Hogy történhetett mindez?/Lando Norris ff/•BEFEJEZETT•

48.rész

Esküszöm a Nagy Égre soha nem élveztem ennyire senkivel a szexet mint most vele. Óvatos volt, de közben szenvedélyes és vad. Csak olyat csinált, ami nekem is jó volt. Lehet azért élveztem annyira, mert a kapcsolatunk eleje óta, most feküdtünk le egymással először. Pár órával később arra ébredtünk fel, hogy apa kopogott az ajtón.
- Emma bent vagy?- kopogott tovább a tölgyfán.
- Igen egy pillanat és megyünk!- töröltem ki az álmot a szememből.
- Mi az, hogy megyünk?- hallott meg az insulatott a hangjában.
- Apa!- szóltam rá. Felültem és magamhoz húztam a lábaim és a térdeimen pihentetem a fejem és közben Landot néztem. Hason feküdt és a párnát magához ölelve aludt mélyen.
- Életem!- súgtam a fülébe magyarul, amire csak felmordult és a fejét a másik irányba fordította. Óvatosan rá ültem a hátára és elkezdtem masszírozni. Nem hittem volna, hogy ennyi görcs van a hátában. Tudtam, hogy jól esik neki, mert minden egyes erősebb nyomásnál mély hangon felmordult.
- Ébresztő!- hajoltam rá és így súgtam a fülébe.
- Nem akarok!- húzta a fejére a párnám.
- Akkor apa be fog jönni, és megláttja, mit műveltél szegény ártatlan kislányával.
- Te és az ártatlan?- fordította hátra a fejét és próbált engem nézni, majd egy hírtelen mozdulattal megfordult alattam.
- Én egy ártatlan elszenvedője voltam a történéseknek.- mondtam nevetve.
- Minden bizonnyal!- próbált komolyan nézni rám, de nem sikerült, mert elkezdtem hangosan felnevetni. Ezt még az is tetézte, hogy elkezdett csikizni.
- Fehh... Fhhejezd be kérlek!- próbált leszállni róla, de magához húzott és megcsókolt.
- Na gyere menjünk!- húzodtam hátrébb és most már hagyta, hogy leszálljak róla. Bementem a fürdőbe és kihoztam a ruhákat amiket pár órája már bekészítettem.
- Tessék!- dobtam le mellé a ruhadarabokat, majd a szekrényemhez léptem és kivettem egy bugyit és egy melltartót.
- Azok biztos kellenek rád?- vigyorgott rám a brit.
- Igen, biztos!- fordultam hátra és közben vettem fel az említett ruhadarabokat. Miután mind a ketten felöltöztünk és kéz a kézben mentünk le a nappaliba.
- Sziasztok gyerekek!- köszöntött minket Anita, aki apa ölében ült és így nézték a tévét.
- Jó napot!- köszönt Lando udvariasan.
- Ugyan! Tegez nyugodtan!- legyintett Anita és a kanapéra mutatott, hogy üljünk le.
- Azok az én ruháim?-  kérdezte magyarul és fel vonta az egyik szemöldökét.
- Igen, mert történt egy kis baleset főzés közben.- mondtam úgy, hogy Lando is értse.
- Holnap kimosva hozom vissza!- ígérte meg az apámnak.
- Helyes!- morogta az orra alatt apa.
- Ebédeltetek?- néztem Anitára.
- Igen nagyon jó lett az ebéd.- válaszolt mosolyogva.
Ott ültünk és filmet néztünk angolul, magyar feliratamittal.
Már esteledet mikor Landot kikísertem a kupa, mert indult vissza a hotelbe.
- Nem jössz velem?- nyitotta ki a kocsi ajtaját, de nem szállt még be.
- Ma inkább nem. De holnap találkozunk?- sétáltam oda az ajtó másik oldalára és neki dőltem.
- Mindenképpen!- hajolt oda hozzám egy csókra.- Apádnak vissza kell hoznom a ruháit.- mondta mosolyogva.
- Írj ha vissza értél!- adtam még egy csókot, majd beszállt az autóba és elhajtott.