..

114 6 0
                                    

-Ahjj... Melyik az a nem normális, aki berakta hetedik órába a tesit? - mérgelődik Jessica az öltözőben cipőjét bekötve.
-Nem tudom, de tuti, hogy én nyúzom meg a pokolban a démonok helyett.
-Azt hiszem, akkor egy kicsit sajnálni fogom.
-Lányok, siessetek! Mindjárt csengetnek! - kopogott az ajtón a férfi tesitanár, aminek hatására mindannyian kimentek.
-Legközelebb kérem önöket, hogy siessenek öltözni.
-Rendben. - mondta kórusban a lány csapat.
Hosszan telt el az óra. A tanár sok futós feladatot adott, és kicsivel kevesebb erősítést. Szinte nulla energiával mentek az utolsó órára, a történelemre. Ezt a tantárgyat az igazgató helyettes tartja.
-Milyen jó, hogy péntek van. Még egy ilyen agyzsibbasztó, energia elszívó napot nem bírnék ki. - panaszkodott Jessica.
-Én se.
-A hétvégén tudunk találkozni?
-Nem tudom. Nem hiszem, leginkább hétköznap.
-Rendben. Szerencsére írni tudunk.
-Igen. Na szia, Vigyázz magadra!
-Te is! Szia
-Milyen napod volt? - érdeklődött Jo.
-Fárasztó. - csukta be a kocsi ajtót.
-Vasárnap jönnek vendégek.
-Remélem nem Ben. - morogta inkább magának.
-Nem mondtak nevet. Mikor kérdezed meg tőlük, hogy járhatsz-e gitár órákra?
-Nem tudom.
-Ma előbb haza érnek, szerintem meg fogod tudni kérdezni.
-Lehet.
Az út további részében csend telepedett rájuk, csak a rádió szól. A szülei épp egy-egy fontos hívást bonyolítanak le a nappali különböző pontjain. Antonia észrevétlenül ment fel a lépcsőn egyenesen a szobájába. Elővette a tanszereit, és külön kupacba rakta amiből lecke van, amiből hétfőre kell tanulni és azt, amik egyenlőre nem fognak kelleni. Leckeírás után gyorsan átnézte a mai anyagot és lement szüleihez. Jo tudta mit akar tőlük. Bátorítóan nézett rá.
-Öö, figyeljetek, mit szólnátok ahhoz, hogy gitározni tanuljak?
-Gitározni? Mi a fenének?
-Hobbiból.
-Remek tanulmányai vannak, elit gimibe jár, szerinten megérdemelné. Elnézést, hogy közbe szóltam - próbálkozot segíteni Jo.
-Majd meglátjuk.
-Oké. - ment el Hope.
-Ne aggódj, szerintem megfogjak engedni. - suttogta a férfi.
-Már az is csoda, hogy nem mondtak rá egyből nemet.
-Meglátjuk mi lesz belőle. - a lány csak mosolyogva bólintott, majd felment szobájába.
Másfél-két óra múlva az ablakon kimászott, hogy elmehessen az erdőbe. Mesélt néhány dolgot a napjáról a farkasnak, aki végig figyelmesen hallgatta. Azt nem említette, hogy van egy zaklatója, és a szüleik össze akarják adni őket. Mindig nyomó érzést érez, mikor erre gondol. Az állat megérezte, hogy valamit titkol és van valami baja, de csak nyugodtan feküdt. Antonia fél estét ott töltötte, majd haza fele menet a farkas elkísérte az erdő széléig. Búcsúzóul homlokukat egymásénak döntöttek, mint tegnap. Végül Antonia megpuszilta az orrát és ott hagyta. Az ágyban sokáig forgolódott a Ben ügy miatt.

Mára ennyi. Még a héten igyekszem hozni az új fejezetet. Addig is sziasztok!

Gyilkos titokHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin