Hogy történhetett mindez?/Lando Norris ff/•BEFEJEZETT•

17.rész

••••••••••••• Emma szemszöge ••••••••••••••

Miután Lando megcsókolt nem is tudtam hol áll a fejem. Bementem a házba és egyenesen a szobámba mentem. Összeszedtem a fürdéshez szükséges holmikat és bementem a fürdőszobába. Beálltam a zuhanyzőfej alá és elkezdtem a meleg vizet engedni magamra. Miért csókolt meg?  Miért pont most kellett ennek a verseny hétvégének lennie? Miért nem lehetett a szokásos időben? És miért csókolt meg? Miert kellett találkoznunk? Carlos miért nem tudott ebből kimaradni? És Lando miért ilyen aranyos? Ezek a gondolatokat futottak át az agyamon nagyjából fél perc alatt.
Fürdés után felöltöztem egy hasonló szettbe amibe tegnap voltam és lementem apához.
- Merre voltál?- nézett rám az ebédlőasztal másik végéből. Valamiért nem mertem közel ülni hozzá, -pedig eddig egyszer se emelt rám kezet- így az asztal másik végében foglaltam helyet.
- Azonkívül amit a telefonba mondtam?- kérdeztem és lejjebb csúsztam a széken.
- Igen...- vártam, hogy folytatja-e  de nem tette így nekem kellett.
- Hát miután mondtam neked, hogy találkozok valakivel, azután még legalább fél óráig ott álltam mikor végre oda jött Lando Norris. Utána elmentünk azthiszem a Four Seasons hotelbe ahol beszélgettünk, majd annyira emlékszem, hogy reggel az ágyában ébredtem.- mondtam el egy szuszra. Apa arc kifejezését elnézve nem tudom mit fogott fel ebből az egészből.
- És mi történt este?- mondta ki olyan lassan amilyen lassan egy ember beszélni képes.
- Semmi olyan amire te gondolsz. Lando nagyon becsületes és érzékeny férfi, meg se fordult a fejében, hogy kihasználja a helyzetet. Ő a kényelmetlen kanapét választotta a kényelmes ágya helyett.- keltem egyből Lando védelmére, bár nem tudom miért.
- Értem akkor legalább nem kell megölnöm, mert olyan helyre rakta a dolgát ahova nem kellene.- jelent meg egy halvány mosoly az arcán.
- De APA!-  borzadtam el az előbbi kijelentésén.- Amúgy is nagylány vagyok eltudom magamnak már ezt dönteni, hogy kivel fekszem le!- förmedtem rá és élveztem ahogy az egyik pillanatról a másikra falfehér, aztán pedig rákvörös lett a feje a mondandóm hallatán.
- Menj a cuccaidért 10 perc és indulunk.- mondta majd felállt a székből és kiment a konyhából.
Háromnegyed órával a verseny előtt már ott voltunk és mivel Vettel tegnap az időmérő után mondta, hogy ma is szeretettel vár minket.
Így miután megérkeztünk a Hungaroringre egyből a Ferrari garázsába mentünk. És természetesen ez azzal járt, hogy a McLaren garázsa előtt is el kell sétálnunk. Pechemre Lando pont kint volt, de annyira kellemetlenül éreztem magam, így csak elsétáltam és rá se néztem. Tudom nem pont így kellett volna viselkednem, mindazonáltal nem tudtam máshogy cselekedni. Nem tudtam a ma reggeli incidens után a szemébe nézni. Nem mintha ő tehetne egyedül az egészről, hogy ilyen kellemetlenül sikerült. Inkább nem is akarok erre gondolni. Holnaptól minden erőmmel az érettségire kell gondolnom. Úgyse lehetett volna ebből semmi. Nem is baj hogy nem erőltetjük az egész dolgot. Legalább így nem sérül az egyik fél se. Nem is tudnám és nem is akarom itthagynom a családom csak azért, hogy Lando barátnője legyek. Nekem ennél sokkal fontosabb a családom. Az előző kapcsolataim is ezért mentek tönkre, mert a családomat előrébb helyeztem náluk. Végül leültünk ugyan oda ahova tegnap és onnan izgulhattuk végig a versenyt.
Verseny után odamentünk Vettelnek gratulálni az elképesztő 5. helyéhez és Leclercnek a 7. helyéhez. Azután még beszélgettünk pár szót, de el kellett menniük a többi rajongóhoz is, így mi hazamentünk. Miután meg vacsoráztunk elmentem le tusolni és bebújtam az ágyba, hogy holnap újult erővel neki vágassak az érettségi szóbelikre felkészülni.