Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-

3. ÉVAD->KETTŐ

Már 2 hete vége van a sulinak, azóta itthol haldoklom Alex-al, meg néha Daniel-el is beszélek. Bár tudom, hogy ő nem játszik nyitott lapokkal.

-Na mizu?-kérdezte Alex, mikor reggel!! reggel 8-kor belépett a szobámba.

-Mi...Mi a faszom bajod van neked?-nyögtem fel a takaróm alól.

-Miért?-kérdezte és hangján hallani lehetett, hogy mosolyog.

-Miért nem lövöd le magad otthol és hagysz engem aludni?-mondtam nyűgösen.

-Jaj..ne aludj már annyit!-mondta és rám ugrott.

-Alexander Ashwin, ha nem szállsz le rólam, de nagyon gyorsan kiheréllek!-vágtam rá idegesen, mire felkacagott és lemászott rólam.

-Jól van, jól van..jöjjek vissza később?-kérdezte, mire morogtam egyet.

-Már mindegy..így se tudok vissza aludni.-mondtam egy ásítás közepette.

-Én ebbe nem vagyok biztos, de oké.-nevetett.

-Miért jöttél?-kérdeztem, mikor kimásztam az ágyamból és elindultam a konyha felé.

-Mert fel akartalak kelteni.-vágta rá lazán, mire megálltam a szobám és a konyha között.

-Ezt most ugye nem mondod komolyan?-háborodtam fel!-Tisztába vagy azzal, hogy engem tilos felkelteni?-emeltem meg a hangom.

-Igen.-kacagott.-De elutazom egy időre, ma este indulunk és arra gondoltam hogy addig töltsünk együtt minél több időt Hugicám.-mondta, mire még jobban kiakadtam.

-Elmész? És csak most szólsz? Mikor..és meddig?-kérdeztem kissé szomorúan.

-Nyugi..ne leszünk sokáig. Csak meglátogatjuk egy családtagunkat...este indulunk 7 órakor és szerdán jövünk.-mondta, mire vettem egy mély levegőt. Három nap..az nem sok.-Addig elleszel Daniel-el.-kacagott, mire morcosan oldalba vágtam.

-Kapd be!-mondtam és végre besétáltam a konyhába.

-Jó reggelt.-köszönt mama szórakozottan. Biztosan hallotta a kis "beszélgetésünket", bár szerintem az egész utca hallotta.

-Jó reggelt.-köszöntem.

-Úgy látom jól sikerült az ébresztő.-mondta mama nevetve. O..igen? Hát te is benne voltál?

-A legjobban.-nevetett Alex, mire megint oldalba vágtam.-Na..ez fájt!-játszotta a kislányt.

-És merre mentek ma?-kérdezte mama.

-Én...Sehova! Maradok a kis kuckómba és majd Alex nézi ahogy alszom. Legjobb időtöltés.

-Jaj kicsim..már 2 hete elkezdődött a nyári szünet, de te olyan vagy mint egy mormota, egész nap alszol és a szobádba kuksolsz.-mondta mama.

-Igen, pont ezért megyünk ma strandra.-mondta Alex.

-Oh...Nem is olyan rossz ötlet.-mondtam, miközben tömtem magamba a palacsintákat.

-Ha annyit eszel..akkor lehet.

-Oh..hogy..-kezdtem és már ütöttem is volna agyon, de elszaladt.-Alexander Ashwin, ha a kezem közé kerülsz kitekerem a nyakad.-kiabáltam, a szomszédok ilyenkor biztos szeretnek..

-Előbb el kell kapnod.-kiabálta és futni kezdett a kisméretű házban..

-Előbb-utóbb elkaplak!-kiabáltam, nevetve.

~*~

-Mehetünk?-kérdezte, mire kezembe fogtam a táskám.

-Mehetünk.-mondtam és már indultunk is a strandra. -Szia mama.-öleltem meg.