my favorite teacher ~ jikook | ✔

69.

2 hónappal később:

- Siess Jungkook, mert el fogok késni. Mr.Seo elmondta, hogy ha megint kések, akkor ennyi volt. Pedig még csak két napja dolgozom ott. Gyerünk már. - kopogtattam körmeimmel a fürdőszoba ajtaján.

- Ha siettetsz, azzal nem mész sokra. Még van fél óránk odaérni. Én vagyok késésbe inkább az iskolából. - dörmögte, mire szemet forgatva ültem le, a fürdőszoba elé.

Pár perccel később végre megjelent, zakót viselve, fekete lakkcipővel. Haja be volt zselézve, így még jobban nézett ki. Eltátott szájjal figyeltem őt, mire egy magabiztos mosoly jelent meg az arcán.

- Mehetünk - csapta össze tenyereit. - Hahó Jimin. Csukd már be a szád. - simított végig államon.

- Menjünk, mert elkésünk! - pattantam fel, majd a magamra kapkodtam a kabátom, a cipőm és a sálam.

Idegesen vártam ismét Jungkookra a kocsija mellett, de úgy tűnt eléggé ráérős ma reggel, hiszen sehol sem láttam. Már vissza akartam menni érte, de ekkor szerencsére megjelent.

- Mi lesz ma a suliban, hogy ennyire kiöltöztél? - szálltam be mellé a kocsiba.

- Valamilyen ünnepség. Jól kell, hogy kinézzek! - pillantott rám, amolyan csábos fejjel, mire nevetve néztem ki az ablakon.

Negyed óra múlva már a kis cukrászda előtt voltunk, ami olyan sok emléket őriz. Mondhatni ez a hely hozott minket össze. Gondolataim kavarognak, akárhányszor belépek oda. Most, hogy itt dolgozom, meg kellene szoknom, hogy ne vigyorogjak egész nap, mint a tejbetök, mert vannak emberek, akik furán néznek rám emiatt.

- Vigyázz magadra, majd jövök érted - adott egy apró csókot a számra.

- Vigyázz a lányokkal. Túl helyes vagy így. - mosolyogtam, mire vállat vont.

- Nem nagyon érdekel senki, aki nem te vagy - paskolta meg a térdem, mire egy bólintás kíséretében kiszálltam az autóból.

- Üdvözlöm Taehyungot - mondtam utoljára, majd fürge léptekkel indultam a cukrászdába, ami még zárva volt.

Nyitás előtt fel kell mindig mosni, az asztalokat le kell törölni, ki kell helyezni a cukrokat, szalvétákat, poharakat az asztalokhoz. Igazából szerettem ezt csinálni, hiszen jobb, mintha valami fizikai munkát kellett volna végeznem!

- Jóreggelt - köszöntem mosolyogva, ahogy beléptem a kis épületbe.

- Szia Jimin. Még mindig nem értem, hogy vagy ilyen vidám, ilyen korán. - köszönt a pult mögül Dara.

- Én sem fejtettem még meg - hallottam meg magam mögül Yeri hangját, aki utánam érkezett.

- Szia - mosolyogtam a munkatársamra nézve.

- Készen álltok egy izgalmas napra? - könyökölt unottan a pultra Lisa, mire két hatalmas igent kapott válaszul.

Ha azt vesszük, hármunk közül Lisa a legkülönlegesebb. Ő nem nevet olyan sokat, csúnyán beszél és a vendégeket sem szereti, sőt az embereket sem. Egyszer, ha talán lesz merszem, akkor majd megkérdezem tőle, hogy miért itt dolgozik akkor. Yeri egy nagyon életvidám lány, aki otthagyta az iskolát szintúgy, mint én. Én vagyok az egyetlen fiú itt, de szerintem nem nagyon tűnök ki, a két lány közül.