Első óra után is csak a helyemen ültem és az uzsonnámat fogyasztottam.
-Szeretlek nagyi !! ( 😭😥)
A padomhoz még több látogató érkezett.
-Szia új lány.-kezdte a nyávogást. Na ne...ilyen emberek minden suliban vannak?
-Sziasztok.-köszöntem "aranyosan".
-Jó lesz ha leszállsz Daniel-ről.-szólalt fel a másik.
-Igen, még csak most jössz ide és már csinálod a ribiskedést. Nem lesz ez így jó kicsi lány.-szólalt fel az első. Platina szőke haja a háta közepéig ért, miniszoknyát, magassarkút és egy enyhén...NAGYON kivágott fehér inget viselt. Persze az arcát a kilónyi vakolat eltakarta, műszempilla meg egy csomó minden volt rajta és hát a két méteres műköröm sem maradhatott el. Körülbelül a többi lány is így nézett ki..kisebb nagyobb eltérésekkel.
-Egyáltalán nem tudom miről beszéltek, Daniel jött ide hozzám beszélni és én csak nem akartam bunkó lenni, hogy elküldöm. A másik pedig én nem ribiskedem úgy mint khm...ti, szóval jó lenne nem fenyegetőzni, mert még rohadtul de nem ismertek...de ha akarjátok hamar megismerhettek. -mondtam idegesen.
Nesze neked első benyomás...
-Hogy mit mondtál?-sipákolt a szőke.
-Jól hallottad. Vagy várj lehet hogy a kilónyi vakolat a füled is bedugította? Hát akkor sajnállak...ja mégse.
-Te kis...-szívta fel magát mint egy varacskos disznó. Mondandóját megzavarta a csengő. Jaj hála a jó istennek, hogy végre befogja a pofáját.-Ezt még megbánod.-szúrta oda nekem, majd a kis csatlósaival elhúzott a helyére.
-Látom kihúztad a gyufát Michella-nál.-jött oda hozzám nevetve Daniel.
-Igazából miattad vannak felháborodva...mert állítólag elveszlek téged tőlük. -mondtam.
-Mióta is vagyunk mi ilyen jóba?...-gondoltam.
-Á szóval azt hiszik te leszel az új csili-vili játékszerem.-nevetett továbbra is.
-Hogy mi?-kérdeztem döbbenten.
-Öm...semmi.-morogta.
-Na mond már.-böktem meg.
-Tényleg mióta vagyunk mi ilyen jóba????-az agyam még mindig ezt kérdezte.
-Általában én csak játszani szoktam a lányokkal.
-Most ez komoly?
-Igen.
-És ez neked mire jó?
-Nem csak nekem jó...Ki próbálod?
-Hülye vagy?-akadtam ki.
-Jó-jó nyugi, csak hülyéskedtem. Nem kell már azért egyből nekem esni.
-Nem vagy vicces.-morogtam.
-Ahh igazán? Pedig ennek mindig az ellenkezőjét hallom vissza.
-Akkor az emberek is hülyék körülötted.
-Már bocsi, de te is körülöttem vagy.
-Már bocsi, de ezt rosszul tudod. Te csak rám akaszkodtál.
-Szóval azt mondod, hogy csak nyűg vagyok neked?
-Ha még több csaj fog a közelembe jönni azzal hogy: 'ezt még megbánod'-itt utánoztam az előbbi "lányok" hangját.-akkor igen az vagy.-ő csak nevetett.-Most meg mi olyan vicces?
-Komolyan ezt mondták neked? -kacagott.-Hát ez jó, tiszta horror.
-Ja...tökre megijedtem tőlük.-nevettem most már én is.
-Más vagy mint amilyennek hittelek.
-Igen? Jó vagy rossz ?
-Jó értelemben. Azt hittem olyan vagy mint ők.
-Hamarabb halnék meg.-nevettem.
-Most már látom.
~*~
Felvettük a tankönyveket, majd vissza indultunk a terembe.
-Hé te.-hallottam meg a ribi hangját, mire hátra néztem.
-Nekem kiabálsz?-kérdeztem.
-Neked, te kis szajha.-mondta az egyik talpnyalója.
-Khm...Légyszi megfogod a könyveimet?-kérdeztem Daniel-t.
-Persze, de mit akarsz csinálni? Hé Nicole...ezt nem kéne.-próbált leállítani.
-Tudom, de jól fog esni.-ennyit mondtam és már a csaj előtt álltam.
-Szóval mit is mondtál az előbb?-kérdeztem.
-Hallottad vagy nem...-fojtatni akarta, de az öklöm az arcát megtalálta, így csendben maradt.
-Azt hitted olyan vagyok mint ti, hogy műkörmeimmel tépkedem majd meg a hajad?-nevettem. -Már bocsi, de nekem nincs műkörmöm a másik pedig ha annyira akarod, hogy úgy bunyózzak mint ti hát legyen.-mondtam és a platina szőke hajába markoltam. A kis csatlósai csak néztek, de nem mertek semmit csinálni.
-Eressz el.-sikítozott.-Segítsetek, valaki segítsen ez egy őrült.-kiabált most már sírva.
-Ó bocsi kitéptem kicsit a műhajad...aj nagyon sajnálom. De tudod mit leszarom, mert miattatok elbasztam az első benyomásom. Szóval már teljesen mindegy.
...
Persze egy tanár közbe avatkozott a nagy akciónak, pedig már a csatlósai is elkezdtek vadulni, z látszik a betört számból és a kócos hajamból, de ők sokkal jobban festenek.
-Nicole mit csinál maga?-támadott le az osztályfőnök.
-A drága "barátnőim" bepofáztak így megmutattam nekik, hogy mit tanultam 1 év önvédelem és fél év boksz alatt.-válaszoltam simán.
-Igazgatói, mindannyian. Daniel...maga is.-morogta...vagyis kiabálta.
-Mi? Én? De miért?-akadt ki Daniel.
-Azért mert azt mondtam!-azt hiszem ilyenkor jobb lenne elállni mellőle, mert hamar hallás károsult lehet tőle ez ember.
-Szuper. Ezt is jól megcsináltad.-támadott le Daniel.
-Hogy mi? Most ez komoly? Miért lett ilyen, ilyen hamar?..
Sziasztok!
Megjött a második rész is, remélem tetszik nektek. 😊
xXPuding
YOU ARE READING
Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-
FanfictionNicole Diamonds egy átlagos életet élő 17 éves lány. Viszont az új tanév első tanítási napján nagy meglepetés éri, mikor ugyanis új osztálytárs érkezik Cameron Dallas személyében. A lány egyből felismeri régi ismerősét, aki azonban tagadja kilétét...