Letöröltem a könnyeim és lekisértük anyáékat az ajtóhoz. Apa mellett álltam végig míg láttuk ahogy beszálltak az autóba és elhajtottak.
- Most, hogy elment az összes rossz májú és Olivér kezdődhet a buli!- szólalt meg a világ legmenőbb és leglazább embere, a keresztapám -egy-két szerinte szimpla Welcome drink-ként elfogyasztott pálinka után- miután becsuktuk az ajtót és visszamentünk a nappaliba.
- Bálint nem illik ilyent mondani! Vond vissza, de gyorsan!- szólt rá a nagyi fenyegetőn.
- Igenis anya!- mondta lelombozódottan és úgy csinált mint, aki elszégyelte magát, de mindenki ismerte annyira, hogy tudja ezt mind csak megjátsza.
Este 10 körül mentek el az utolsó családtagok, akik a keresztszüleim voltak, bár Bálint egy apró jelét se mutatta, hogy ő haza akarna menni. Valljuk be az őszintét nem is volt már olyan állapotban, hogy erről ő maga hozzon döntést, de végül Anitának sikerült meggyőznie, hogy ő is ezen az állásponton legyen.
Még mielőtt elmentem volna letusolni összeszedtem a délután folyamán felhasznált poharakat, tányérokat és gyorsan elmosogattam.
- Emma gyere egy kicsit.- szólt apa a nappaliból. Letettem a szivacsot és egy konyharuhával a kezemben mentem oda apához.
- Igen?- kérdeztem és leültem mellé.
- Ezt oda szerettem volna adni neked ballagási ajándéknak.- nézett rám és a háta mögül elővett egy könyv szerüséget.
- Ez micsoda?- vettem a kezembe és egyből kinyitottam, és ez nem egy könyv hanem egy fényképes album. Amiben én vagyok anyával és apával még mikor nagyon kicsi voltam, nagyjából 1-2 éves lehettem. Ezeken a képeken még anyán és apán is látszik, hogy önfeledten mosolyognak. Itt valahogy 19 és 20 év körül voltak.- Azt mondtad ezek a képek elvesztek, mikor frissítették a laptopodat.
- De valahogy előkerült egy pendrive amin ezek a képek voltak. Úgy gondoltam ez lesz a megfelelő ajándék ballagásodra.- mosolyodott el.
- Ez a lehető legjobb amit valaha kaptam.- borultam a nyakába és zokogtam mint egy kisgyerek.
- Most már menj lefeküdni aludni. Holnap már megyünk a nagydíjra és a szabadedzés 11-kor kezdődik. Előtte pedig lesz még egy meglepetésem. Pontban 10-kor indulunk.- mondta el ezt a sok információt és a végén egy hatalmas puszit nyomot a fejem tetejére, majd kivette a kezemből a konyharuhát.
- Rendicsek. Jó éjt!- nyomtam egy "jó éjt" puszit az arcára, majd felmentem megfürdeni és onnan egyenesen az ágyba. Mielőtt pedig lefeküdtem volna aludni felléptem az instára egy kicsit.
Végig néztem az összes pilóta profilját, hogy milyen posztot vagy sztorit rakot ki a mai napról. Aztán láttam, hogy az egyik új fiú -asszem valami Norris nevű pilóta- rákot ki egy képet, ahogy az autója mellett guggol és mellette pedig ott van Carlos Sainz. Elég jól néz ki azt kell, hogy mondjam. Végül miután végig görgettem minden képét felraktam a telefonom töltőre és ténylegesen lefeküdtem aludni aminek szerencsémre az lett a vége, hogy el is tudtam aludni.
YOU ARE READING
Hogy történhetett mindez?/Lando Norris ff/•BEFEJEZETT•
FanfictionNem is tudom, hogy találkozhattam akkor ott vele. Érettségi előtt 3 héttel. De akkor ott elfelejtettem mindent ami valaha stresszel töltött el. Volt egy pillanatunk. Semmi több csak az az egyetlen egy pillanat amikor találkozott a tekintetünk. 20...