Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-

KÜLÖNKIADÁS (4)

¤ Nash Grier ¤

Hazaértem a suliból és Cam még mindig nem volt sehol, hagyott egy üzenetet, hogy ha nem lesz itthol valószínűleg vadászik, ami persze mostanában nem a legjobb hír, mivel kezelhetetlen.

A telefonom csörgése zavart meg a gondolkozásban.

-'Hallo?-vettem fel a telefont.

-'Szia Nash...Dylan vagyok...baj van.-mondta és hallottam a hangján, hogy ideges.

-'Mi történt?-kérdeztem ijedten.

-'Cameron...gyere gyorsan hozzánk.

-'Már ott is vagyok.-mondtam és bontottam a vonalat. Ha ilyen volt a hangja Dylan-nek akkor nem Cam csinált valamit, hanem vele történt valami.

~*~

-Mi történt?-estem be a "főhadiszállásra".

-Cameron...eszméletlenül találtunk rá az erőbe és sok vért vesztett...lehet, hogy nem éli túl.-mondta Dylan, mire nekem le esett az állam a helyéről.

-Hogy mi van?-akadtam ki.

-Nem fogom elmondani mégy egyszer.-morogta idegesen és aggódva.

-Hol van?-kérdeztem.

-A szobámba.-mondta én pedig szaladni kezdtem az emelet felé. Majd én meggyógyítom!

-Szerinted túl éli?-hallottam meg Johnson hangját.

-Nem tudom...nem látom a jövőjét.-mondta kétségbe esve Shawn.

-Na húzzatok innen a pesszimistaságotokkal együtt.-kiabáltam rájuk és berontottam a szobába. Cameron az ágyon feküdt több helyen vérzett és egyre biztosabb vagyok abban, hogy farkasok tették ezt vele... És ha így helybe hagyták nem egyedül volt és nem is kis erővel.

Kezemet a mellkasára tettem és hasonlóan nézhetett ki a szituáció, mintha kórházban próbálnák kiütni. Ahogy áramlott belőlem az erő az ő sebei úgy gyógyultak.

¤ Shawn Mendes ¤

Az kicsit sem jelent jót, ha nem látom a jövőjét. Lehet, hogy még Nash se tud rajta segíteni...akkor nekünk is végünk, a Vadászok ellen csak vele van esélyünk.

-Még mindig nem látsz semmit?-kérdezte idegesen Dylan.

-Nem...még mindig semmi, pedig már egy fél órája bent van.-mondtam.

Mindenki tiszta ideg volt...és ez engem is feszülté tett, szóval még ha lenne mit látnom akkor se látnék semmit.

¤ Dylan O'Brien ¤

Éppen hazafelé tartottunk, mikor egy testet láttunk meg a földön heverni.

Közelebb érve majdnem rosszul lettem.

Cameron feküdt a földön szörnyű sebekkel a testén. Mindenéből szivárgott a vér és elég durva látványt nyújtott. Még jó, hogy senki nem látta, mert abból nem sült volna ki jó.

-Úr isten.-mondtam végül és egyből felszedtem a földről. -Vigyük haza...-kezdtem szaladni és a többiek is utánam jöttek, bár szerintem ők még nem fogták fel, hogy mi történt mert sokkos állapotba kerültek.

Hazaérve egyből bevittem a szobába és mivel Shawn az aki tud egy kicsit az orvostudományról beküldtem hozzá, hogy legalább a vérzést próbálja meg elállítani. Én össze szedtem minden erőmet és tárcsáztam Nash-t, hogy azonnal jöjjön ide, persze ő egyből indult is.

-Most mi lesz?-kérdezte Gilinsky.

-Nem tudom.-mondtam idegesen és a házban kezdtem el fel-alá járkálni.

-Gilinsky...te ma mindig rátapintasz a lényegre.-emeltem fel a hangom értetlenségén. Nem igaz, hogy ilyeneket kérdez...mintha én nem velük lettem volna.

Időközben megérkezett Nash is.

¤ Nash Grier ¤

Azt hiszem az összes erőmet elhasználhattam arra, hogy meggyógyítsam Cam-et, mivel elvesztettem az eszméletem és kiesett egy pár dolog.

Mikor felébredtem még mindig olyan állapotban volt Cameron.

-Gyerünk már haver...-ütöttem meg a kezét. Azon kívül, hogy a sebei meggyógyultak még mindig nem reagál semmire.-Ne legyél már ennyire gyenge. KELJ FEL AZ ISTEN SZERELMÉRE!-mondtam és már a végén kiabáltam.

-Életben van?-kérdezte Shawn, aki időközben megérkezett a helyiségbe.

-Látsz valamit?-kérdésére kérdéssel feleltem.

-Nem..-mondta lemondó hangnembe.

-Nem...ne beszélj ilyen hangnembe. Életbe van! Fel fog kelni.-kezdtem hitegetni magamat.-Nem halhat meg! EGY HALOTT NEM HALHAT MEG!-kiabáltam vele is, mire döbbent fejet vágva Cam felé mutatott.

-Miért kiabálsz?-hallottam meg Cam nyöszörgését....A hangra Cam felé fordítottam a fejem és egy csukott szemű meggyötört arcú Cam-el találtam magam szembe, ránézésre meglehetett állapítani, hogy fájdalmai vannak, pedig minden erőmmel próbáltam elvenni a fájdalmát, de úgy látszik nem sikerült.

-Te élsz?-tettem fel a prózai kérdést.

-Khmm.-nyitotta ki a szemét, ami vörösen izzott...de miután megszokta a fényt feketére szineződött. -Egy halott nem halhat meg".-idézett engem, mire felnevettem, ő is nevetni kezdett, de utána az arca elkomorodott, háta ívbe feszült és állatias morgásokat adott ki magából.

-Mi történik?-kérdezte a döbbent Shawn, mire én csak megráztam a fejem.

Ez jó kérdés..... Mi történik??