Örök csapattársak🖇 |Marcus Gunnarsen ff.|

h a r m i n c n y o l c

Úgy érzem, hosszú ideje nem aludtam ilyen jót. Mármint, eddig nem sokat aludtam, mert kindig fent voltunk hajnalig. Mondjuk, most is, de most hamarabb végeztünk.

Reggel a hátam simogatására keltem. Lassan kinyitva a szemem, megláttam pizsiben Marcust, aki mosolyogva köszöntött.
-Jóreggelt. -köszönök neki rekedten.
-Neked is. Látom, jól aludtál. -mosolyog rám, mire csak bólogattam.
-Ja. Te mikor keltél?
-Csak nem rég. Az öcsém keltett. Persze én keltem utoljára..
-Ezzel nem vagy egyedül.-nézek körbe. Persze mindenki már fent van körülöttem, legalább fél órája.
-Angi! Öltözz át, ma úszni megyünk. -áll meg az ágyam előtt Faith.
-Bruhh. Király. -nyöszörgöm. -Menj öltözni, majd reggelinél tala. -mondom Marcusnak.
-Előbb.. -mondja, majd közelhajol hozzám, és ad egy puszit. -Gondoltam így kezdem a reggelt. -mosolyog.
-Édes vagy. De szerintem most megyek készülődni, majd később találkozunk.
-Rendben. Szia. -kel fel.
-Várj! -állítom meg, majd odamegyek hozzá. -Te hogy aludtál? -ölelem meg, mire ő nevetve visszaölel. -Nélküled furán, de mélyen aludtam. -mondja.
-Értem. -nevetek. -Olyan jó illatod van. -mondom halkabbam. Erre mégjobban magához ölel, és puszit nyom a hajamba.
-Irány öltözni!
-Rendbeeen. -kelek ki az ágyamból, amit megvetve fordulok a bőröndömhöz, és kiveszem az úszásra való dresszem.

Kis idő múlva

-Mostanában eléggé fel vagytok pörögve, ezért ma egész nap a vízben lesztek, hogy lefáradjatok. Aztán este, vacsora után pedig tábortűz lesz, úgy készüljetek. -mondja Jason. -Na mindegy. Most mindenki ússzon 8-8 hosszt, oda-vissza.  -tapsol egyet, mire a két sávos oktató medencébe beleugrik Matt, és Karoline. Egymás után mind elkezdjük leúszni azt a 16 hosszt. A végére néhányan elfáradtunk. Sőt, mindnyájan.
Később a medence szélén állva, lihegve várjuk a következő feladatot.

Time skip

Jelenleg délután 4 óra van. Az úszás kb fél órája ért véget, mikor már lassan belefulladtunk a vízbe, olyan fáradtak vagyunk. Jason azt mondta, hogy most pihenjünk, aztán majd szól, addig elmegy, hogy vegyen kaját a tűhzöz.

A szobánkba bevonulva kb egyszerre dőltünk bele az ágyba, úgy ahogy vagyunk. Nem szólalunk meg, mert lassan el is alszunk.
Egy kis idő múlva a fiúk átjönnek, és lepihennek nálunk. Én az ágy végébe ülök, Marcus pedig rám néz.
-Pihenhetek rajtad? -bólogatással jelzem, hogy nyugodtan dőljön rám, mire elhelyezkedik, és a combomra rakja fejét.

De édes.

A telefonomért nyúltam, és készítettem róla egy képet, ahogy a combomon pihen. Miután lerakom a telefonom elkezdem a fejét simogatni, mire lassan már elalszik.

Nekem milyen jó lesz ülve aludni..

Még mindig simogatom őt, mikor átfordul a másik oldalra, így most velem szemben van.

-A párna kényelmesebb lehet mint a fal.. -mondja.
-Nem baj, pihenj tovább. -vonom meg a vállam.
-Gyere. -jön le a combomról.
-Nem kell Marcus.. -ellenkezek, de nem hallgat rám.
-Feküdj ide mellém. -paskolja meg az ágyat, de én nem mozdulok. -Naa gyere, itt kényelmesebb. -húz maga mellé.

Így töltjük csöndben, fáradtan a délutánt.

Az estét már másképpen.