¤ Nicole Diamonds ¤
Beléptünk a nyár első hetébe. Az idő már jócskán nyárinak mondható. Az utolsó hetemet töltöm az iskolába...tényleg ez az utolsó. Nem tudom mi lesz ezután.
Menjek haza? .... Vagy maradjak? Tanuljak tovább? Áh...azt nem. Örülök,hogy vége, nem hogy újat kezdjek.
-Nic..-kalimpált előttem Alex.
-Igen?-néztem rá zavartan.
-Tudtad, hogy Daniel-t elütötte tegnap az autó?-kérdezte, mire meglepetten néztem rá.
-Komolyan?-kérdeztem.
-Igen, komolyan. Semmi nagyobb baja, de azért mondom biztos érdekel.-nézett rám.
-Persze... Legalább kárörvendhetek. Megérdemelte...Michella biztos vele van, sőt már lehet alatta.-nevettem.
-Fúj..-nyávogott mint egy kislány, majd meglökött játékosan.
-Na...Most ezt miért? Talán nincs igazam?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Hát... de.-nevetett. Egy pillanatra olyan érzés kapott el mintha valaki figyelne, de mikor hátra néztem rájöttem hogy a szobámba vagyunk. -Mi az?-kérdezte Alex kíváncsian. Asszem kezdek begolyózni.
-Nem tudom..semmi.-mondom majd elindulok a konyha felé, mert megszomjaztam.-Te kérsz inni?
-Persze.-mondja és elszalad mellettem, így hamarabb ér be a konyhába mint én. -Narancslé?-kérdezi, mire bólintok.-Jó választás.-nevet majd mindkettőnknek önt egy-egy pohár narancslevet. Csendben kezdtük el kiüríteni a pohár tartalmát...ám egyszer csak Alex elejtette a poharat és furán nézett rám.
-Mi a baj? Alex...Alex? Föld hívja Alex-et. -kezdtem el hülyéskedni, de ő úgy állt egy helyben mint aki szellemet látott.-Alex..megijesztesz.-motyogtam és adtam neki egy kisebb pofont, hogy hátha, és tényleg bejött.
-Nicole...-kezdte.
-Hm?-kérdeztem kíváncsian.
-Cameron a városban van...-ettől a pár szótól megállt a szívem és körülbelül olyan lehettem mint az előbb Alex. Nem érzékeltem a külvilágot csak az járt a fejemben, hogy itt van és bármikor rám találhat..mi van ha olyan mint volt? Az biztos nem élném túl megint. -Nic..Nic..-rázogatott Alex.
-Mond még egyszer.-motyogtam.
-Cameron a városban van..-ismételi meg magát, mire felnevetek.-Nic jól vagy? Kezdesz megijeszteni.-mondja kétségbe esetten.
-Na aggódj magamat is kezdem megijeszteni.-mondtam nevetve.
-Akkor...-és nem tudta befejezni, mert megcsörrent a telefonja.-Oh...-néz rám szomorúan.-mennem kell.
-Igen?-kérdezem ijedten és szomorúan.
-Igen sajna..de ne aggódj itt vagyok a szomszédba, és vigyázok rád.-mondja egy mosoly kíséretében.-Most megyek, bármi van hívj..vagy sikíts és én már itt is vagyok. Szia.-ad puszit a homlokomra, majd sietősen kimegy az ajtón.
Szuper én vagyok itthol egyedül, és kitudja hol van az az őrült...lehet hogy megint olyan mint volt és bántani akar. Félek...de tényleg.
Gondolataimat elzártam egy sötét helyre, hogy ne is zavarjanak, majd a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam. Ezután úgy döntöttem nézek valami izgi filmet,így kényelmesen elhelyezkedtem a pihe-puha ágyamon, majd a laptopomat az ölembe véve böngészni kezdtem a filmek után. Találtam is egy jó vígjátékot és elindítottam...
-Hiányoztam?-súgta a fülembe amitől engem kirázott a hideg.
-Ca-Cameron?-kérdeztem ijedten.
-Úgy ahogy mondod szívi.-mondja és hallom a hangjában hogy mosolyog...nem ő nem Cameron!
-Mi-Miért vagy itt?-dadogtam továbbra is.
