Az újsrác, egy omega...

27.rész

Isaac szemszöge:

Miközben hazafelé tartottunk az ikrektől, Elin látszott egy pici idegesség, de engem szó szerint levert a víz minden egyes pillanatban amikor arra gondoltam, hogy el kell mondanunk az anyukájának. Bár tudom, hogy jól fogja fogadni, de tartok attól, hogy túlságosan meggondolatlannak tart majd bennünket, amiben teljesen igaza lenne. A törpék, ha minden jól megy akkor fognak megszületni, miután vége a giminek, valamikor nyáron, ezután pedig rögtön belevághatok a főiskolás életbe. De Eliot esete egyáltalán nem ilyen könnyű valakinek maradnia kell a picikkel és az valószínűleg ő lesz, bár gondolom ez még nem esett le neki a boldogságtól, de igazából mindegy is mindent megoldunk közösen. Hamarosan jön a Karácsony is,ami másoknak a felettébb kacagás időszaka, ugyan kit akarok álltatni, ilyenkor mindenki veszekedik, stresszelnek azon , hogy minden tökéletes legyen, pedig épp attól lenne szép az ünnep, ha mindenki együtt boldog lenne.(ím.:elég furcsa Karácsonyról írni így nyáron, de hát éljenek az ünnepek)Ám ha az én családomban élsz, akkor az ünnepek alatt úgy érzed magad mintha a sátánnal és az egyik ágyasával töltenél el kellemes órákat a kénköves palotájukban. Anyámék ilyenkor mindig hazajárnak és kötelezően velük kell lennem, amivel semmi probléma nem lenne, ha nem lenne feltett szándékuk elválasztani engem az omegámtól. Főleg most, hogy állapotos, szerintem anyám haja az égnek fog meredni ha megtudja. Szerintetek mennyire lenne poénos egy ultrahangos fotót ajándékba adni nekik, szerintem csak egy maximum kettő szívroham érné, persze apámmal együtt. 
-Na hogy-hogy így elnémultál.-ébresztett fel kicsit a gondolataimból Eliot.
-Kicsit izgulok mi lesz.
-Nyugi anya nagyon örülni fog, ő lesz a világ legboldogabb nagymamája. De ezt már megbeszéltük felesleges ezen rágódnod.-eresztett meg felém egy nagyon nyugtató mosolyt, de most ez se igazán segített, így nem volt mit tenni, én is csak visszamosolyogtam rá. Nem akarom őt feleslegesen még az én bajaimmal is terhelni.

Amikor megérkeztünk Eliékhez, már a konyha ablaknál kiszűrődő fény sejtette, hogy itthon van Eli anyukája. Így a kis omega gyorsan hátra szaladt a csomagtartóhoz és nekiállt szépen elrendezni a kis ruhákat a táska tetején. Miután kész lett vele, én óvatosan felkaptam a szatyrokat és elindultunk a bejárat felé. 
-Sziasztok.-köszönt nekünk Eli apukája. Mi a fenét keres ő itt, tudtommal amióta Alex majdnem megerőszakolta náluk Elit azóta nem is beszéltek.
-Óh hát megérkeztetek.-lépett ki a konyhából Eliot anyukája.
-Mit keres ő itt?
-Csak tudni akartam minden rendben van e veled.-lépett egyet fia felé.
-Amiatt nem kellett volna idejönnöd, elég lett volna felhívnod.
-Jaj ne csinálj úgy mintha fel is vetted volna.
-Hát mint látod minden rendben szóval akár távozhatsz is.
-Eliot kicsit fékezd magad az apáddal beszélsz, egyszer csinált egy butaságot, de ilyen megesik az emberekkel.
-Igan anya egy oltári nagy baromságot csinált ami miatt kórházba kerültem és majdnem megerőszakoltak, tényleg hipp hopp meg kell neki bocsájtani.-nézett gyilkos tekintettel az apukájára, aki vette a célzást és elindult kifelé.
-Csak, hogy tudd már nem vagyunk együtt és egyszer remélem hajlandó leszel nekem megbocsájtani.
-Nem kellene vele így bánnod.-nézett kissé csalódottan az anyukája Elire.
-Egyenlőre még nem megy, még nem tudnák vele ugyanúgy viselkedni. Erre csak bólintott az asszony, majd visszament a konyhába.

-Jól érzed magad?-böktem meg egy kicsit a vállammal hiszen a kezeim tele voltak a csomagokkal.
-Persze, csak nem számítottam rá. Viszont én felmegyek átöltözni, addig rakd le a csomagokat anyánál és utána te is gyere fel.- Ezután pedig el is indult a lépcsőn felfelé és már csak azt hallottam, ahogy bevágja maga után a szobája ajtaját. 

Besétáltam a cuccokkal a konyhába, aztán felraktam az asztalra a két táskát.
-Ne aggódj majd egyszer rendeződnek a dolgok, de most még kissé korai.
-Nem akarom, hogy rosszba legyenek, amikor kicsi volt nagyon szerette az apját és ő volt a legjobb akit Eliot kaphatott, nem is tudom, hogy tehette meg ezt vele.
-Minden rendben lesz Maja.-simítottam az alacsony nő vállára.
-Legyen úgy, egyébként mit vettetek?
-Áh csak egy pár dolgot, amit megkívántam.-szaladt le Liot már melegítőben és egy rövidujjúmban.
-Isaac menj te is átöltözni nyugodtan, mi addig anyával kipakolunk.-aztán belekapaszkodott a nyakamba, így értve a célzást, kicsit lejjebb hajoltam és egy cuppanós puszit nyomott az arcomra.

Alig pár lépéssel hagytam el a helyiséget, amikor csak egy hatalmas sikkantást hallottam. Gyorsan visszaszaladtam a konyhába, ahol Maja a kezében tartotta a két kis ruhát, közben pedig Eliotot szorongatta meg. Én meg csak nekidőltem az ajtó félfának és megvártam míg kiörömködik magukat. 

Egy pár perc után, azért kezdtem megunni az álldogálást, ezért megköszörültem a torkom hátha észrevesznek, de a tervem totál sikertelen volt, pont annyira nem figyeltek rám mint a tanárok amikor jelentkezek,hogy tudom a választ, de ha fingom nincs arról mit dumálnak, bezzeg akkor megtalálnak, a szemetek(ím.:egyébként ezt én is mindennél jobban utálom, miért nem lehet akkor felszólítani, amikor tudom is, hogy milyen bolygón vagyok)

-Hahó, azért engem ne hagyjatok ki, nekem is nagy szerepem volt abban, hogy ott porontyok vannak.-böktem fejemmel Eliot pocakja felé.
-Ki gondolta volna, hogy az a fiú aki csak úgy segített az én Eliotomnak az első heatje alatt, lesz az akitől a gyerekeit fogja várni, na gyere ide te nagyfiú. -Majd mindketten átkaroltak, én pedig adtam egy puszit a kis omega buksijára.
-Én nem mondanám, hogy csak úgy segítettem, de fogjuk a jószívűségemre.
-Szeretném, ha tényleg így maradna meg az emlékeimben, szóval ne rontsd el.-mondta nekem Maja, mire inkább bekussoltam.
-Az még mind semmi anya, én se gondoltam volna sőt én már az első nap levertem neki egyett, még legmerészebb álmaimban se gondoltam volna, hogy ez lesz.
-Micsoda te megütötted, én erről nem is tudok.-nézett szigorúan a fiára
-Megérdemeltem.
-Akkor pedig jól is tetted Eli.-kuncogott fel a nő. Majd még nézegette a kis ruhákat és szépen leterítette őket az asztalra, majd elkezdett újra kipakolni.
-Ugye nem fog érni, már semmi meglepetés, rakodhatok?-nézett ránk hatalmas mosollyal az arcán.
-Ki tudja?-vigyorgott rá vissza a fia. Aztán ő is szépen odament az anyukája mellé és segített neki elpakolni, de gondosan előhagyott magának egy csípős levest és egy pikáns tonhalas tésztasalátát, amit ne is kérdezzetek hogyan tud megenni, valami förtelem.
-Látod szívem, mondtam, hogy nem kell félned.-forrázta le éppen a levesét Eli.
-Te komolyan féltél tőlem?-nézett rám meglepett szemekkel Maja.
-Félt, szó szerint rettegett, azt mondta tuti levágod majd a családi ékszerét és feldugod a seggébe.
-Mentségemre szóljon egy pszichopata anyával nőttem fel, ő megtenné.
-Akkor lehet nekem kellene félnem.-csüccsent le az ölembe Eliot, miközben odahozta a kajáját.
-Azt én sem hagynám és szerintem az ikrek szó szerint kicsinálnak ott az egész személyzetet aztán pedig a szüleimet.
-Ebben igazad van.
-Na jólvan fiatalok én megyek lefekszem, aztán te is menj Kincsem a pihenés fontos, mostmár nem csak neked hanem a babáknak is.-simított Eliot tincsei közé, majd elment a szobájába. 
-Nem kérsz egy kis levest, ma egész nap elig ettél.-nézett rám boci szemekkel, amik mindig hatalmas hatással vannak rám.
-De hogyne, de neked is maradjon-simogattam folyamatosan pocakját.

-Úristen ezt te hogy bírod lenyelni, ez szinte éget.-adott nekem egy kanállal.
-Dehogy is, ez így finom.
-Akkor edd csak.

Miután a kis omega befejezte a vacsoráját gyorsan elmosogattam, míg ő szinte lyukat égetett a tarkómra a tekintetével.
-Nincs kedved együtt fürdeni.-csókolta meg a hátam.
-Van nemleges válaszom?-hátrafordulva kérdeztem tőle.
-Nem akarsz velem tusolni?-pislantott rám kissé sértődötten.
-Abból nem csak fürdés lenne, ezt te is tudod.-húztam oda magamhoz egy rövid csókra.
-Lehet nem is bánnám.

Ami ezután történt az a fürdőszoba titka marad.....

Sziasztok, ismét nehézkesen de sikerült összedobnom egy részt. Bár milyen is lenne az én szerencsém ha nem éppen a nyár végén betegednék le. Na mindegy is remélem elnyeri a tetszéseteket az új rész.💚💛💙💜🧡💗

Millió puszi mindenkinek, Cseni💓💓💓