Gyilkos titok

..

-Ha szükségük van rám hívnak.
-És mi történt az arcoddal?
-Elestem. - az egykori házvezetőnő meg akarta érinteni az arcát, de ő elfordította fejét.
-Ezek verekedés nyomai. Kivel verekedtél?
-Egy újabb semmirekellővel, aki az utamban állt. 
-Ez nem jó így, Antonia. Nagyon nem.
-Nincs közöd az életemhez, Melany. Semmi közöd ahhoz, hogy mit csinálok. 
-Olyan társaságra van szükseged akik nem bűntársat akarnak benned látni! Felelős vagy a sorsod iránt, élj is így! Egy céget vezetsz! És hiába ügyvédi saját magadat nem fogod tudni kikeverni amibe most süllyedsz! Szakítsd meg a kapcsolatot a barátaidnak nevezett akárkikkel és kocentrálj az iskolára, az életedre, a cégre!
-Ne mondd meg mit tegyek! Mint mondtam, az életemhez nincs közöd! Mellesleg nem fogom megszakítani a kapcsolatot velük! Ők a barátaim és számíthatok rájuk!
-Ez nem barátság! Csak a bűnbe visznek bele! Az emberek el fognak fordulni tőled! Ezt szeretnéd? Egy drogosként leélni az életed?
-Cassidy, hozd Hunter-t. - az említettek helyett mélyen, keményen és hűvösen Melany szemeibe nézett.
Cassidy tette, amit gazdája mondott, aki elindult az ajtó irányába. Az állatokat előre engedte és hangosan csapta be maga után az ajtót. Cassidy számított rá, így nem ijedt meg a nagy hangtól. Antonia az erdőhöz ment, a szélénél átváltozott, futásnak eredt és a mini tisztásnál állt csak meg. Lefeküdt, míg az állatok körbe szimatoltak mindent, felfedezték a környéket. Miután félig-meddig lenyugodott elmentek sétálni az erdőben. Később haza mentek. Emmett elmesélte neki, hogy kirakta Melany-t a házból, majd ő is sétált egyet. Még két napot maradt otthon, vissza kellett mennie Jackson-hoz.
-Abban a három és fél napban cserélted a kötésed?
-Nem. De a krém is itt maradt nálad.
-Zuhanyoztál vagy fürödtél?
-Fürödtem, a doki azt mondta fürödjek és ne nagyon hagyjam, hogy a kötést víz érje.
-Oké. Gyere velem. - Jackson előre engedte őt a fürdőbe. - Fel tudsz ülni a mosógépre?
-Aha.
Antonia elrugaszkodott, ugyanis derekáig ér, nem tud simán felülni. Jack inkább megfogta a lábait, hogy segítsen neki.
-Levennéd a pólód...? - kérdezte neki háttal állva a krémet keresve.
Antonia nem válaszolt, viszont levette. Kezeivel megtámaszkodott a háta mögött, Jack pedig letekerte a gézt.
-Kicsit fel van szakadva. Mit csináltál te?
-Éjjel leestem az ágyról. - hazudta hirtelen.
Nem akarta elmondani neki, hogy futott, mert otthon kiakadt. Jack a hideg krémet felvitte a hasára. A varratot kihagyta, körülötte kente az égést.
-A sebhelyek miatt jársz mindig hosszú és bő pulcsikba meg néha pólókba?
-Miből gondolod?
-Nem hinném, hogy a súlyoddal lenne bajod, ugyanis vékony vagy. Más ok pedig nincsen. Eltaláltam? - pillantott fel rá.
Antonia habozott a válasszal. Végigmérte Jackson arckifejezését, aki még mindig a krémezéssel van elfoglalva, utána lenézett arcáról.
-Igen.
-Most se mondod el hogyan történtek? Annyi bevetésed még nem volt, hogy onnan szerezd őket. Szóval?
-Te tényleg nem tudod? - nézett rá értetlenül.
-Honnan tudnám? - viszonozta az arckifejezést.
-Amit múltkor mondtál... - motyogta maga elé, de befejezetlenül hagyta. - Mindegy is.
-Már hogy lenne mindegy?!
-Azt hittem tudod.
-Rosszul hitted. - tért vissza a hasához.
A krémezést befejezte és hátat fordított neki, hogy kezet moshasson.
-A mostohaapám. - suttogta.
Jack szó nélkül fordult vissza a fertőtlenítővel.
-Miért hitted azt?
-Mert...múltkor azt mondtad...nem csodálod milyen volt velem.
-Komolyan vetted...? - nézett szemeibe. - Én nem úgy értettem. Valójában sehogyse értettem. Semmit sem tudtam erről. Sajnálom, hogy hülye voltam. Hirtelen felindulásból mondtam, nem is rád voltam mérges és tudom, hogy ez nem mentség. Tényleg sajnálom.
Percekig szemeztek, senki se szólalt meg, majd Jack folytatta a fertőtlenítést, végül bekötözte.
-Kész. - jelentette ki, ezáltal Antonia felvette a belebújós pulcsiját és lecsúszott a gépről.
-Megbocsátasz? - fogta meg a felkarját mielőtt kiment volna a helyiségből.
-Meg. - nézett szemeibe.