4.fejezet

103 6 0
                                    

Antonia nem aludt sokat az éjjel, Csak reménykedni tud, hogy holnap nem az a fiú jön. Elég, mikor a szülinapján fogja látni. Elrendezte a reggeli rutinját, majd leült az íróasztalához. Órákon keresztül olvasott. A fantasy és sci-fi keverék könyv világába menekült a valóság elől. Hirtelen ötletből vezérelve átvette benti ruháját egy kinti szettre, egy alap sminket felvarázsolt magára és egy kicsi váltáskába rakta a pénztárcáját és telefonját, majd lerobogott a lépcsőn.
-Jo?
-Itt vagyok. - szólt mögüle.
-Elvinnél pár boltba?
-Igen. Megvár az autóban? - kérdezte, miközben odadopta a kocsi kulcsot, amit a lány el is kapott.
-Aha.
Joseph hamar elkészült és beszállt Hope mellé a vezető ülésbe.
-Milyen boltokba akar menni?
-Ruha üzlet, papír írószer és gördeszka bolt.
-Oké. Hova menjünk előbb?
-Akár mehetünk ebbe a sorrendbe is.
-A távolabbi ruha üzletbe?
-Igen.
A két bolt között tíz perc a különbség. Egyikük sem beszélt az úton, de húsz perc nem tűnt olyan hosszúnak. Hope kicsit magabiztosan indult meg a sorok közt a boltban, ugyanis van elképzelése. Már egy ideje tervezte ezt a vársárlást, ellenben valahogy nem nagyon volt eddig kedve vásárolgatni. Leakasztott еgу szürke színű szakadt farmert és egy féllvállas, hosszú ujjú pólót, aminek mind két felkarnak a váll részénél három-három szakadt csík található. Az alján inkább fekete, de feljebb szürke és fehér színek kavarodnak, mintha füst lenne. Mintának egy koponya szolgál jobb oldalt, a homlokán egy rózsa fejjel. Két soros fekete nadrag láncot is keresett. Már csak egy pár, szintén fekete  bakancs volt hátra, amit nem olyan gyorsan talált meg. A bokacsizmán felül két csatos rész taláható, meg egy lánc, ami az alsó csatból indul a másik oldalig hátul elvezetve. A bevásárló kosárral bement a próba fülkébe, mindegyiket felvette, amiket választott, és végig nézett magán a tükörbe. Megelégedett a végeredménnyel, de egy hozzá illő halvány szürke szemhéj festék még hiányzik.
-Szerinted milyen?
-Jól néz ki. - mosolygott a korához képest fiatalosan kinéző idős férfi. - Viszont Amanda-nak nem hiszem, hogy ez lesz a véleménye.
-Nem tehetek arról, hogy az anyámnak nem tetszik az izlésem, de nem is érdekel. Nekem ez tetszik és kész.
-Igen, ebben igaza van. Drukkolni fogok, hogy ha rájön erre az egészre, akkor ön nyerjen.
-Köszi. Vissza veszem a ruháim és mehetünk is fizetni.
-Oké.
Nem volt olyan könnyű a pénztárhoz eljutni, ugyanis megtetszett neki egy "I don't care anymore" feliratú kapucnis, bele bújós, kenguru zsebű fekete pulcsi, ami miatt kénytelen volt ezt is felpróbálni.
-Most már tényleg mehetünk? Nem mintha siettetni akarnám.
-lgen. Legközelebb egy fekete bőrdzsekit is veszek, de más boltokba is akarok menni. - utolsó mondatát már a rövid sorban állva mondta.
A papír írószer bolt nem volt olyan messze, hamar oda értek. Hope-nak itt is konkrét terve van mit vegyen. Három különböző színű festék szórót, néhány kisebb matricát és egy sprayt, ami úgy néz ki, mint az előbbi tárgy, csak ez arra szolgál, hogy vízállóvá tegye a felületet. Pont akció van, ha kettőnél többet vesznek a festék szóróból, akkor jár hozzá egy maszk. A lány kifizette az összeget, megköszönte és távoztak.
-Már csak egy megálló.

Sziasztoook! Bocsi, hogy mégsem a múlt héten hoztam. De most itt van. Jó olvasást!

Gyilkos titokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora