Big city live! (befejezett)

Peti/5

Egy kicsit kezdtem unni Anima hisztijét, és különben sem volt kedvem otthon tölteni ezt a szombat délutánt, ezért leszaladtunk Zoli munkahelyére meginni egy kávét. Zoli gyakran kávézik itt a szabadnapján, amit nem igazán értek. Azt gondolnám, hogy épeszű ember még véletlenül sem szeretné a szabad szombatját a munkahelyén tölteni, de úgy tűnik, Zoli ezt másképp gondolja. Én mindenesetre nem bánom, ez a kávézó egyébként is egy kitűnő találkozási pont.

Zoli a pult felé sandít, majd felém fordul. – Mikor jön Milán?

– Gondolom, lassanként megérkezik. – Ebben a pillanatban tűnik fel az utca túloldalán. Balra néz, aztán megtorpan, egy furgon halad át előtte. – Már itt is van.

– Hozok egy-egy kávét hármunknak, jó? – pattan fel. A pult felé pillantok, és egyből világossá válik, Zoli nem a pincért szeretné kímélni, csak be akarja fűzni az egyik lányt. Nem mondom, érdekes választás, nem Zolira vall. Persze, szép, meg csinos, de nem az a bomba nő. Afféle szolid szépség, aki egészen értelmesnek néz ki. Egyszóval, nem Zoli esete.

Elmélkedésemből Milán zökkent ki – Na, mi újság, sikerült megbeszélni a dolgot?

Kezet rázok vele, csak azután válaszolok. – Nem mondanám, még mindig haragszik, de majd meg fog nyugodni. Minden esetre, a te részed egy kis időre véget ért, szóval itt a beadandó, amiben megegyeztünk, innen átveszem, és remélem, a jövőben bármilyen segítségre szükségem lesz, még számíthatok rá.

– Wow! Köszi! Hogyne, csak szólj, ha bármi van – vigyorog.

Közben a pincér megérkezik két kávéval. Zolira sandítok, aki még mindig a pultnál beszélget.