Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-

[TIZENNYOLC]

~ 2 nappal később: ~

Félek...félek Cameron-tól. Sose hittem volna, hogy ezt fogom érezni, de félek tőle. Amit tett nagyon megijesztett. Nem tudom mi lesz ezután, de az biztos, hogy nem vagyok kész arra, hogy lássam.

-De szereted nem?-szólt a gondolat menetembe Johnson.

-Ne turkálj a fejembe.-csaptam meg játékosan.

-Nem válaszoltál.-morogta.

-Igen...szeretem.-mondtam megadóan.

-Szereted, de félsz tőle. Azt akarod hogy békén hagyjon és haza menjen, de azt is akarod, hogy veled legyen.

-Mássz ki a fejemből.-parancsoltam rá.

-Olyan jó...Mintha valami drámát néznék.-nevetett, mire újra megütöttem.-Ugye tudod, hogy ez nem fáj?-kérdezte.

-Igen.-morogtam és otthagytam.

-Ha elmész attól még hallom mire gondolsz.-kiabált utánam.

-Kapd be Johnson.-kiabáltam.

¤ Jack Johnson ¤

-Shawn beszélhetnénk?-kérdeztem.

-Persze, miről?-kérdezte kíváncsian. Az ajtó felé bólintottam jelezve ezzel, hogy négyszemközt kívánok vele beszélni.

-Ha törölnénk Cameron emlékeit..az elmúlt pár napról, akkor az befolyásolná a jövőt?.-kérdeztem.

-Miért?-kérdezte.

-Nicole...Fél Cameron-tól, attól amit csinált. Lehet jobb lenne ez Cameron-nak és neki is.-mondtam.

-És hogy képzelted el?

-Hát ha Nicole-nak is jó, és a többiek is belemennek Gilinsky befolyásolhatná Cameron emlékeit, így nem emlékezne arra, hogy találkozott Nic-el. Haza visszük és éli mindenki tovább az életét.

-Nem is tudom...-mondta bizonytalanul.

-Most gondolj bele...ha Cam felkel bűntudata lenne..nem is kicsi. Nicole pedig kapna még eg kis szabadságot, ha Cam nem tudja hol van.-mondtam.

-Azt mondod adjunk neki időt?-kérdésére csak bólintottam.

-Végül is a jövőt nem befolyásolja...már eleve változott a jövő Cam kettős személyisége miatt. De a vége még mindig ugyan az.-mondta lehangoltan az utolsó mondatot. Mi van ezzel a fiúval?

-Mi?

-A végzet elől nem menekülhetsz. És Nicole megtalálta a végzetét, mikor találkozott Cameron-nal.-mondta unottan, de valami fura is volt a hangjában.

-Shawn...Ugye nem azt akarod mondani hogy...-esett le, hogy mégis miről van szó.

-Hogy mi?-kérdezte értetlenül és zavartan.

-Tudod hogy mire gondolok...-néztem rá szúrós tekintettel.

-Ha elmondod valakinek..eskü megöllek..-morogta és elviharzott.

Hát erre se gondoltam soha...

¤ Nicole Diamonds ¤

-Beszélhetnénk?-bökött meg Johnson.

-Persze.-bólintottam és követtem a fiút a kertbe.-Mond.

-Szeretnéd, ha Cameron békén hagyna? Vissza menne New York-ba és élhetnéd tovább itt az életed nélküle?-hadarta el.

-Öm...Ezt mégis...-nem tudtam befejezni, mert félbe szakított.

-Szeretnéd vagy nem?

-Én...-gondolkoztam el.-I-Igen.

-Biztos?

-Igen.-mondtam kicsit magabiztosabban.

-Rendben, de tudnod, kell hogy ez csak ideiglenes. Cameron ha akar megfog találni.

-I-Igen, tudom. De hogy gondoltad ezt?-kérdeztem kíváncsian.

-Gilinsky...Befolyásolja Cameron emlékeit azután, hogy elvesztette az eszméletét, addig hogy legyőztük.

-Biztos?

-Ha a többiek is belemennek csak akkor lehet. Kérd meg Gilinsky-t...Mond el neki az igazat, majd beszélünk a többiekkel is és ha mindenki belemegy akkor megcsináljuk. Haza visszük Cameron-t és egy időre megint megszabadulsz tőlünk.-hadarta el.

-Mióta tudsz ilyen gyorsan beszélni?-kérdeztem nevetve.

-Amióta sok időt töltök egyedül.

~*~

-Gilinsky..beszélhetnénk?-kérdeztem a fiút aki bólintott.

-Mond.-összekulcsolta a kezét és úgy várta, hogy elmondjam mit akarok.

-Lenne egy kérésem...-és itt elmeséltem mindent neki a Cameron-os akcióval kapcsolatban.

-Szóval azt akarod, hogy befolyásoljam Cameron emlékeit erről a pár napról?-kérdezte, mire bólintottam.-Nem is tudom....-mondta bizonytalanul.

-Johnson azt mondta, hogy Shawn szerint ez nem változtatna a jövőn. És ha mindenki belemegy, akkor...

-Rendben, de csak ha mindenki így gondolja.

Ezután összehívtuk a kis "gyűlésünk", ahol elmondtam, hogy mit szeretnék. Az elején nem nagyon akartak belemenni, de a végén mindenki elfogadta azt amit mondok.

-Szóval Nicole-t töröljem ki, meg azt hogy itt járt. Minden más, a harc, a másik személyiség marad?-kérdezte Gilinsky Cameron szobájában.

-Igen, minden más marad..nem törölhetünk mindent.-válaszolt Shawn.

-Rendben, de menjetek ki a szobából.-mutatott az ajtóra, amin mindenki szépen kisétált.

Bentről fura hangok szivárogtak ki, és érdekelt hogy mégis, hogyan működik Gilinsky ereje, de nem mertem benyitni az ajtón.

-Te meg mit csinálsz?-ijesztett meg Nash.

-S-Semmit.-dadogtam.

-Na gyere, Dylan-ék csináltak enni.-karolta át a nyakam, és úgy vezetett le a lépcsőn.

Egy valamit nem értek... honnan van ez a ház? -csoda hogy ez a kérdés, még csak most jutott az eszembe..

-Mit eszünk?-kérdeztem kíváncsian.

-Steaket és pirított zöldséget.-mondta Carter.

-Kajaaaa.-folyatta a nyálát Aaron.

-Aaron...kifolyik a nyálad.-nevettem fel.

-Majd feltakarítod.-nevetett.

-Álmodba.

-Jól van gyerekek üljetek le szépen, és ne kötekedjetek egymással, mert nem kaptok enni.-mondta mosolyogva Matt.

Ezután nevetve elfogyasztottuk a vacsoránkat. Hiányoztak a fiúk, és most boldog vagyok hogy hallgathatom a hülyeségeiket, már csak Rebecca-ék hiányoznak, meg Cameron, de talán majd a közeli jövőben ez is valóra válhat. Egyszer minden rendbe fog jönni, és minden olyan lesz, mint régen...vagy talán jobb is.