Csak Te + Èn /C.D. ff./ -BEFEJEZETT-

3. ÉVAD->NYOLC

~ 4 nap teliholdig..~

-D-de a következő telihold 4 nap múlva lesz.-hüledeztem.

-Tényleg? Nem mondod..-morogta rám Dylan, mire furán néztem rá. Most neki mi baja van velem? Az előbb még nem akart feláldozni, most meg szemétkedik.. a vérfarkasok hülyék!

-Szükségetek van ránk.-szólalt meg  Chris. 

-Nem nincs szükségünk kiszámíthatatlan elmebeteg gyilkosokra.-emelte meg a hangját Dylan.

-D-Dylan..lehet, hogy te vagy az alfa, de azt hiszem megy elfelé az eszed, ha azt hiszed egyedül megtudjuk őket állítani...és amúgy is Shawn is látta..Ők is meghalnak, nem? Szóval én a helyedbe belemennék.-szólalt fel Aaron.

-Kezd elegem lenni belőletek.-morogja Dylan.-Jó..nem érdekel. Ha hátba szúrnak majd, gondoljatok arra én megmondtam. Csináljátok, viszont én nem veszek részt ebben.-mondta és felment az emeletre Antonia is utána ment. Remélem sikerül kicsit rábeszélni a fejére.

-Tud valamit, ami használható lehet?-kérdezte Cam, Chris-re nézve.

-Lehet..-kezdte.

-Akkor jó lenne ha mihamarabb elmondaná.-türelmetlenkedett Nash. De azt hiszem nem volt egyedül..mindenki türelmetlen és ideges volt. 4 nap az semmi..nincs elég időnk felkészülni.

-Régen volt egy barátom, Max.. ősi vérfarkas volt..egy napon pár tag a falkából megtámadta. Akkor még nem az én családom volt a vezér, csak a falka tagjai voltunk. Megölték..vagyis azt hiszem, de mostanra még annyira sem vagyok biztos benne, mint eddig. Hallottam szóbeszédeket, hogy túl élte és megalapította a Salvador klánt, de akkoriban nem igazán foglalkoztam vele..lehet kellett volna.-mondta végig a sztorit.-Ja és ha ők azok..akkor már nem csak a barátnőd miatt jönnek. Nem..őket már biztosan nem az hajtja, hogy levadásszák a barátnőd. 

-Hát ez szuper..egy ősi vérfakas akitől elvették a becsületét, így szórakozásból gyilkolgat.-nevetett fel Cameron.-Dylan-nek igaza volt. Nem százas egyikőtök se.

-Hé..-kezdte Christina.

-Mi az szívem.. Nem tetszik valami?-szólt vissza Cam, mire Christina szeme sötét vörössé szineződött. Szinte fekete színben pompázott a szeme..annyira szép. A természet felettiek szeme mindig magával ragad.

-Hé, nyugi.-szólalt meg Shawn és megsimogatta barátnője vállát, míg Cameron felé gyilkos pillantásokat lövellt.  

-Inkább kezdjünk el felkészülni a harcra..-mordult fel Carter, mire a többség egyet értett vele.

4 nap.. Vajon mire lesz elég? Sikerül majd győznünk..vagy mindenki meghal? 

~ 3 nap teliholdig..~

Elkezdtük a felkészülést. De persze semmi sem sikerült úgy ahogy terveztük..Sok összetűzés volt eddig..és félek csak egyre rosszabb lesz az egész. Dylan tényleg nem foglalkozik semmivel..és senkivel, még Antonia-val sem. Persze szegény lány ki van teljesen ettől.

-Nyugi már.-kezdtem és megsimítottam a vállát.

-Hogy nyugodjak meg? -kezdte sírva.-Azt mondta látni sem akar.

-Shh...Hagyd egy kicsit. Most csak hisztizik, mert semmi nem úgy van ahogy akarja. -öleltem meg a síró lányt.

-De én csak segíteni akartam.-mondta és ekkor megláttam a nagyságos úrt, amint besétál a konyhába.

-Mindjárt jövök.-mondtam Antonia-nak és elindultam utána.-Miért csinálod ezt?-kérdeztem felháborodottan.

-Mit ?-kérdezte, mint aki semmit se tud.

-Senki nem az ellenséged..de te mégis mindenkiben azt látod. Még Antonia-ban is. Ő meg teljesen ki van attól, hogy te seggfej vagy.-mondtam egy kicsit hangosabban.

