.

12 2 0
                                    

Ezúttal a piros kört találta el, közel a sárgához. Meglepődött saját magán és felderült, viszont nem mutatta ki, csak egy halvány mosolyban. Mégegyszer megpróbálta, ezúttal is a piros kört találta el, csak felül.
-Majd belejön. Gyakorlás kérdése.
Antonia a kardra váltott. Ethan ezúttal is megmutatta hogyan kell fogni. A bábukhoz mentek. A férfi hirtelen vette elő saját kardját, amit Antonia észre se vett eddig.
-Emelje fel így. - emelte feje fölé. - És suhintson egy erőset a bábura.
Ethan finoman csinálta, csak mutatatta a feladatot. Antonia követte mozdulatát. Ahogy elkezdett suhintani, mielőtt érinteni kezdte volna szegény bábut a kard lángra lobbant és lecsapott rá.
-Normális, hogy ez így lángol? - tette fel a kérdést meglepődve.
Ethan Jackson-ra pillantott, aki megrázta fejét. Ebből Antonia semmit se vett észre, a kardot nézegette.
-Igen, normális. - válaszolt a kérdésre. - Kardokkal és tőrökkel sokat gyakorlunk az órákon, mint azt láthatta már párszor egy-két tagnál. - Antonia bólintott. - Nem mindig ugyan azok a párok, vannak cserék. Az ehhez tartozó szabályokat elmondom az órán. - ismét bólintással válaszolt. - A tőröket könnyebb elrejteni. - tért át a másik eszközre, míg elővette sajátját. - Könnyebb a fogása, viszont ez közelebbi harcokhoz jó, ellenben a kardokkal, amik kicsit távolabbiak. Ha tőrrel küzd akkor közel kell kerülnie az áldozathoz. - mutatta be a bábun, aminek a nyak részéhez tartja a tőrjét. - Ezzel könnyű túszt ejteni és ha elég ügyes, gyors és mozgékony, akkor sok sebbel súlythatja ellenfelét. Vagy ha nem számít rá, nincs nála fegyver könnyen lecsaphat rá.
Antonia felfigyelt egy sípoló, vinnyogó hangra, ami egy vészjelzésre emlékeztette őt. Egyből megtalálta a forrását és Sheila-ra nézett. Ethan is így tett. A nő elővette készülékét.
-Elnézést, de nekem mennem kell. - sietett ki a szobából.
Ethan mutatott egy-két szúrás technikát, majd nem sokkal utána Antonia elment Jayce-ékhez. Elmesélte nekik a napját, beszélgettek sokat. Míg nem írt neki Emmett.

Em: Szió! Végeztél már? Megyek érted. Késő van, ne mászkálj egyedül ilyenkor.

Bogárka: Nem kell sietned, még van egy-két dolgom.

A férfi nem válaszolt, Antonia úgy gondolja úton lehet, viszont látta, szóval nem fog sietni.
-Fiúk, nekem mennem kell.
-Okés.
-Vigyázz magadra!
-Jó éjt!
-Vigyázok! Nektek is jó éjszakát!
Antonia kiérve az ajtón átváltozott farkassá és futásnak indult. Olyan gyorsan szedte lábait látni se lehetett őket. A cégtől nem messze van egy erdő. Jóval a szélén belül megállt, visszaváltozott és észrevétlenül ment be az épületbe egészen az irodájába. Néhány dolgot átnézett, rendezgette asztalát és jött is az üzenet Emmett-től.

Em: Itt vagyok. Bemenjek vagy jössz?

Bogárka: Mindjárt megyek. Épp végeztem.

Em: Oké. Várlak.

Antonia nem vette sietősre dolgait. Bezárta az ajtót és lement.
-Ó, elnézést Gibson.
-Igen?
-A felügyelője keresi önt.
-Rendben, mindjárt felveszem.
-Mármint itt. - mutatott háta mögé.
Antonia meglepődve fordult meg.
-Köszönöm, hölgyem. - hagyta ott. - Uram, hallom keres. - állt meg a férfi mellett.
-Végre! Hol a fenében volt eddig Gibson?
-Az irodában. - mutatott a lépcső felé. -Panasz érkezett magára.
-Rám? - csodálkozott ismét el.
-Igen. Azt hallottam tiszteletlen volt egy befolyásos ügyféllel.
-Már elnézést uram, hogy közbe vágok. Az egyik alkalmazott elrontotta a feladatát. Egész éjjel fent voltam, hogy kijavítsam a hibáit. És a drága ügyfél lenézett mielőtt még akár meg is szólalhattam volna. Tiszteletlenül beszélt velem. Értem én, még kiskorú vagyok, ezért van felügyelőm, vagyis ön, hogy ellenőrizzen meg minden. De ettől függetlenül én is megérdemlek egy alap tiszteletet.
-Az ügyfél azt mondta ő nem tett semmi rosszat maga ellen. Első az ügyfél.
-Tudom a szabályokat, de az az ügyfél nem mondott igazat.
-Azt mondja hazudott?! Nem szabad vádaskodni!
-Mert maga mégis mit csinál? Itt volt? Nem. Vádaskodik anélkül, hogy tudná mi volt? Igen.
-Maga ne beszéljen velem ilyen hangnembe! - lépett közelebb hozzá, ezáltal felé tornyosult magas testalkata miatt.
Hirtelen megjelent Emmett. Kezét Antonia vállára tette. Telefonját nyomkodta. Csend telepedett közéjük, amit a felügyelő tőrt meg.
-Ön mégis kicsoda és mit keres itt?!
-Én? Antonia testőre vagyok. Itt a bizonyíték, hogy alátámasszam az igazát. - nyomta meg a képrenyőjét és elindult egy hangfelvétel.

Gyilkos titokOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz