Lilla/3

82 11 12
                                    

„Sebhelyek voltak az arcán, karján. Régi bűnös életének lenyomata jól látható volt. A lány nem tudott benne megbízni. Honnan tudhatja, hogy tényleg megváltozott? Mi késztette volna rá? Kérdéseit fel sem kellett tennie, a fiú magától válaszolt.

– Miattad változtam meg, érted megéri, érted bármin átgázolnék!

A lány töprengve meredt a szemébe. Abba a tiszta kék szemébe, ami az egyetlen, ami igazán őszinte hatást keltett. Az egyetlen ami..."

– Lilla! – süvít a levegőbe Szilvi éles hangja.

– Itt vagyok, itt vagyok! Csak felugrott egy hibaüzenet, azt olvastam. – válaszolok dühösen. Pedig neki van igaza, tényleg elbambultam már megint. De egyszerűen annyira megragadott, amit Zoli mondott. Talán nem tökéletes minden, talán van olyan, hogy göröngyös úton érünk el oda, ahova szeretnénk. Lehet, hogy ettől még izgalmasabb a mese?

>kukucs< szia. hogy megy a biznisz?

>M&S< Köszönöm, jól. Mit szeretnél látni?

>kukucs< oh, koszonom, de csak felkukucskaltam. erdekesnek talaltam a kulisszatitkokat.

Megint ezzel jön. Vajon mi hozta ide elsőre? Nem tudom hova tenni.

>M&S< Nem tudok egész este veled beszélgetni, én ide dolgozni járok.

Tudom, nem valami kedves, de nem akarok egy pornóoldalon magánchatbe bonyolódni. Inkább átpillantok a jobb oldali monitorba.

– Jaj ne! – sóhajtok fel.

– Mi az? – kapja fel a fejét Szilvi.

– Fistinget akarnak. Lerázom.

– Várj! Melyik oldal?

Elképedve nézek vissza, az arcomra kiülhetnek az érzelmeim, mert Szilvi határozottan teszi fel a kérdést újra: – Melyik oldal?

Nem válaszolok, csak a monitorra bökök.

– Ott ritkán ellenőriznek. Menjen? – fordul Mikihez, aki csak bólint.

Megigazítom a kamerákat, aztán elfordulok, mert nem akarom végignézni, ahogy Miki felnyomja az öklét Szilvi puncijába. Elég durva látvány. Önkéntelenül is a bal oldali monitorra téved a tekintetem.

>kukucs< akkor mostmar raersz?

Egy ideig csak bámulom a monitort. Honnan tudta? Vagy akkor ő volt? Miféle ember ez?

>M&S< Szóval te ezt szoktad nézni?

>kukucs< dehogy nezem, de igy legalabb raersz

>M&S< Egyáltalán minek szoktál ilyen oldalakra járni?

>kukucs< poenbol. multkor en irtam a nemet nyelvtorot

Alig bírom visszafojtani a kitörni készülő kacajt. Emlékszem még „Wenn hinter Finger Finger fliegen, fliegen Finger Finger hinterher." Azaz, ha ujj ujj után száll, akkor ujj ujj után száll. Persze, az eredeti nyelvtörőben légy van, de ez az átalakított verzió pont ide passzolt. Aznap ugyanis sorra jött a finger kérés, amik között tényleg viccesen nézett ki ez a szöveg.

>M&S< Minden operátor társaságára ennyi pénzt költesz?

>kukucs< nem, te vagy az elso, esku.

Nem válaszolok. Most erre mit írjak? Semmit, de semmit nem akarok egy perverz alaktól, aki azt hiszi, megveheti a társaságomat. Hol maradnak az igazi szép pillanatok? Az igaz kapcsolatok? A vágyakozás? Ma már minden azonnal kell, nem számít, mibe kerül, és ez alól nem kivételek az érzelmek sem.

>kukucs< latom nem sikerult a kedvedbe jarnom. igazan adhatnal egy elerhetoseget, mert igy nagyon korlatozottak a lehetosegeim

>M&S< Ezt ugye nem gondolod komolyan?

>kukucs< veronka is meghallgatta vegul gyurit

Ki ez a srác? Ismeri az összes kedvenc könyvemet?

>kukucs< kamu e-mail cim is megteszi, ha valaszolsz rola

Hatalmas sóhaj tör ki belőlem. Mi itt a helyes megoldás? Bár, ha jobban belegondolok, így legalább a munkahelyemen békén hagyna. Alex! Igen, igen, ha nagyon kellemetlenné válik, talán Alex tudna segíteni. Veszek egy mély lélegzetet. Olyan hülyén érzem magam, de ez a lépés a leglogikusabb. Ha nem adom meg, itt írogat, ha megadom, oda fog írni, és akkor Alex tud majd segíteni. Valahogy biztos meg lehet rá kérni.

>M&S<

>kukucs< koszi

>kukucs< maris szereztel magadnak egy zaklatot :D

>kukucs< remelem tudod h csak viccelek :/

>M&S< Tudom.

>M&S< De akkor hagyj dolgozni, kérlek!

Ennyibe maradunk, lassan elérem a műszak végét. Rezzenéstelen arccal nézem Szilvi mélytorkozását. Ahogy ritmikusan mozog a feje fel-le Miki farkán, egész retinanyugtató. Az erős fény megcsillan a nyálas bőrön. Szilvi nyögdécselő hangokat ad hozzá néha, Miki pedig hangosan zihál. Emlékszem mennyire elborzasztottak az itteni produkciók az elején. Néha egész meglepő dolgokat kérnek. Persze, rengeteg műsor csak megrendezett, nem is értem, hogy gondolhatja bárki, hogy egy műszakon belül akár nyolc, vagy tíz alkalommal is elélvez egy srác. Képtelenség. Mégis jönnek, mégis fizetnek. Nekik az illúzió is elég. Neki jó az, hogy almalevet, vagy sűrített tejet spriccel egymásra a pár egy rejtett fecskendőből, nekik jó az, hogy sportszeletet morzsolnak szét előttük. Beérik a színészkedős hangokkal, és beérik a tettetett mimikákkal. Nem bánják, nem az a lényeg, hogy amit látnak, az tényleg valóságos-e, hanem hogy el tudják-e hinni egy pillanatra, csak annak a pillanatnak az erejéig, hogy az. Bele tudják-e magukat élni Miki szerepébe, és abból a szögből már képesek-e elképzelni, hogy Szilvi alattuk fekszik, vagy őket paskolja el.

A műsornak vége, ezt Miki hangjából hallom, illetve az én oldalamról jól látható fecskendőből. Szilvi óvatosan emeli el a fejét, sűrített tejet köp vissza Mikire, hosszú, fehér nyálcsíkot húz maga után.

– Jó volt? – néz rám Szilvi. Szabad kezem mutatóujját unottan az égbe emelem, míg a másik karommal továbbra is a fejem támasztom.

– Nagyon király volt. Szerintem ezennel mehetünk is.

Szilvi egyetértően bólint, miközben letörli ajkáról a nyálat. Elkezdem lekapcsolni a gépeket. Kifele menet ráfrissítek az e-mailemre. Kukucs írt.

Big city live! (befejezett)Where stories live. Discover now