-És neked nincs már eleged magadból?-emelte meg a hangját. Kérdésére csak hülyén néztem rá.-Persze..nem is veszed észre magad.-kacag.-Mindenbe beleütöd az orrod..senki nem kérte a segítséged.

-Igazán?

-Igen.

-Rohad egy szemét láda vagy.. Nem érdekel mit magyarázol itt nekem, de most fogd meg az a nagy beképzelt pofád és húzzál kifele Antonia-hoz,mert tökre ki van miattad.-kiabáltam vele, mire közelebb lépett és a falnak nyomott.

-Nem vagy te egy kicsit beképzelt? -morogta.-Hagyjatok békén, mondtam..akkor meg minek kell mindenkinek itt a hisztit csinálni? Minek kell neki is oda jönni..? Én mondtam, hogy hagyjatok..az ő baja, hogy nem fogta fel.-mondta, majd elengedett és elindult egy tállal a kezében ki a konyhából. Antonia az ajtóban állt és könnyes szemmel nézett maga elé. Dylan szó nélkül kikerülte, majd elhagyta a helyiséget.

-Faszfej.-morogtam, majd felkapartam barátnőmet a földről.-Ne törődj vele..

-Annyira egy i-idióta.-mondta sírva.

-Hát az..

~ 2 nap teliholdig ~

A mai nap kivételesen csendesen indult. Nem voltak hülye veszekedések a sok semmi miatt, nem most kivételesen nyugalom volt. Fura volt a csendre kelni..de persze ez sem tartott sokáig.

-Dylan..az isten verjen meg! Elég legyen már a hisztiből.-kiabált Cameron, gondolom megint az ajtóval beszélget.-Mindenkire szükségünk van..és a mindenkibe sajnos, még te is bele tartozol.-szünet.-Esküszöm, ha nem nyitod ki a rohadt ajtót betöröm! -dörömbölt. Fogtam magam és kimásztam az ágyból, hogy végre leállítsam a barátom, mielőtt tényleg megrongálja a házat. Cameron testét csak egy fekete rövid nadrág takarta, így volt szerencsém végig mérni, miközben vadul dörömbölt az ajtón. 

-C-Cameron?-nyílt ki az ajtó, és meglepetésemre egy csapzott Antonia nyitott ajtót. Ujuj..azt hiszem szent a béke közöttük. És Cameron nagyon megzavarhatott valamit.

-Upsz..-mondta Cam, majd oldalra pillantott. És ekkor kiszakad belőlem a nevetés.-Ne nevess.-morgott rám, de csak még jobban nevettem.

-Azt hiszem rosszkor akartad a kezedbe venni az irányítást.-kacagtam.

-Nagyon vicces vagy.-mondta szem forgatva.

-Tudom.-nevettem és ekkor kilépett az ajtón Dylan is.

-A hős szerelmes.-szólalt fel Cam én pedig már a földön hemperegtem a nevetéstől..Ez a nap is jól indul. Vajon mit szívtam, amire nem emlékszem?

~ 1 nap teliholdig ~

A mi kis orjás csecsemőnk is Dylan is kapcsolódott hozzánk, így már teljes volt a csapat. Persze azzal, hogy vissza tért hozzánk, csak nőttek a konfliktusok. Nem tudta megállni, hogy a Chris-t békén hagyja. 

Míg a természet felettiek egymással edzettek, nekünk Alex tanított pár fogást. Persze mi nem mehetünk a harcmező közelébe, de ha valami történne, akkor tudjuk megvédeni magunkat. Én persze ki voltam akadva, hogy nem segíthetek, de a többieket kicsit sem érdekelte a hisztim.

~ Telihold napja ~

Ma van a nagy nap. Ma eljönnek..ma lehet meghalunk.

-Mindenki készen van?-kérdezte Cam. 

-Vágjunk bele.-mondta magabiztosan Alex.

-Ma vagy nyerünk..vagy mindennek vége.-mondta biztatóan Nash,hát nagyon aranyos vagy. A szívem reggel óta kétszer olyan gyorsan ver,mint kéne, pedig én nem megyek a harc mező közelébe.

-Minden rendben lesz.-csókolt meg Cam.-Még van egy kis időnk, mit csinálunk?-kérdezte.

-Hát van egy pár ötletem.-mondtam és megcsókoltam.

-Tetszenek az ötleteid..főleg az ilyenek.-suttogta az ajkamra.