Nem is tudom, hogy találkozhattam akkor ott vele.
Érettségi előtt 3 héttel.
De akkor ott elfelejtettem mindent ami valaha stresszel töltött el.
Volt egy pillanatunk.
Semmi több csak az az egyetlen egy pillanat amikor találkozott a tekintetünk.
20...
Miután beértem a kórházba megkérdeztem a recepción ülő férfit, hogy hol van Lando, mire annyit mondott, hogy épp vizsgálják. Leültem a váróban és vártam, hogy jöjjön egy orvos. Elő vettem a két tesztet és lefotóztam, majd beküldtem a csoportba.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ó te jó ég!😱😱- írta rá egyből Veronika. Ez a te teszted?😱🙊- kérdezte Marci. IGEN!😍🙈- pötyögtem be a betűket. Nem, amúgy most találtam- írtam le viccből. ÚRISTEN! Nagynéni leszek!😍😍- írta Veronika. ÉN PEDIG NAGYBÁCSI!😍👨🍼- büszkélkedett Marci is. Az elmúlt két napban elmeséltem nekik, hogy mi történt, és, hogy ma csinálom meg a teszteket, ezért is lett ez a reakciójuk. Majd mielőtt írtam volna megjelent az egyik orvos. Odasiettem, hozzá és egyből kérdezősködni kezdtem. - Jó napot doktor úr! Minden rendben Landoval? Be mehetek hozzá?- támadtam le a kérdéseimmel. - Minden a legnagyobb rendben a bal könyöke egy kicsit zúzódott, de rendbe jön, és igen bemenet hozzá! Övé a 37-es terem.- mondta mosolyogva. Megköszöntem, majd bementem az említett szobába. Ott ült az ágyon és a telefonját nyomkodta. - Szia!- sétáltam oda hozzá mosolyogva és egy csókkal köszöntöttem. - Szia baba!- köszöntöt miután elválltak az ajkaink. - Val...- kezdtem el. - Kérd..- de Lando is elakart mondani valamit ezért egymás szavába vágtunk. - Mond csak.- adtam át neki a kezdés jogát. - Egy pillanat! De maradj így.- leszállt az ágyról és a hátam mögé sétált. Ott álltam értetlenül. A kezemmel játszottam, míg ő matatott valamit a hátam mögött, majd megszólalt. - Meg fordulhatsz!- jött az utasítás. Ott állt előttem hátra tett kezekkel. - Nem pont így és itt képzeltem ezt a pillanatot, de hát mit tehetnénk ezzel? Nem mindig a legjobb pillanatokat fogjuk ki magunknak.- kezdte el a monológját.- Soha életemben nem ismertem ilyen lányt, mint amilyen te vagy! 2 évvel ezelőtt mikor megismertelek, már akkor tudtam, hogy te más vagy és csak veled szeretnék lenni. Nem tudok nagyon romantikus hosszú szónoklatot tenni, pedig próbálkoztam vele. De lényegben a lényeg....- mondta, majd letérdelt és élő vett egy kis dobozt, ekkor már tudtam mire készül. - Szabó Emma... hozzám jössz feleségül?- tette fel a nagy kérdést ráadásul magyarul. - Igen!- válaszoltam neki szipogva, mert elsírtam magam. - Szeretlek!- húzta fel az ujjamra a gyűrűt, majd felállt és megcsókolt. - Nekem is kell mondanom valamit...- húzódtam hátrébb a csók után. Előre húztam a táskám és remegő kézzel kezdtem el keresgélni benne. Fél pillanattal később, pedig kivettem és az orrom elé tartottam, még mindig remegő kézzel a két tesztet. Lando a másodperc tört része alatt falfehér lett. - Most ez...- szólalt meg lassan, majd elvette tőlem az egyiket.- Ez most komoly?- kérdezte könnytől csillogó szemekkel. - Igen.... szülők leszünk!- mondtam és újra elkezdtem sírni. - Köszönöm...- mondta már ő is sírva és szorosan magához ölelt. Percekig így ölelkezdtünk, míg meg nem megzavartak minket. Charlotte, Carlos, Daniel és Zak jött be az ajtón. - Mi történt?- kérdezte aggódva Charlotte. Aztán miután látta, hogy mosolygok egyből megnyugodott, hogy nincs semmi baj. - Apa leszek...- mondta még mindig hitetlenkedő hangon- Szülők leszünk!- nézett rám Lando és ezt már mosolyogva jelentette ki. - Igen azok leszünk!- mondtam nevetve és újra szorosan magamhoz öleltem. - Gratulálok srácok!- jött először Carlos gratulálni. Utána sorra jöttek a többiek is. Mindenki szorosan megölelt minket és puszikat adtak nekem.
