Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-

02.

Ikerhatalom

| 3 èvvek kèsőbb|

~ Jackson Dallas ~

Szokásomhoz hívem korán kelek mèg akkor is ha ma szombat van. Átmegyek testvérem szobájába ès nevetve ugrok rá. Persze ő egyből felsikít.

-Jackson!-szólal meg kicsit magasabb hangon, mire megfájdul a fülem.

-Mi az drága testvérem? Talán nem csak bal lábbal keltél?-kérdezem nevetve, mire egy hirtelen mozdulattal lelök magáról.

-Éppen ez az..mèg fel sem keltem.-morogja ès idegesen a hajába túr már ülőhelyzetbe.
Hát igen..mostanában jobb a kapcsolatunk. Mivel mikor három éve a fejemhez vágta, hogy ő magányosabb mint èn, be kellett látnom..igaza van. Hiszen míg nekem van pár barátom, őt mindenki elkerüli a suliban..mondjuk mostanában már nem, de akkor mèg így volt.

-Jackson...-hallom meg apa hangját a szoba ajtóból ès egyből odakapom a fejem.-Már megint te keltetted a HÚGODAT?-kérdezte apa mosolyogva, mire Hope felhördült. Igen..alig 1-2 perc van közöttünk, de akkor is utálja, ha a húgomnak nevezik. Pedig az! Az èn kis stréber bár annál inkább kiszámíthatatlan húgocskám!

-Apaa..-morogja mérgesen, mire apával felnevetünk. -Utállak titeket.-morogja mèg ès a fejére húzza a takarót. 

Én csak jót nevettem az egészen, majd elindultam reggelizni. Anya már a konyhában tevékenykedett, mikor leértem és mikor meglátott boldogan elmosolyodott.

-Jó reggelt.-köszöntem és leültem a konyhában lévő egyik székre.

-Jó reggelt.-mondta vidáman.-Hallom már megint cukkoljátok a testvéred. Nem szép a fiatalabbat bántani.-mondta és közben rám nézett dühös arccal, de persze láttam rajta, hogy ő is jót mulatott ezen.

-Okés..legközelebb nem csinálok ilyet.-mondtam, mire felnevetett.

-Persze.

~ Hope Dallas ~

Eléggé idegesítő ez az egész..egyszer úgy csinál mintha nem is érdekelném, utána meg már minta testvért játszik. Esküszöm kezdem úgy érezni, mintha elrabolták volna Jackson-t az ufók és egy másikra cserélték volna ki.

-Anya.-szaladtam le a konyhába, hogy megtudakoljam megengedi-e a ma estére tervezett programom. Igen..18 éves fejjel is engedélyt kérek tőle.

-Igen?-kérdezte kíváncsian.

-Az szeretném, hogy...-kezdte bele, majd kicsit megálltam mondandómba, hogy levegőhöz jussak, mivel eléggé siettem.-Jessica elhívott ma egy buliba..szóval mehetek?-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Hová mész?-jelent meg anya mögött apa is és -mint aki nem hallotta- kíváncsian tette fel kérdését.

-Jessica-hoz...de tudom, hogy tudod, miről van szó..-morogtam.-De akkor mehetek?-kérdeztem, mire apa csak a fejét rázta. Tőle nem is számítottam másra.

-Menj nyugodtan.-mondta anya, mire apa kissé dühösen nézett rá. Én pedig fülégérő szájjal öltem meg.-Köszönöm.-puszilgattam arcát.

-Jól van..szívesen.-nevetett.

-De...-apa csak hüppögött.

-Hagyd már. Hagy szórakozzon.-mondta anya.

-De..

-Nincs de. 18 éves..az isten szerelmére.-morogta anya, mire apa beletörődni látszott a helyzetbe. 

-Jól van..-morogta, mire őt is megöleltem.-De... éjféle itthol legyél..és vigyázz magadra.-mondta szigorúan, mire bólintottam. Apa te javíthatatlan vagy..