A bátyám bandája (Bts ff)

3/ 21.

Este 11 van. És Suga még mindig nem ért haza. Amina már rég alszik. De Yoongi még haza se ért. Nagyon féltem őt. Legalább egy üzenetet dobhatott volna. De nem. Valami nincsen rendben. Próbáltam keresni is, de nem vette fel. Nem tetszik ez nekem. Mindig felveszi vagy pár perc elteltével visszahív. De nem. Semmi. 

Éppen néztem a TV-t mikor hangos ajtócsapódásra lettem figyelmes. Azonnal odarohantam a bejárathoz, ahol a bátyám volt, miközben Yoongi-t próbálta felcipelni az ajtón. Ebben Namjoon és Jin is segítettek neki. Yoongi üvöltözött. Gyorsan odaszaladtam hozzájuk. Betessékeltem őket. Mikor már Yoongi a nappaliban volt, Nam és Jin lefogták mind a 2 kezét. Ekkor a bátyám félrehívott.

-Yoongi lerészegedett. És Jimin pedig hazudott pár dolgot neki, szint úgy ittasan. Suga pedig azonnal ide akart jönni. Csak ők ittak. És úgy kellett szétválasztani őket, mert össze is verekedtek...

-Mit hazudott neki Jimin?

-Azt, hogy... megcsaltad Yoongi-t... vele...

Én azonnal odaszaladtam Yoongi-hoz. Elküldtem a srácokat. Ott maradtak a szobában, de elengedték Suga-t. Ő azonnal felült. De én megfogtam az arcát. Kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen. Yoongi arcán csak a düh látszott.

-TÉNYLEG MEGTETTED?!-kezdett el ordibálni.

-Tae! Menj be Amina-hoz és ha felébred, mond neki, hogy csak egy filmet nézünk. Menj!-ekkor odafordultam Yoongi-hoz- Jimin hazudott neked! Sosem csalnálak meg Yoongi! Szeretlek! 

Ekkor az arcán legördült egy könnycsepp. Én csak lecsókoltam a könnyeit az arcáról. Lágyan végigsimított az arcomon. Szemében megbánást és szomorúságot láttam. Átöleltem. 

-Sajnálom... Fájdalmat okoztam azzal, hogy hűtlennek gondoltalak... Nagyon sajnálom Kincsem...

-Semmi baj Yoongi! De most gyere! Lefürdesz és lefekszünk aludni. Oké?

Ő csak bólintott. Én kivittem a többieket. Mikor elmentek, visszamentem a férjemhez. Felkísértem a hálónkba. De Yoongi-nak csak most szállt a fejébe az ital. Mintha egy teljesen más Suga-val álltam volna szemben. Ez az énje kanos volt. Túlságosan is. Miután nagy nehezen levettem róla a dzsekijét és a pólója alá nyúltam megszólalt.

-Ez az Bébi! Vetkőztesd Apucit!

Én csak szó nélkül tűrtem. Elkezdtem kicsatolni az övét. Mikor húztam le a cipzárját újra rákezdte.

-Bébi! Szopj le! Legyél jó kislány!

-Min Yoongi! Nem foglak leszopni! Nem fogunk szexelni sem! Úgy hogy takarodj be az ágyba és aludjál de nagyon gyorsan! 

Ekkor bedőlt az ágyba. Én odafeküdtem a másik szélére. Lekapcsoltam a lámpát, de mikor már aludni akartam, éreztem, hogy egy kéz kezdi el simogatni a hasamat. Egyre lejjebb ment a simítása. Egyenesen a nőiességemhez. Én csak sóhajtottam egyet. Átfordultam a másik oldalamra és a kezét a mellkasához szorítottam. Odabújtam hozzá és lehunytam a szemem. Már csak a szuszogásra figyeltem fel a mellettem lévő személytől. Nem sokkal később engem is elnyomott az álom.

-Szeretlek Min Ah! És mindig szeretni foglak!

-Akkor miért hagysz el?! Maradj itt! Játszunk!

-Nem lehet Kicsim! De anyukád vigyázni fog rád!

Ekkor üvöltözéseket hallottam meg. A sötét edőben fény gyúlt hirtelen. De én el voltam helyezve a fa tövében. A csuklómhoz egy levél volt kötözve. Szép rózsaszín masni fogta a papírt a csuklómhoz. Mikor a fény már közelebb ért hozzám, az alak eltűnt. De helyette anyukám sírását hallottam meg. Zokogva futott oda hozzám. Szorosan átölelt engem és csak sírt. A pici kezeimmel én is átöleltem őt. 

-Min Ah! Miért szaladtál el?

-Én csak követtem őt!

-Kit követtél? Csak egyedül láttunk téged a bátyáddal!

-Apát...