-Indulhatunk?-kérdeztem mindenkitől, mire egyöntetű választ kaptam, így mindenki beszállt a maga járművébe, majd elindultunk haza. Hiszen hétfőn újra suli, csak a tavaszi szünet miatta tudtunk eljönni.
A hosszú utat most beszélgetéssel és zenehallgatással töltöttük.
-Királylány..-szólított meg Cam.
-Hmm?-néztem rá kíváncsian.
-Eljönnél velem egy randira?-kérdezte zavartan, mire az arcomon elkenődött egy értetetlen és levakarhatatlan mosoly.
-Első randi?-kérdeztem mosolyogva.-Még szép hogy.-mondtam, mire elmosolyodott és egy puszit adott kézfejemre.
-Ennek örülök.-motyogta és lekanyarodott az utcánkba.
-Holnap érted jövök, rendben?-kérdezte, mikor kiszálltam a kocsiból.
-Rendben.-egyeztem bele. Majd bementem a házba, és letámadtam anyut.
-Sziaaa.-visítottam és halálra ölelgettem.
-Szia kicsim.-mosolygott.
~*~
Otthon meséltem anyának, aki ma éppen éjszakás lesz, így miután meghallgatott elbúcsúzott és már indult is dolgozni.
-Elmentem. Rendelj pizzát, vagy amit szeretnél, szia.-adott puszit a homlokomra.
-Okés, szia.-mondtam és már ki is lépett az ajtón.
Rendeltem gyrost és míg vártam, hogy kihozzák a nappaliban néztem a tvt.
-Szia.-esett be a házba Dotti.
-Szia.-köszöntem én is.
-Anya?
-Éjszakás.-közöltem vele a tényt amit már alapból tudnia kellene.
-Jaaa. El is felejtettem.-csapott homlokára és leült mellém mesét nézni.
-Steve?
-Elment a többiekkel, majd később jön.
-Á, értem.-mondtam és ekkor megszólalt a csengő.-Végre.-morogtam és az ajtóba sétáltam.
-Hello.-köszöntem a kábé velem egyidős futárnak.
-Szia.-mosolygott rám, majd átnyújtotta az ételemet, fizettem majd elköszöntem és már be is zártam az ajtót.
-Ki volt az?-kérdezte kíváncsian nővérem.
-Nem érzed?-utalta a gyros illatára és az ő szuper szaglására.
-Hmm..de.-nevetett fel.
-Neked nem rendeltem semmit.
-Nem baj, majd lemegyek a boltba és veszek valamit.
-Okés. Én viszont a szobámba leszek, ha keresnél.-mondtam, mire bólintott, így fellépkedtem a lépcsőn egészen a szobámig.
Mivel nem tudtam mit csinálni, úgy döntöttem, hogy filmet nézek. Bekapcsoltam valami vígjátékot, aminek még a nevét se tudtam megjegyezni, de ahhoz képest nem volt annyira rossz. Már a közepénél járt a fim, mikor elfogyott a kajám és az ablak túl oldaláról fura hangokat hallottam.
-Nic.-hallottam egy ismerős hangot.
-Cameron?-kérdeztem meglepetten. Majd a hang irányába mentem, az ablakom alatt állt és mosolygott. Valami fura volt vele...a mosolya, mintha más lenne most, mint eddig.
-Gyere le.-mondta.
-Nincs kedvem.-nyafogtam.
-Ajhh...akkor állj arrébb. -utasított, mire tettem amit kér, ő pedig bemászott az ablakomon.
-Mit keresel itt?-nevettem.
-Nem bírok holnapig várni.-mondta és megcsókolt.
-Ezért kár lett volna várni.-nevettem majd újabb csókra hívtam.
-Mit csinálsz?
-Filmet nézek. Befejezed velem?
-Öm...-gondolkozott el és kinézett az ablakon.-Legyen.-egyezett bele.
-Baj van? Olyan idegesnek tűnsz.-mondtam.
-Mi??..Ja nem, csak...semmi.-dadogott.
-Biztos?
-Igen.-mosolyodott el, majd egy puszit adott a számra.
~*~
Majdnem vége lett a filmnek mikor Cam furán kezdett viselkedni, majd egy idő után csak a sötét sarkat nézte a szobámba.
-Csukd be a szemed és dugd be a füled.-suttogta.
-De..De miért?-kérdeztem értetlenül.
-Kérlek...-suttogta, majd felállt az ágyamról.-Csináld.-tettem amit kér, de nem bírtam sokáig, így hallgatózni kezdtem, hogy mégis mit csinál.
'-Miért csinálod ezt?-kérdezte Cam.
-Jobb ha megtudja, hogy ki vagy.-mondta egy ismerős de mégis ismeretlen hang.
-És ki is vagyok?
-Egy hazug.
-Azért vagyok hazug, mert nem mondtam el neki azt ami valószínűleg összetörné őt?-kérdezte Cam idegesen.
-Mindegy...így is tudod mi fog történni.
-Nem, ha megakadályozom.'-és itt nem bírtam tovább kinyitottam a szemem. Bár ne tettem volna.
-Apa?....
YOU ARE READING
Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-
FanfictionNicole Diamonds egy átlagos életet élő 17 éves lány. Viszont az új tanév első tanítási napján nagy meglepetés éri, mikor ugyanis új osztálytárs érkezik Cameron Dallas személyében. A lány egyből felismeri régi ismerősét, aki azonban tagadja kilétét...