Mark szemszöge:
Miután otthagytam őt még láttam, a visszapillantóból, hogy egy ideig bámult. Hát igen még mindig vicces őt szivatni, de milyen aranyos volt, hogy rögtön egy randira gondolt, hihetetlen ez a srác komolyan teljesen más mint akikkel eddig találkoztam. Bár meglepett, hogy milyen gonosz nő az apukájának a főnöke én biztos nem bírnám elvisleni azt, hogy konkrétan folyamatosan sértéseket vágjanak a fejemhez. Az is igaz, hogy azért viseli el, hogy megmaradjon az édesapukájának a munkája, de az is érdekelt, hogy az anyukája hol lehet hiszen nem beszélt róla, de nem is akartam rákérdezni, ez az ő dolga ha egyszer majd megossza velem akkor persze szívesen meghallgatom. Még elég sok időm volt háromig, de már felesleges lett volna hazamenni ezért még gyorsan beugrottam a mekibe venni pár cuccot, tudom, hogy a húgom imádja, de apu kikészül ha ilyeneket eszünk ahelyett amit ő főz, na mindegy majd titokban tartsuk. Vettem Hyacinthnak egy Happy mealt, meg egy fagyit, magamnak igazából semmit sem, de a lány a kasszában tök jófej volt, megdícsérte a cipőmet, ami eddig még sosem történt meg velem. Csak annyit mondott, hogy nagy imádója a sneakereknek, én meg csak pislogtam rá, mert nagyjából nem is értettem miről magyaráz, egyszerűen csak ez a cipő volt ami tetszett meg volt a méretemben, de azért kedvesnek gondoltam. Miután mindent kifizettem el is mentem a húgomért. Megálltam a sulija előtt és inkább odasétáltam az ajtóhoz, hogy ne kelljen keresgélnie. Láttam, az üvegajtón kersztül, hogy a barinőivel éppen sétál kifelé.
-Szia Mark.
-Na szia te kis hercegnő, mehetünk?-mire letérdeltem elé és mutattam, hogy ugorjon fel a hátamra, hiszen a fehér cipője nem lehet koszos tudjátok világ vége meg ilyenek.
-Istenem Hia olyan szerencsés vagy, hogy ilyen a bátyád az enyém, mindig csak gonoszkodik velem.-nézett ránk teljesen csillogó szemmel az egyik kislány.
-Ne tévesszen meg a látszat, csak előttetek játsza a jó fút.
-Mindjárt ledoblak.-szóltam oda a húgomnak.
-Neee-kiáltotta, és úgy belekapaszkodott a nyakamba, hogy azt hittem megfojt.
-Inkább induljunk Mark, holnapra sok tanulnivalóm van.
-Szia Hia.-integettek neki a barátnői, mintha én ott sem lennék, na mindegy.
-Sziasztok.-kiabált neki vissza a kis pókmajom, amire én azt hittem megsüketülök.
-Autóval jöttél? Azt hittem motorral fogsz az jobban néz ki, én is egyszer olyan fiút akarok magamnak aki tud motrot vezetni.
-Te még csak ne gondolkozz fiúkon, és amúgy volt egy kis dolgom, meg olyan fiút akarj aki megbecsül kit érdekel, hogy tud e motrot vezeteni vagy nem.
-De olyan menő, meg azok mindig a rossz fiúk.
-Miért én rossz vagyok?-néztem rá nevetve
-Nem, de kinézetre igen.
-A rosszfiúk nem olyan jók ám, mint ahogy azt te hiszed, sokkal jobb egy olyan akivel tudsz nevetni.-és nekem akaratlanul is Alex jutott eszembe.-de mindegy a lényeg, hogy nincs fiúzás amíg 16 nem leszel rendi.
-Olyan szenya vagy velem.-puffogott, amikor már beült a kocsiba.
-Naa, ne legyél ilyen, nézd mit hoztam.-hátranyúltam az ülésen a mekis táskáért. Mire csak felcsillant a szeme.
-Apu nem tudhatja meg oké?-mire csak teli szájjal bólogatott.
El is indultunk hazafelé, ő pedig addig szépen elmajszolta a kajáját. Mire hazaértünk már csak azt kellett kitalálnunk, hogy hova rejtsük a zacskót, de úgy voltunk vele, hogy berakjuk a csomagtartóba és holnap ha kocsival megyek majd kidobom, csak isten adja, hogy apu ne vigye el az autót.
Persze a kis hercegőt most is a hátamon vittem be.
-Na milyen jó sora van valakinek.-nézett ránk mosolyogva apu.
-Én is vittelek így még szép, hogy a fiam is megteszi.-jött elő apa is a konyhából.
-Most nem tudom, hogy én ezt el akarom e képzelni.
-Mark Brown nem tudom mikor lettél ilyen szemtelen.-fogta a fejét apu persze apa meg jót kuncogott a háttérben. Persze én odamentem megölelni őt, ugyanúgy mint a húgom.
-Luke még nincs itthon?
-Kicsim tudod, hogy ma rajzórája van.-hát igen az öcsém a tehetség a családban, minden amihez festeni, rajzolni vagy agyagozni kell abban jó. Hihetetlen srác, bezzeg nekem a pálcika ember is nehezen megy.
-Ajh pedig segítenie kellett volna matekban.-nyafogott a hugi.
-Majd én segítek, csak szólj mikor.
-Okés, köszi.-amire csak felszaladt a szobájába, gondolom még egy ideig nem fogjuk látni, először tuti játszik valamivel, de egészen jó tanuló szóval apuék hagyják neki, már én is indultam volna a szobámba amikor apu megállított.
-Fiatalember gyere csak ide?-na most tuti valamit kiműveltem, pedig még csak nem is tudok róla.
-Hol jártál te délután, mert nem Sarahval voltál az biztos, sem Claryvel, mert ő nálam volt.
-Clary itthon van?
-Ne tereld a témát, inkább válaszolj.-mire kifújtam a nagy adag levegőt, sose tudtam apu, hogy érzi meg az ilyesmit, soha nem kérdez rá, hogy merre vagyok, de most bezzeg igen
-Engem csak az érdekelne, hogy neked ilyen hatodik érzéked van vagy ilyesmi?-próbáltam leviccelni hátha majd akkkor nem kezdd el kifaggatni.
-Mark dalolj csak nekem.-nézett rám elég szúrósan mire apára néztem, hogy segítsen, de ő csak vigyorgott, hát persze tipikus.
-Mark kibaszott Brown ki volt ma az a srác akivel hazamentél?-rontott be az ajtón Sarah és Clary is. Na igen ők csak így bejárkálnak hozzánk. Marhára boldog voltam, hogy ők is itt vannak repestem az örömtől.
-Milyen srác?-na jó mostmár három eszelőssel kellett szembenéznem.
-Ugye tudjátok, hogy ijesztőek vagytok.-mire már végre apa is elkezdett hangosan nevetni, de amint apu ránézett abba is hagyta.
-Na halljuk, ki vele.
-Bátyó akkor tudsz jönni matekozni?-battyogott le a lépcsőn a húgom ami igazi megváltás volt, ha rajtam múlik a nap hátra lévő részében csak matekozni fogunk, nem érdekel ha már az egyetemi mateknál járunk akkor is. Persze Hia amint meglátta a két lányt rögtön lesprintelt és mindkettőjüket megölelte. Szerencsétlenségemre szerintem a matekot el is felejtette.
-Persze Hia menjünk.-mire felakartam állni, de hárman löktek vissza a kanapéra.-persze már Hiát is érdekelte a dolog, szóval semmi esélyem nem volt.
-Istenem, csak egy srác oké?-na jó tudtam, hogy ezzel egyikük sem fog megelégedni.
-Persze csak egy srác, engem se akartál felengedni a motrodra, nem hogy egy random gyereket Mark kezdj el szépen mesélni.
-Tudjátok túsztárgyalónak kellene mennetek, mert igazán jók vagytok benne.
-Miért olyan nehéz elmondani.
-Senkit nem zavar, hogy Hiának leckéje van?
-Ha kell megírom helyette, de te most mesélni fogsz.-szólt közbe mostmár Clary is.
-Na jó édes istenem, Alexander Artemonnak hívják, ma véletlenül nekivágtam az ajtót és elkezdtünk beszélgetni, aztán nem akartam, hogy buszoznia kelljen szóval hazavittem.
-És délután is vele voltál?
-Aha, kellett neki egy kis segítség szóval én segítettem neki.
-Mégis miben álltál a szolgálataira Mark?-úgy nézett rám Sarah mintha minimum bankot rabolni mentem volna.
-Ja csak megölt egy embert és kellett valaki aki eltünteti a hullát.-hát igen egyetlen ember értekélte a poénomat az apa volt.
