A bátyám bandája (Bts ff)

32.

Fáradtam dőlt le mellém Yoongi az ágyban. 3 órája ébredtem fel, de már legalább 2 meneten túl vagyunk. Nagyon kanos ez a fiú! És olyan szexi! Na meg egy szexisten, de ezt nem hallotta meg senki. Mert csak az enyém! És megölöm azt, aki megpróbálja elvenni tőlem!

-Hercegnőh....

-Igen?

-Ugye nem akarsz csak szexre tartani engem?

-Ezt nem inkább nekem kellene kérdeznem tőled?

-... Inkább felejtsük el! Nem tudom, hogy honnan jött ez a gondolat!

-Én sem tudom elképzelni, hogy honnan vetted ezt a hülyeséget! Tudod, egy kicsit rosszul esett!

-Sajnálom...

De én csak elfordultam. Rosszul esett na! Ezt nem gondoltam volna! Ki akartam szállni az ágyból, de Yoongi-visszarántott.

-Engedj el! Ki akarok menni a konyhába!

-Most haragszol rám?

-Nem! Engedj el!

-De látom, hogy haragszol!

-Nem haragszok! Csak engedj el!

-Nem amíg meg nem bocsájtassz!

-Akkor adj rá okot, hogy megtegyem!

-Tudtam, hogy haragszol! Kérlek! Legalább figyelj rám!

-Yoongi...

De Suga célbavette a nyakamat. Csókolgatni és szívogatni kezdte.

-Suga... ne...

-Kérlek. Csak. Kérlek...

De én eltoltam magamtól.

-Suga. Szeretném ha most mennél...

Azzal felkeltem és kiléptem az ajtón. Lementem a konyhába és töltöttem magamnak egy pohár vizet. Miért kérdezte meg? Úgy nézek ki, mint aki kihasználna bárkit is? Várjunk... Jimin-t pont kihasználom! Ne! Van joga feltételezni Yoongi-nak amit mondott! Fél, hogy vele is azt csinálom, amit Jimin-nel! Egy szörnyeteg vagyok! Felszaladtam a szobámba, de az már üresen várt. Az éjjeli szekrényen volt egy cetli. Felvettem és csak egy szó volt rajta:

Szeretlek

És nem bírtam tovább. Könnyeim utat törtek. Megbántottam Yoongi-t. Pedig neki volt igaza...