Egymásba Szeretve 1.

29. A szüleink

Lara.

Pont ahogy gondoltam a szüleink hamar haza is értek.

- Laraa, Ethaaan, Ammyy, Lieeeem ! Gyertek leee, hoztunk reggelit ! ~ kiabálja anya fölfelé, vicces hogy a reggelivel akar le csalogatni minket ..

- Megyüüünk ~ ordítunk egyszerre a bátyámmal.

Felfogtam a hajam kontyba ránéztem a barátomra és mentünk lefelé. Szerencse hogy anya imádja a nagy étkező asztalokat különben most néhányunk tuti hogy állna. Végig néztem mindenkin olyan volt mint egy nagy családi kupak tanács. Előttem anya és apa , az egyik oldalamon Liem mellette a szülei a másik oldalamon Amy és Ethan , csöndben ültünk és vártuk a folytatást.

- Szóval? Milyen volt az estétek? ~ kérdezi apa kíváncsian és fülig erő szájjal.

- Remek . Buliztunk majd Lara berúgott rámászott Liemre és haza jöttek rá nemsokra mi is Amyvel. Na és nektek ? ~ Mivan ?

Ez nem normális! Hogy tudja azt mondani hogy rá másztam és berúgtam? Jó, igen mindkettő igaz na de akkor is!

- Khm. Nem rúgtam be te nagyon okos ! Ha Liem nem lett volna ott akkor valamelyik hülye rám  akaszkodott volna mert te szépen ott hagytál és csak akkor néztél rám mikor Liem bevert egyet annak a hülyének aki fogdosni kezdett ! Nem éreztem jól magam , túl sok volt az ismerős és zsúfolt is volt ezért jottem el , mivel te már ittál és amúgy is szartál rám , Liem felajanlotta hogy haza hoz ! ~ gondolkodas nélkül esnek ki a szavak a számból és azon kapom magam hogy állok, mondjuk ez lényegtelen de olyan dolgokat is mondtam amiket nem kellett volna ..

A szüleink hol rám hol Ethanra néztek, gondolom nem tudták eldönteni kivel kiabáljanak először. Láttam a szemem sarkából ahogy a testvérem úgy nézett rám mint akit mindjárt megfojt.

- Lara és Ethan! