- Még most sem mondod el, hogy milyen bálba megyünk? - álltam teljesen felöltözve Jungkook elé.
- Nem! De úgy is rá fogsz jönni szerintem. - kacsintott, majd közelebb lépett hozzám és megigazította a kicsit furán álló nyakkendőmet.
- Te tudsz nyakkendőt kötni? - csodálkoztam el.
- Igen. Neked sem ártana megtanulnod. - kuncogott fel, mire egyetértően bólogatni kezdtem. - Majd megtanítalak.
Derekamnál fogva húzott magához egy szenvedélyes csókra. Nyelve betérképezte az egész számat és még mindig imádtam a csókját. Heves nyelvcsatánkat a csengő szakította félbe, mire összeráncolt szemöldökkel figyeltem a velem szembe állót.
- Biztos Taehyung lesz. Megkértem, hogy hozzon át pár sütit.
- Taehyung? Ő is jön a bálba? - pislogtam nagyokat.
Választ ugyan nem kaptam kérdésemre, de amint megláttam a fekete öltönyt viselő barátom leesett, hogy valószínűleg jönni fog ő is.
- Szia Jimin - adta át az említett édességeket Jungkooknak, majd szoros ölelésbe vont engem. - Rég találkoztunk már.
- Szia Tae. Tényleg régen. - mosolyogtam el. - Te sem tudod, hogy milyen bálba megyünk? Mert Jungkook nem mondja el. - pillantottam az említettre, de ő csak mosolyogva a konyhába sétált.
- Nem mondhatok semmit. De nyugi, mindjárt indulunk. - paskolta meg a vállam, mire bólintottam egy aprót.
Pár perc múlva megjelent Jungkook dobozokkal a kezeiben, majd átnyomott kettőt nekem, hiszen még a kabátokat is fel kellett húzni, neki pedig tele voltak a kezei. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat, miután beültünk a kocsiba és egyetlen dobozt sem ejtettem le a földre. Lábaimmal doboltam a zene ritmusát és kezdtem tényleg nagyon kíváncsi lenne, hogy hova is megyünk. Ismerős úton mentünk, ezért kezdtem gyanakodni, hogy talán a volt iskolámba tartunk, de inkább nem szóltam egy szót sem, mert úgysem értem volna el vele semmit.
[...]
- Komolyan? Én egyáltalán jöhetek ide? - pillantottam a mellettem ülőre, aki elmosolyodott.
- Beszéltem Choi igazgatóval és azt mondta, hogy külsősöket is lehet hozni. Te pedig az vagy, szóval igen Jimin, jöhetsz ide. - paskolta meg a combom, majd kiszállt a kocsiból.
- Te tudtál erről? - pillantottam hátra Taehyungra, aki egyet köhintve kiszállt a kocsiból.
Szóval még ő is tudott erről? Mi van, ha valaki piszkálni fog? Gondolom Minhyuk itt lesz és azt sem tartom kizártnak, hogy Hyerin is. Kezembe vettem a két dobozt, majd szorosan Jungkookot követve sétáltam végig az iskolán. Sok emlék kötött ehhez a helyzet és szomorúság töltött el, hogy nem tudtam elvégezni. Anyánál sem voltam még, szóval ő még nem is tud arról, hogy kirúgtak innen. Remélem nem fog rám haragudni és meg fogja érteni az egészet. Szerencsére még alig volt itt valaki, inkább csak a tanárok és a zenekar, akik majd az este folyamán fognak zenélni. Lehajtott fejjel sétáltam, hiszen biztos voltam benne, hogy az egész iskola tudja, hogy kavarok Jungkookkal, ezért rúgtak ki. Taehyung viszont eltűnt, én pedig egyedül ácsorogtam, amíg Jungkook a tanárokkal beszélt. Párszor rám pillantott, de csak egy aprót mosolygott, majd folytatta a beszélgetést.
- Na gyere, megmutatom hol lesz a helyünk - nyúlt a kezemért, mire kissé meglepődve pillantottam rá. - Mi az?
- Hát, biztos meg akarod fogni a kezem? – jöttem zavarba a kedvem gesztusától.
- Igen, megszeretném - mosolyodott el, majd összekulcsolta ujjainkat és úgy vezetett a helyünkhöz.
- Itt akarsz majd velem táncolni? De itt rengetegen lesznek Jungkook. - pillantottam körbe a tornacsarnokban, ahol vagy 50 asztal volt.