-Érted jöttem. -suttogja és még közelebb jön hozzám, érzem ahogy veszi a levegőt, majd kifújja azt.
-M-Menj el kérlek.
-Már itt vagyok...nem kell félned, nem megyek el még egyszer.-mondja és maga felé fordít, szemei ugyan olyan hidegek és sötétek, mint ő maga most.
-K-kérlek.-mondom erőtlenül és könnyeim utat engednek maguknak.
-Mit kérsz?-húzza fel szemöldökét, majd ijesztően kezd el mosolyogni.-Talán ezt?-kacag fel, engem pedig átjár a fájdalom. Lenézek mellkasomra és akkor látom hogy karmai éppen keresztül érték a testem. Mindent elöntött a vér, de ő továbbra is mosolygott.-Ne félj...már soha nem hagylak el..velem leszel örökké.-kacag fel, majd neki esik a nyakamnak. Mindent elönt a vér, a feketeség és a megmaradt erőmet kituszkolom magamból egy-egy sikoly közepette.
Zilálva pattantak ki a szemeim és levegő után kaptam.
-Jól vagy?-kérdezi egy ismert hang, mire ijedten a szoba ajtómhoz kapom a fejem. Alex állt az ajtóban aggódó arccal.
-P-Persze.-mondom és az álomképek szépen lassan köddé válnak az emlékezetemben. Erre jobb is nem emlékezni.-Cs-Csak rosszat álmodtam.-motyogom, mire leteszi a tálcát, amit eddig a kezében tartott és szorosan átölel.
-Shh...Itt vagyok, már minden rendben lesz.-mondja.
-Annyira rossz volt.-motyogom és a könnyeim is elerednek. Na már csak ez hiányzott.
-Mit álmodtál?
-N-Nem tudom..csak annyira emlékszem, hogy szörnyű volt és hogy Cameron is benne volt.-motyogom a könnyeimmel küszködve.
-Ne aggódj...ő nem bánthat téged. Megvédelek bármibe is kerüljön.-suttogja én pedig az illatától újra álomba merülök.
¤ Alexander Ashwin ¤
Mikor beléptem a szobába nagyon zaklatottnak tűnt, az álma pedig biztos nem arról szólt, hogy Cameronnal ugrálnak boldogan egy réten. Miután megnyugodott újra elaludt, egy baj volt csak hogy ezt rajtam tette.
-Jaj te lány..-motyogtam magamban és óvatosan "lekapartam" magamról és az ágyra fektettem normálisan.
Megint az az érzés...mintha figyelnének. Persze nem vagyok hülye tudom ki az..de azt is tudom, hogy bármit próbálnék nem tudnám megállítani. Viszont már egy ideje érzek furcsa jelenléteket, szóval nem most jött ide...ami azt jelenti, hogy nem bántja Nicole-t. Talán sikerült a többieknek amit akartak és visszatért a szerintük jó Cameron.
Őszintén...szerintem a srác már rég nem százas..és ha akarnék se tudnék megbízni benne 100 százalékosan. Szóval jobb ha nem jön a kis húgicám közelébe...mert bármi legyen megállítom!
Az ablakhoz sétáltam és kinéztem...sehol semmi..mit is vártam? Sült galambot? ..-Na jó ez rossz poén volt.
-Tudom, hogy itt vagy Cameron.-mondtam telepatikusan a nagyvilágnak.
-Akkor talán leszállhatnál a barátnőmről...-jött a válasz.
-Mert ha nem?..-húztam fel a szemöldököm, bár ő ezt nem láthatta..vagy ki tudja. Nem jött válasz..
xxx
Sziasztok!
Vissza tértem-mint látjátok 😂😏😉😜
Itt lenne tehát az első rész..remélem tetszik 😉. Ha igen jelezd!
Ja és jövő héttől minden héten kettő rész várható. Egy hét elején, egy pedig a végén.
A következő részig: Jó olvasást nektek 💖😘👌😊
xXPuding
YOU ARE READING
Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-
FanfictionNicole Diamonds egy átlagos életet élő 17 éves lány. Viszont az új tanév első tanítási napján nagy meglepetés éri, mikor ugyanis új osztálytárs érkezik Cameron Dallas személyében. A lány egyből felismeri régi ismerősét, aki azonban tagadja kilétét...