3. ÉVAD->TIZENÖT

1.8K 83 0
                                    

~ 3 évvel később ~

Minden nyugodt. És nem..azóta sem változtam zöldszemű szörnyeteggé. Mondjuk elég fura,hogy mindenkinél erősebb vagyok..és persze Cameron néha ki van ezért akadva, de nem zavar. Már nem. Nagy nehezen Christina-ék is megbékéltek velem..és azóta békében elvagyunk egymással. 3 év alatt elég sok minden történt..mondjuk kezdhetném ott is, hogy...

-Nicole.-hallottam meg Antonia hangját.

-Igen?-kérdeztem és elindultam a hang irányába.

-Lassan indulnunk kell.-mondta, mire bólintottam és elkezdtem pakolni. Ma lett vége a nyaralásunknak. Hawaii igazán szép és meleg. A tenger csodálatos volt 3 hétig, de ma vége. Hazamegyünk.

~*~

Az unalmas repülőút után próbáltunk taxit fogni, hogy valahogy haza keveredjünk. Nagy nehezen fogtunk egy taxit, bár nem tudom, hogy férnénk be ennyien..

-Bocsi srácok...majd legközelebb.-nevettem, majd elfoglaltam a hátsó ülést..szerintem még Antonia is nevetett volna ha látja a saját arcát, mikor beszálltam a taxiba.

-Van ilyen.-nevetett Cameron és beült mellém.

-Szemetek.-morogta. Én csak nevetve vettem elő a telefonom és tárcsáztam Nash számát.

-Szia.-vette fel már a második csörgésre.

-Szia. Megérkeztünk, szóval míg haza nem érek rakjatok rendet.

-Khm..Ö..Jól van.-mondta zavartan. Ez biztos nem azért van mert kupit csináltak a házba, annyira ez nem érdekelné.

-Mi az Nash?

-Khm..semmi. Várunk titeket, szia.-mondta és kinyomta a telefont.

-Ennek meg mi baja?-kérdeztem a készüléket bámulva.

-Mi az?-kérdezte Cameron kíváncsian.

-Aki kíváncsi hamar megöregszik.-néztem rá nevetve, mire ő amolyan "eztmostkomolyanmondod?" fejjel viszonozta a fergeteges viccem.-Amúgy én sem tudom, hogy mi van.-mondtam most már komolyan.

~*~

A házhoz érve Cameron a kilincsért nyúlt, majd mielőtt lenyomta volna felém fordult.

-Menjünk innen.-mondta és a karomnál fogva elkezdett húzni az ajtótól.

-Most miért? Mi bajod van? Cameron!-álltam meg és őt is megállásra késztettem.-Mi bajod?

-Hidd el..Nem akarsz bemenni.-mondta.

-Miért? Mi van bent?

-Inkább ki.-szólalt meg az ajtóból egy ismerős hang..egy túl jól ismert hang.

-Apa...-morogtam.

-Charlie.-szólalt meg Cameron is.

-Mi az be sem jöttök?-kérdezte, mire megszorítottam Cameron kezét.

-Kicsim..-suttogta fájdalmasan.-Tudod..erősebb vagy.-mondta, mire magamhoz tértem és elengedtem a kezét.

-Menjünk be.-mondtam és láttam Cameron-on hogy nem ért engem. Időközben megjöttek a többiek is Antonia ugrott ki az első taxiból idegesen és már vártam hogy 'idegesen' nekem esik amiért elhappoltam a taxit előlük, de ez nem történt meg..ugyan is észre vette a küszöbön álló apámat.

-Ez meg mit keres itt?-kérdezte, mire felnevettem.

-Nem tudom, de nem marad sokáig.-mondtam.

Csak Te + Èn /C.D. ff./  -BEFEJEZETT-Où les histoires vivent. Découvrez maintenant