- Miért izgulsz emiatt? Jó lesz minden. - szorította meg gyengéden a kezem, mire bólintottam egy aprót.
- De ne hagyj egyedül majd! Nem akarom, hogy bárki idejöjjön hozzám.
- Nem foglak. Lehet majd odamegyek a volt osztályodhoz, de csak mert ilyen jó osztályfőnök vagyok! - dicsekedett, mire felnevettem.
- Hol van Taehyung? - pillantottam körbe a csarnokba, de sehol sem láttam.
- Szerintem Lunával van.
- Ő is itt lesz? - kérdeztem.
- Elvileg. Taehyung azt mondta, hogy itt lesz, csak még kérdéses, hogy az osztályával vagy velünk fog ülni.
- Van itt hely - nevettem fel, mire Jungkook is ezt tette.
[...]
Hétkor már az összes asztal megtelt diákokkal és tanárokkal. Egyre kellemetlenebbül éreztem magam, hiszen éreztem magamon az égető pillantásokat. Mikor kapcsolják már le a lámpákat? Ekkor érkezett meg Taehyung, mellette pedig Luna.
- Sziasztok - üdvözölt minket a lány.
- Szia Luna - mondtuk egyszerre Jungkookal.
- Ugye nem baj, hogy mindketten ennél az asztalnál leszünk? - pillantott rám Taehyung, mire fejet ráztam.
- Van itt hely - mutatott Jungkook a velünk szemben lévő két üres helyre, ők pedig leültek mindketten.
- Mikor kezdődik ez az egész? - kérdezte a lány.
- Elvileg hétkor, szóval nemsokára - válaszolta Jungkook.
Kicsit abszurd lehetett a mi asztalunk, hiszen egy tanár, két diák és egy volt diák ült egymással szemben. Csodálkoztam, hogy Luna nem vágott arcokat, szinte tudomást sem szerzett rólam, csak Taehyunggal törődött.
- Baszki - pillantottam Jungkookra, aki először nem is értette, hogy mire mondtam ezt, de amint meglátta Hyerint és Minhyukot leesett neki.
- Gondoltam, hogy itt lesznek - morogta. - De ne törődj velük. Érezd jól magad velem. - adott egy apró csókot a számra, mire zavartan pillantottam körbe. - Miért érdekel mások véleménye? Azért hoztalak el ide, hogy jól érezzük magunkat, de ha te itt fogsz pará... - akadt ki, de félbeszakítottam, hiszen ajkaira tapasztottam az enyémeket.
- Na látod! Így kell ezt. - vigyorgott, miután elváltam tőle.
Valaki meghallgatta imáim és végre lekapcsolták a lámpákat, így csak a hangulatvilágítások égtek. Körbepillantottam a csarnokban, tele volt minden asztal, páran már falatoztak is, de a telefonok fénye is bevilágította az egész helyet. A zene még nem szólt, a tagok most álltak még csak fel a helyükre. Taehyung Lunával nevetgélt. Bevallom őszintén örülök, hogy végre boldognak látom egy lánnyal. Megérdemli, hiszen egy jó ember. Gondolatmenetem Choi igazgató hangja szakította félbe. Ott állt az énekes mellett, ugyanis csak ott volt mikrofon a helységben. Megköszörülte torkát, majd elmondta a köszöntőt. Elmondta, hogy lesz tombola is és, hogy a ma este bevétele a testvériskola újításának lesz. Ez egy kedves gesztus, mivel láttam, hogy néz ki a testvériskola és tényleg ráfér az újítás. Elmondta, hogy bárki bármikor fogyaszthat süteményeket, hiszen eléggé sok van. Továbbá azt is mondta, hogy alkohol fogyasztása csak saját felelősségre úgy, hogy a következményeket is figyelembe kell venni. Felkonferálta a zenekart, majd kezdődött is a bál. Nagyon reméltem, hogy minden rendben lesz este, hiszen ez az első közös bálunk. Nem szerettem volna, ha elrontja valami, azt akartam, hogy tökéletes legyen.
YOU ARE READING
my favorite teacher ~ jikook | ✔
Fanfiction" - Könyörgöm, ne bántson - guggoltam le a földre, kezeimmel pedig eltakartam a fejemet. Könnyeim egyre jobban folytak, levegőt is alig kaptam már. - Bántani? Miről beszélsz? - kérdezte Jungkook, de amikor hozzám akart érni hangosan fel zokogtam, ez...