Örök csapattársak🖇 |Marcus Gunnarsen ff.|

h a t v a n ö t

Mindenki csöndben áll, és hallgat. Pedig nem beszél már. Grayson megverte. Ahol érte.
-Hol van most ez a fiú? -fordul felénk az orvos.
-Kidobtuk, mert meglökte Angit. -szólal meg Ashton.
-Értem. Ha látják szóljanak nekem. -áll fel a székből. -A kezedet beköti mindjárt a nővér, hogy ne fájion, addig kihívnám a fiúkat egy percre. -nyitja ki az ajtót, mi pedig kimegyünk utána.
-Érdeklődni szeretnék, hogy hívjak-e hozzá pszichiátert, ezt minden esetnél megtesszük, de ha ti úgy látjátok, hogy nincs rá szükség, akkor nem kell. Elmondta amit akartunk tudni, mostmár csak a fiút kell megtalálni aki ezt tette. Ide tudnátok őt hozni? -kérdezi.
-Igen. -bólint Martinus.
-Nagyszerű. Még ma jó lenne, addig is Angit megfigyelés alatt tartjuk.
-Rendben, köszönjük. -mondja Ashton.
-Veled van együtt? -néz rám az orvos.
-Igen. -bólintok.
-Beszélj vele kettesben egy kicsit. Jót tennél vele.
-Addig mi szólunk Jasonnek, hogy induljon el a busszal. -mondja Martinus. -Menj be hozzá.
-Oké. -nyitok be az ajtón.

-Szia. -mosolygok Angira.
-Szia. -megy arrébb az ágyán.
-Várj, segítek. -fogom meg a derekát, és óvatosan arrébb tolom az ágyon, majd leülök mellé. -Jobban érzed magad? -puszilok bele a hajába.
-Igen. Hiányoztál. -fogja meg a kezem.
-Te is nekem. -hajolok oda hozzá, majd adok neki egy csókot. Majd hirtelen nyílik az ajtó.
-Szia.. hopp, bocsánat. -szólal meg a nővér.
-Elnézést. -szólal meg Angi.
-Mielőtt lekezelném a sebedet, gyere, tusolj le. -mondja a nővér.
-Rendben. -kel fel az ágyból. -Ezt is hozzam? -kérdezi az infúziós állványra mutatva.
-Nem, már nem kell, kiveszem. -jön oda mellé a nővér.
-Én megyek. -állok fel.
-Máris? -kérdezi rám nézve.
-Igen, ide hozzuk Graysont.
-Ó, rendben. Szólj Anettnak, hogy szedjen nekem össze pár ruhát. -kéri.
-Rendben. -mosolygok rá. -Majd jövünk. -indulok ki.
-Jasonék mindjárt indulnak. -szólal meg Martinus mikor odaérek hozzájuk.
-Hívd fel gyorsan Anettet, hogy pakoljon neki ruhát. Ő kérte. -mondom.
-Rendben. -bólint.
-Mi pedig megyünk hozzájuk. -mondja Ashton. -Mondtam Jasonnek az orvos kérését, így elmegyünk érte személyesen.
-Elment? -kérdezem.
-Igen. Beültettük egy taxiba. -mondja Carter.
-Vagyis belöktük. -javítja ki Matt.
-Á, értem. -bólintok.

Nem sokkal később

Jason befordul a busszal a parkolóba, majd kinyitja az ajtót.

-Menj, vidd be. -mondja Jason Anettnak, aki befut az épületbe. -Hogy van? -kérdezi tőlem.
-Egész jól. -válaszolok.
-Akkor rendben. De most le lett lökve, vagy mi történt? -kérdezi. A fiúk nem szólnak semmit.
-Mindent el fogmesélni Grayson. Vagy addig ütöm, amíg mozog. -ülök le.
-Itt vagyok. -száll fel a buszra Anett. -Marcus! Jól van? Én nem láttam, mert most tusol. -kérdezi.
-Jól van. -bólintok.
-Akkor irány Elverum.
-Egyébként Grayson is velünk fog utazni? -kérdezi Martinus.
-Miért ne? -kérdez vissza Jason. -Kijár neki a halálfélelem. -vonja meg a vállát. -De mesélj Marcus. -szól.
-Bementem, és ott volt már Grayson, de még nem ébredt fel Angi. Majd mondtam neki, hogy húzzon el, és Angi felállt, hogy szétszedjen minket, de ő fellökte azt az állványt, és majdnem elesett, ekkor elvitték Ashtonék. Majd elmesélte, hogy mit csinált vele.
-És mit csinált vele? -kérdezi Anett.
-Ezt jobb ha Graysontól halljuk. -szólal meg Carter.

Time skip

-Megérkeztünk! -állítja le a motort Jason.
-Menjünk. -indul ki Ashton az ajtón.
Amint kiszállunk a buszból a másik csapat is elő jön.
-Hát ti? -kérdezi norvégul Arthur.
-Jöttünk Graysonért. -válaszol Jason.
-Hogyhogy? -kérdez vissza Arthur.
-Talán amiért itt járt a mentő. -vágom rá.
-Milyen mentő? -néz Graysonre az edzője.
-Én hívtam ki. -vágja rá Elisa.
-Miért? -kérdezi Jason.
-Mert Anginak szüksége volt rá.
-Milyen Ag.. Ai.. szóval ő? Hozzájuk tartozik? -kérdezi értetlenkedve Arthur.
-Igen. -bólint Elisa.
-És akkor mit keresett itt? -értetlenkedik Arthur.
-Na jó, erre nincs időnk. -szólal meg Martinus. -Gyere, jössz velünk. -néz Graysonre.
-Mi van? -kérdezi.
-Nem csevegni jöttünk, hanem azért mert Angi orvosa látni akar téged! Úgyhogy kuss, és gyere. -szólal meg hirtelen Faith.
-Dehogy megyek veletek! -röhög fel, de mivel látja az elszántságot rajtunk, így ezt hamar abba is hagyja.
-Indíts. -szól rá hirtelen Arthur, ő pedig kelletlenül elindul felénk.
-Szia Marcus. -köszön.
-Ha nem fogod be, leütöm a fejed. -pillantok rá, majd a többiekkel elindulunk a buszhoz.
-Kellemes utazás lesz. -mondja Betty a buszra felszállva.