Örök csapattársak🖇 |Marcus Gunnarsen ff.|

h a r m i n c k i l e n c

Kicsivel később

A fiúkat egy jó fél órával előbb elvitték, hogy Jasonnel közösen megcsinálják a tábortüzet. Mi pedig elkezdtünk készülődni.

Igen, egy tábortűzhöz.

Egy fekete szaggatott farmert vettem fel, egy piros Coca Colás pólóval. Meg a fekete farmerkabátomat. A hajamat copfba kötöttem, és vártam a többiekre. Akik még elég sokáig készülődtek.
Egy idő után meguntam, úgyhogy egy "majd gyertek" mondattal kimentem Jasonékhez.

-Sziasztok. -fogok meg egy kinti, bográcsozós, kiülős széket, és húzom a farakáshoz.
-A többi lány? -kérdezi Jason.
-Még a szobában vannak, készülődnek. -vonom meg a vállam.
-Ah, oké. Nem fogsz fázni?
-Nem hiszem.
-Rendben van. Rebeka is mindjárt kijön. -néz az ajtó felé, ahol az említett személy meg is jelen. -Te is ülj le ide, Beki. -int neki Jason, mire a nő egy ugyanolyan széket hoz magával, majd helyet foglal mellettem.
-Jason még kell fa? -kiált hirtelen Matt.
-Igen, még mindenki hozzon egyszer, és gyújthatjuk. -válaszol az edző, és elmegy a fiúkkal. Így ketten maradunk Rebekával.
-Mesélj, hogy tetszik Norvégia? -mosolyog rám.
-Eddig nagyon jó. -viszonzom mosolyát. -Nagyon szép hely.
-És, gondolom a társaság is. -kuncog.
-Ja, örülök, hogy végül mindenkivel jóba lettem.
-Van akivel még jobban. -hangsúlyozza a még szót.
-Igen. -érzem ahogy az arcom elvöröslik. Szerencsére a lányok nagy vihogással, de megjelentek, így félbeszakadt az érzelgős beszélgetés.
-Na elkészültetek? -kérdezem a lányokat.
-Ja. Sikerült. -vigyorog rám Vic. -Te nem is sminkeltél? -kérdezi.
-A sötétben úgysem látszik semmi, akkor minek? -vonom fel a szemöldököm.
-Ajj, hát milyen hozzáállás ez? -nevetve ül le jobb oldalamra. A többiek pedig mind mellettünk foglalnak helyet, így együtt ülve várjuk a fiúkat, akik lassan meg is érkeztek.

-Ashton légyszíves gyújtsd meg a tüzet, addig Rebeka és én kihozzuk a mályvacukrokat. -áll fel mellőlem Rebeka, és indul be az edzőm után.
-Ő, oké. -válaszol Ash, majd felém fordul. -Add a gyújtód. -nyújtja kezét felém, a többiek hangos nevetésben törnek ki.
-Most ha nem lenne nálam, akkor mégis hogy akarnál tüzet gyújtani? -a fejemet ingatva nyújtom át neki a gyújtómat.
-Mint az ősemberek, nekik is sikerült egy idő után. -röhög, majd meggyújtja a farakást. Visszanyújtva nekem a gyújtót, hátrébblép, majd leül.

-És, mit fogunk csinálni? -kérdezi Andrew.
-Ez jó kérdés. -röhögöm el magam.
-Itt is vagyunk! -szól Jason, miközben odajönnek hozzánk. -Régi táboros módszerrel, felszúrjuk mind egy faágra a cukrot, és a tűzhöz tartjuk.
-Fúj, nem eszek egy fadarabról! -ellenkezik Betty, de mi csak nevetünk rajta.
-Egyszer élünk! -kiáltja el magát Faith. -És hol vannak az ágak? -kérdezi.
-Hát ott vanna.. Ashton, Martinus! Hol vannak a faágak? -néz oldalra Jason.
-Azt mondtad, hogy minden fát tegyünk egy helyre, és utána gyújtsam meg! -mondja Ashton.
-Kivéve azokat, amiket én hoztam! Ezt is mondtam!
-Eskü nem hallottam. -hajtja le a fejét Ash, miközben mi sírunk a röhögéstől.
-Na jó. -csap a homlokára az edzőnk majd megindul egy fa felé, ahonnan letör 17 faágat, és mindenkinek kioszt egyet.
-Meg is vagyunk.
-Fúj, bazdmeg. -jelenti ki James, mi pedig ismét felnevetünk.
-Nem fújolunk, hanem felszúrjuk a cukrot, és a tűzhöz tartjuk. -adja körbe a zacskó mályvacukrot Jason, mi pedig egyesével kiveszünk belőle egyet-egyet.
-És meddig kell tartani? -kérdezi Anett.
-Amíg meg nem pirul kicsit. -nyomja rá a fadarabra Jason a cukrot, és a tűz felé nyújtja.
-Nem lesz ettől bajunk? -kérdezi Levente.
-Én nem bírom ezt. -röhög Matt.

Time skip

-Akkor írjátok. -kezd bele Jason. -Júl. 14-én megyünk megint meccsre, 9 órára. -diktál.
-Aznap hány lesz? -kérdezem.
-Azt hiszem 4. De majd megnézem pontosan. -Utána még lesz majd a hónap vége fele is egy, és még augusztusban is, 1 vagy 3. Utána meg vége a tábornak. -mondja.

Aucs.

-De még messze van, úgyhogy ne sopánkodjatok! -mosolyodik el Jason. -Látom, eléggé nagy változás ez nektek, ugyanis nem mindennap jön csak úgy 2 magyar lány a csapatba. De sajnos nem maradnak itt. -néz ránk Jason.
-Ugye jövő nyáron is lesz tábor? -kérdezi Marcus.
-Tőletek függ. Megmarad-e ez a csapat, vagy lassan szétszéledtek-e a nagy világba?
-Jajj, ne rontsd el a hangulatukat,  Jason. Nézd meg mindjárt sírnak itt egyet. -szól rá Rebeka.

És az a helyzet, hogy igaza van.

-Ha már így lelkizünk.. -szól Anett. -Még nincs vége, de nagyon jó volt veletek ez a tábor. -mosolyog.
-Én is ezt gondolom. Örülök, hogy megismerhettelek benneteket. -mosolygok én is.
-Hé! Ne temessük még a nyarat! Mert még NYÁR van!! -kiált fel Carter.
-Igaz! -szól Ashton.
-Jaj, istenem, de édesek. -kuncog Rebeka.