Körülvesz a sötétség. Nem látok semmi mást, csak sötétséget. Akárhova megyel, csak sötét. Sosem szerettem ha semmi világosság nincs körülöttem. Egy gyerekkori emlék miatt van az egész. De hirtelen egy kislány termett előttem. Barna haja és kék szeme jellemezte őt. Nem volt nádszálvékony. De nem is volt dagadt. Amolyan pont jó kategória. Mint amilyen én is voltam ilyen korban. A kislány nem lehetett több 12 évesnél. Nem is olyan kicsi! Hosszú barna haja lófarokban van összekötve. Barna szemei csillognak. Fehér, térdig érő ruhája csipkében pompázik. Mégis... az arca teljesen sápadt... Hátat fordított nekem és elkezdett menni a sötétben. Mikor látta, hogy nem megyek utána, visszajött és megfogta a kezem. Elkezdett húzni maga után. Csodálattal mentem utána. Pont olyan mint én voltam ennyi idősen... De vajon mi lehet ez? Hirtelen a kislány megállt és szembefordult velem. Elengedte a kezem és hátrált pár lépést. Könnyek patakzottak a szeméből. Zokogott. Közelebb akartam menni hozzá, de tartotta a távolságot. Ekkor néztem le a kezére. A fehér ruha ujjai fel voltak gyűrve és látszott a karja. Hófehér bőrén vér csepegett le. A karja tele volt vágással. A szám elé kaptam a kezem. Mindig volt egy ilyen gondolatom, mikor a bátyám kiskorunkban piszkált. Azt gondoltam akkor, hogy senkinek sem vagyok fontos. Nem vágtam meg soha magam. De gondoltam rá. Ám ez a lány intenzíven vágta magát. Kezében egy kártya volt, egy vörös rózsaszállal megtűzve. Rámmosolygott és átnyújtotta az "ajándékot". Nem akartam kinyitni. De a lány csak nézett rám nagy szemekkel. Így hát arra jutottam, hogy megnézem, mit rejt a kis lap. Arra csak egy szó volt ráírva:
Anya
Csak néztem a lapot. Anya leszek igen... de... az nem lehet! Ő lenne az én lányom? De hogy hogy itt van? Ő még csak a hasamban lehetne! Miért van felvágva a karja? És hogy hogy 12 éves? Talán ez a jövő? Nem! Abban szerepelnie kell Yoongi-nak is! És nem lehet teljes sötétség a jövőm! Nem. Nem! NEM! Nem lehet, hogy ő az én kicsim! Az én drága kislányom ott van még a szívem alatt és nem fogja vágdosni magát!
Ekkor az előttem álló lány belevágott egyet a karjába. Hallja a gondolataimat? Nem! Ez csak a képzeletem játéka! Mikor kinyitom a szemem, Yoongi lesz mellettem és mosolyog rám! A hasamban lesz a kislányom és minden rendben lesz!
A lány hátat fordított nekem és egyet suhintott a kezével. Előtte egy kép jelent meg... Ahogyan egy részeg sofőr nekünk jön és mi kisodródunk... Yoongi és én összekapaszkodva ülünk. Én behunyt szemmel ülök a kocsiban, Yoongi pedig ordítozik. A mentők megérkeznek és kioperálnak minket a kocsiból. Engem azonnal elszállítanak helikopterrel. Yoongi-t pedig próbálják megnyugtatni. Neki a lába és a karja sérült. Én eszméletlen állapotban fekszek a helikopterben. Rámcsatlakoztatnak egy csomó gépet, ami a pulzusomat, szívverésemet és a vérnyomásomat méri. De ezek egyre kezdenek lassulni...
YOU ARE READING
A bátyám bandája (Bts ff)
FanfictionEgy rossz bátyj... Egy összetört húg... És egy viszonzatlan szerelem?... Trágár szavak, 16/18+-os jelenetek elő fognak fordulni a történetben. 2017.12.25- 3. in facfiction