasid.-közeledett hozzám vészjóslóan.
Nekem csak egy gondolat járt a fejemben, hogy remélem Isaac időben ideér.

Isaac szemszöge:

Miután behívtak az igazgatóiba, elmeséltem a teljes történetet, onnantól kezdve, hogy Alex első alkalommal rámászott Elire. Az igazgató úr biztosított arról, hogy ki fogják csapni Alexet, viszont figyelmeztetett, hogy hiába akartam megvédeni a társam, súlyosan megsebesítettem egy diákot, ami miatt három napig felfüggeszt. Ezt követően, úgy gondoltam, hogy elmegyek Eliékhez, hiszen sok mindnet kell megbeszélnünk, velünk kapcsolatban. De előtte még hazamentem ledobni a cuccom, viszont otthon anyukámék titkára fogadott ami semmi jót nem jelent. Természetesen videóhíváson több órán keresztül osztottak ki a szüleim a felfüggesztés miatt, de legjobban azon voltak kiakadva, hogy egy omegával vagyok. Szóval mikor elkezdték ócsárolni Eliotot, azonnal kiléptem, majd beültem az egyik kocsimba és Elioték felé hajtottam.

Amikor odaértem bekopogtam az ajtajukon és az anyukája nyitott nekem ajtót.
-Szia, Elit keresed?-kérdezte
-Igen.
-Elment az apukájához, majd csak hétvégen jön haza.
-Óh és hol lakik az apja?
-Csak fél órára innen.-majd anyukája elmagyarázta nekem a teljes utat.
Bólintottam, aztán arra gondoltam, hogy meglátogatom. Már éppen indult volna el, amikor is észrevettem, hogy kaptam tőle egy üzenetet. Teljesen lefehéredtem, amikor megláttam mit írt.
-Mi a baj?-kérdezte kedvesen tőlem az anyuja. Én csak felé fordítottam a telfonom, majd amikor elolvasta az üzenetet, mégkért rá hogy most azonnal induljunk. Bevágódtunk ketten az autómba, majd padlógázon indultam el az apja háza felé, az anyukája folymatosan morgolódott arról hogy hogyan lehet a volt férje ennyire féleszű. Én pedig azon gondolkodtam, hogy hány féle módon fogom megkínozni Alexet ha hozzáér Eliothoz....

Most lehet mindenki meg fog ölni, hogy itt hagyom abba, de azért remélem elnyeri majd a tetszéseteket ez a rész. Köszönöm szépen ha elolvasod.💛🧡💚💙💜❤

(Ui.: Eddig ki a kedvenc szereplőtök?Ez a kérdés már egy ideje foglakoztat engem , hiszen én Beca karakterét érzem magamhoz a legközelebb annak ellenére, hogy ő nem főszereplő✨🏳‍🌈)

Millió puszii, Cseni.💖💖💖💖💖