-Fiam ne szórakozz velünk.
-Jó egy barátjának a főnöke kész agyrém és valami hatalmas vacsorát kellett megcsinálnia egy nap alatt, és nem tudtak, hogy elmenni bevásárolni, szóval én elvittem őket, mindenkinek megfelel.
-Megfelel a seggemet, hol van az a Mark akit én ismerek és ki ez az új.
-Mi az, hogy új én mindig is segítőkész voltam.- mire Clary és Sarah is elkezdett egy csomó mindent sorolni, hogy hányszor ráztam le őket amikor vásárolni akartak menni meg ilyesmik.
-Legalább egy képet mutass róla.-mire gyorsan elővettem a telefonom és megmutattam a profilképét.-Hát Mark ez a srác sokkal jobban néz ki mint te és még szingli?-nézett rám csillogó szemekkel Clary.
-Oké, oké le lehet róla szállni, mindketten.
Persze apu is megnézte a képet és mosolyogva odaadta apának aki csak bólintott egyet felém, ez valami elismerés volt vagy valami ilyesmi, amire apu fejbe is kólintotta.
-Hé ezt most miért kaptam, te adtad ide a telefont.
-De nem azért, hogy kiessenek a szemeid.
-De szívem, te is gyönyörű vagy.
-Mi az, hogy is, persze ez a fiú is nagyon szép, de te ezt nem mondhatod, értve vagyok?-mire én jót kuncogtam, hogy nem csak én szívok.
-Szóval omega a fiú, bár mondjuk elég magasnak tűnik.
-Az is, de szerintem is omega, bár nem sok illata van.
-Akkor meg is van miért vagy oda érte.-nézett össze a két lány.
-Nem is vagyok oda érte, csak jófej és ennyi. De befejeznétek a faggatást még én is alig ismerem.-persze elég szúrósan néztek rám de be kellett látniuk, hogy tényleg csak pár órája találkoztunk, nem sokat tudok róla, abba meg nem volt kedvem őket beavatni, hogy már holnap is találkozunk és ráadásul még bébinek is hívom, persze csak cukkolásból, mert akkor napestig itt leszek míg fel nem mondom fejből a beszélgetésünket.
-Majd egyszer hozd el őt vacsira.
-Jó apu majd elhozom, de mostmár mehetek?-mire a három messiás összenézett és egyszerre bólintottak.Félelmetes.
-Na gyere Hia mutasd azt a leckét.
Miután húgommal befejeztük a matekot még lementünk a többiekhez Clary mesélt az utazásáról, hiszen sokat jár Afrikában és nehéz sorsú embereken segít, vagy éppen háborús területeken ahol, a katonák lelki állapotával foglalkozik, nagyon jó ember. Bár a szerelem az hiányzik az életéből, volt egy párja de sajnos meghalt leukémiában, azóta csak utazgat. Persze meg is jegyezték, hogy folymatosan a telefonomat csekkolom, de féltem, hogy kapok egy üzenetet Alextől, hogy az a nő kiművelt valamit, de hálistennek nem írt. Amikor a lányok elmentek én is elmentem letusolni, utána pedig a konyhába egy pohár vízért, ahol pont összefutottam apával.
-Tényleg jól néz ki az a srác.
-Na mondj még ilyet és apu leszedi a fejed.
-Amiről nem tud, az nem fáj neki.-mire csak összenevettünk, utána pedig mindketten elmentünk aludni. Én még utoljára írtam egy üzenetet Alexnek, hiszen mindenképpen jó éjtet akartam neki kívánni, de olyan fáradt voltam, hogy nem tudtam megvárni, hogy válaszol e.Hali mindenkinek, remélem szép napotok van, tegnapi ígéretemhez híven ma is kijön egy rész, de kitudja lehet akár kettő is bár inkább nem ígérek semmit. Köszönöm ha elolvastátok. Egyébként a felső képen Hyiacinth van, akiről talán még nem írtam meg de egy omega lány, és a testvére is, Luke egy omega fiú.
Puszi, millió ölelés Cseni<3
YOU ARE READING
Az újsrác, egy omega...
FantasyIsaac Brown egy hatalmas hírnévvel rendelkező alfa család örököse, ami miatt mindenki retteg a fiútól és ő ezt ki is használja, mígnem az utolsó gimnáziumi éve alatt betoppan az iskolába egy új srác, akiről kiderül, hogy omega. Hogy milyen lesz az...