A bátyám bandája (Bts ff)

2. évad/ 16.

Éppen a reggelit csináltam, mikor belépett a konyhába Suga. Most nem volt nagyon kedvem vele beszélgetni. Sem találkozni. Nem vagyok féltékeny! Tudom, hogy jobb vagyok annál a kis ribinél, de akkor is! Az én férjem ne puszilgasson mást! Ő az enyém!

A hátam mögé sétált és hátulról átölelt. A nyakamba fúrta a fejét. Éreztem magamon a forró lehelletét. Máskor erre mindig megfordultam, de most türtőztettem magam. Csak mereven álltam. Nem akartam ilyen könnyen megbékélni a tudattal, hogy a férjem leváltott a munkahelyen. Nincs rá semmilyen oka! Rendesen végeztem a munkám! Többet lehettünk együtt. És most... most az a kiscsaj van mindig mellette a munkahelyen! De ezt nem fogom hagyni! Nem engedem senkinek, hogy elcsábítsa a férjem!

-Mi a baj Kicsim?

-Semmi nincs. Miért?

-Mindig megkapom a reggeli csókomat tőled! Ez édesíti meg a reggelem! De most nem is figyelsz rám! Mi a baj? Történt valami?

-Azt akarod, hogy elmondjam, hogy mi cseszi fel az idegeim?

-Igen!

Megfordultam és kibontottam magam az öleléséből.

-Az, hogy leváltottál egy kis ribire! Nem tudod elképzelni sem, hogy milyen rossz érzés, mikor a saját férjed levált egy platinaszőke csajra!

-Kicsim...

-Ne szakíts félbe! Most ne! Mi az, hogy puszilgatod?! Hah?! Mi az, hogy engem mostanában nem puszilsz meg, de őt érdekes módon annyira nagyra becsülöd, hogy puszit adsz neki?!

-Kicsim...

-Mondtam, hogy ne szakíts félbe! Azt akarom, hogy ne legyen a közeledben! Nem akarom, hogy rád akaszkodjon! Nem tudom elviselni!

-Akkor még is mit akarsz?! Azt, hogy csak veled legyek nonstop?! Semmi nincs közöttünk Jiwoo-val! Nem hiszem el, hogy ennyire nem vagy képes bízni bennem! Azt hiszed, hogy megcsallak? Hát nem! Vagy....

-Vagy?

-Vagy válni akarsz?-hangjából a csalódottság hallatszódott ki.

-Yoongi... egy kis szünetre vágyom... nem szeretnék válni! Csak egy kicsi különlét talán jót tenne nekünk...

-Szóval...

-Elköltöznék egy időre...

-Hova?

-A bátyámhoz...