A bátyám bandája (Bts ff)

2.

Mikor hazaértem a mindennapos rutin lépett érvénybe. Anya elszörnyülködött rajtam és leápolta miden sebem, csinált nekem egy forró teát és el kellett mesélnem neki, hogy mi történt.

-És kik vertek meg ennyire Ah?

-A suliból pár ribivel balhéztam és a nagy melák pasijaik

-Nekem most lett elegem! Beszélek a bátyáddal!- erre halálsápadt lettem.

-M-Miért?

-Mert ez nem állapot, hogy hagyja az ilyeneket! A kishúga vagy! Meg kéne védenie téged! 

És pont ekkor csapódott a bejárati ajtó, ami azt jelentette, hogy hazajött a bátyám. Mi lesz itt...

-Tae! Gyere egy kicsit ide! Beszélnünk kell!-anyával mindig kedves volt. Úgy látszik csak én kaptam meg a veszekedős, rosszfiús bátyót...

-Igen anya?-jött be a nappaliba. Mikor meglátott engem elkomorult-Veled meg mi az Isten nyila történt?-tudom, hogy szarul festek, de hogy ennyire!

-A húgodat megverték! Megint! Elmondanád, hogy te hol voltál?

-Nyolcadik órája volt! És utána pedig már én nem voltam!-itt egymásra néztünk. Ő sose tudta, hogy nem köpöm be anyának.

-Szeretném ha ezentúl vigyáznál Min Ah-ra! 

-Rendben! Vigyázni fog rám! Most pedig mehetünk fel? Nekem még dolgom lenne! És Tae is segít nekem!

-Oké! Menjetek!

Gyorsan felmentünk a lépcsőn. Én a szobám felé vettem az irányt, de valaki megragadta a karom.

-Tuti, hogy nem fogok senkit sem leállítani, ha meg akar verni téged!

-Nem is hittem egy percig sem! Valahogy majd elrejtem az ütés nyomokat! Nem kell a segítséged! És szívesen, hogy fedeztelek! Megint!

Azzal berohantam a szobámba. Bezártam az ajtóm és lecsúsztam rajta. Tae és anya sosem látott még sírni. És nem is akarom, hogy meglássanak. Odamásztam a Hi-Fi-mhez és feltoltam a zenét. És most már nem halhatták, hogy sírok. De ekkor meghallottam valamit, ami nagyon megijesztett. Jimin hangját. Gyorsan kikapcsoltam a zenét és bementem a fürdőmbe. Magamra zártam az ajtót és reméltem, hogy nem találnak rám. 

*V pov*

Ma úgy terveztük, hogy átjönnek a srácok. Csak azt nem számítottam bele, hogy a húgom is itthon lesz. Mikor felcsavarta max-ra a hangerőt, akkor érkeztek meg a srácok is. Gyorsan leszaladtam az ajtóhoz, hogy még véletlen se tudjanak bemenni Min Ah-hoz. Nagyon szégyellem őt! Én vagyok a suli egyik legmenőbb sráca, a húgom pedig... egy szégyen... A srácoknak is van testvérük, de azok menők és rosszak! Bárcsak én is egy olyat kaptam volna! Ha lehetne, akkor lecserélném! Csak ne ilyen lúzer legyen! 

-Cső srácok!

-Csá V! Na akkor indulhat a buli? Hoztunk piát is! 

-Oké! Gyertek!

-Ki hallgat  zenét V? Jó az ízlése! 

-Csak a húgom Suga! 

-Nem is tudunk semmit sem a tesódról! Menjünk már be hozzá!-és ekkor elhallgatott a rap, amit hallgatott. Biztosan meghallotta Jimin-t. 

-Szerintem most ne zavarjuk! Úgy is dolga van!

-Akkor te mesélj a húgodról!-követelte Jungkook. 

Felmentünk a szobámba és mindenki várta, hogy meséljek a tesómról. Nem akartam nekik hazudni, de tényleg szégyellem, hogy ki a húgom. Inkább kibontottam az első üveg piát és be is toltuk. Már oldódott egy kicsit a hangulat. És utána sorban vedeltük be 6-an az italokat, mivel Jin nem szokott velünk inni annyit. Ő egy pohárnál meg is áll, mert ha hülyeségre készülnénk, akkor ő megállít minket.

*Jin pov*

Úgy döntöttem, hogy egy gyors kaját összedobok magamnak, hogy kibírjam az egész éjszakát azzal a 6 totál részeg alkoholistával. Éppen mentem ki, mikor megláttam, hogy V húgának az ajtaja ki van nyitva. Lehet, hogy ő is megéhezett. Lementem a konyhába és majdnem dobtam egy hátast.

(Szerk. Megj: A ruhát kell csak figyelni. Sajnos nem találtam arc nélküli fotót és nem akartam kivágni a képből az arccal együtt a sapkát)

Wow! Ez Kim Min Ah? A suli lúzere? Akit állandóan megvernek a többiek? Nem! Az nem lehet! Ő lenne Taehyung húga? Aki rap-et hallgatott max-on? Odamentem hozzá és mikor észrevett, annyira megijedt, hogy hátraesett. Csak néztünk egymásra, mikor én észbe kaptam és felsegítettem. Sosem voltam az a tipikus "mindenkivel rosszfiú" stílus. Min Ah-t azért bántotta mindenki, mert kilógott a sorból azzal, hogy ő okosabb volt az átlagnál és nem tette ki mindenét. Én ezért sem vertem meg. Sokat beszélgettünk Namjoon-nal erről. Ő is ugyan azt gondolja, mint én. 

-Kim Min Ah?-ő csak bólintott egyet-Te vagy V kishúga?-és erre lehajtotta a fejét. Láttam, hogy könnyek szöknek a szemébe. Valami rosszat kérdeztem volna? Végül egy nagyot nyelt és felemelte a fejét. A szemében még látni lehetett a könnyeket. Halkan suttogott.

-Elméletileg igen... Gyakorlatban közünk sincs egymáshoz...-és csak ennyit mondott. Felszaladt gondolom a szobájába. Még hallottam a szipogásokat.

És ekkor értettem meg mindent. Hogy V miért nem beszélt nekünk a húgáról... Hogy miért nem találkozhattunk vele soha... Mert szégyellte... Mert nem akarta "égetni magát" a húgával! Ezt szörnyű dolog volt tudni... De csak én tudtam róla és nem is terveztem senkinek sem elmondani... Még Taehyung-nak sem, hogy mindent tudok...