Gyilkos titok

..

-Ha jól érzem nem. De biztosra akarok menni. Itt nem szúrnak ki minket, de csöndben kell maradnunk.
-Rendben.
Sok időt töltöttek fent a fán. Végre meghallották Carl vonyítását, mire Antonia lemászott a fáról. Az utolsó faágról már leugrott és farkasként ért földet. Megvárta míg Jess leér és felül rá, majd futásnak eredt. Közben vonyított egyet tudatva, hogy náluk is minden rendben. Hamar összefutottak. Mikor Antonia átváltozott emberré megszédült, amit a többiek szintén észrevettek tekintve, hogy kicsit elvesztette egyensúlyát.
-Minden rendben?
-Igen, persze. Jól vagyok.
-Lehet kicsit erősen vágta őt a földhöz, uram. - szólalt meg Steven.
-Lehet. - vallotta be.
-Jól vagyok. Mik történtek?
-Mondhatni jól ment minden. Dylan furgonjába zártunk be túszokat, a többieket megöltük.
-Felétek minden rendben volt?
-Igen. Nem követtek minket és nem is találtak ránk.
-Akkor jó.
-Mi bemegyünk a központba. Maga, Blackshade?
-Hazaviszem Jess-t, uram.
-Rendben. Vigyázzanak magukra. Pihentesse a fejét. Valószínűleg agyrázkódása lett.
-Meglesz.
Legelőször a faházhoz mentek, hogy Antonia visszatudjon öltözni, levegye a parókát, lemossa a sminket és ellássák a sérüléseket. Utána hazament magával víve Jess-t. Otthon mindent megbeszéltek Emmett-el. Antonia pedig elmondta barátnőjének, hogy a férfi varázsló. Beszélgettek egy csomót, majd kocsival épségben hazavitték.
-Fárasztó napok... - sóhajtott Antonia.
-Egyetértek... Mikor múltkor hazajöttél valami jó hírt akartál közölni, de közbevágtam az én rossz híremmel. Mit akartál mondani?
-Megint előre léptettek minket. Már Eric-hez tartozunk.
-Ez szuper!
-Igen, valóban. - mosolygott rá.
-Van valami baj?
-Á, csak a fejem.
-Jess azt mondta, mikor túszt játszottál a főnököd kicsit erősebben vágott le a földre a kelleténél.
-Igen, de nem vészes. - legyintett.
-Megnézhetem? - állt elé, Antonia csak bólintott.
Emmett két keze közé fogta a fejét és a jól ismert arany csillogás lett látható. Percekkel később elengedte a lányt.
-Most már jobb?
-Sokkal. Köszönöm, Matty. - ölelte meg.
-Látom te aztán fáradt vagy. - mosolygott le rá. - Menj aludjál egyet.
-Biztos? Nem akarsz filmet nézni vagy beszélgetni? Neked mivel teltek a napjaid? Mi lett a betöréses esettel?
-Majd holnap beszélünk. Menj csak aludni. - puszilta meg feje tetejét.
-Oké... Jó éjt, Matty. - indult a lépcső felé.
-Szép álmokat!
Antonia valóban elég álmos volt, mivel nem aludt sokat a napokban és még a Jess elrablásával járó stressz is bekavart. Ahogy elrendezte esti rutinját és vízszintesbe helyezte magát egyből elnyomta őt az álomvilág.

A suli elkezdődött. Antonia legszívesebben még mindig nem akarja látni néhány osztálytársát. Tizedikesnek lenni nem nagy változás azt leszámítva, hogy több a dolgozat és elvileg keményebbek az órák, nehezebbek a tananyagok. A kilencedik osztály hozzá képest egy bemelegítés. De Antonia mindent beleadva teszi keresztül magát ezen az éven is. A céggel minden rendben. Néha akad egy-egy bonyodalom, de sikeresen elsimítja. Jess és Antonia azóta voltak már pizzázni és mozizni is. Egyszerű sétákra is elmennek néha. Emmett-el szintén sok időt töltött. Attól függetlenül, hogy hármas életet él, hála a sulinak, cégnek és a farkas létnek, jól betudja osztani az idejét, hogy szeretteire is maradjon. Egyszer egyikükkel tölt időt, máskor a másikukkal, aztán meg az állatokkal. Az utóbbi néha a másik kettővel együtt jár, de figyel a szükségleteikre és vágyaikra. Jackson és Antonia épp úton vannak a természetfeletti országba. Az odaút egy nap, ha nem sietnek. Jackson szerint már nincs olyan messze. Épp egy hatalmas erdőben vannak. Akár végtelennek is nevezhető. Régen messze járnak a civilizációtól. Bármerre néznek fák sokasága fogadja őket. Ezen részén csak farkasok járnak. Nincs konkrét út, ami az országba vezet, az itt lakók vagy idejárók mégis jól tudják merre kell menni. Jackson egyszer csak megállt.
-Itt vagyunk.
-Hol?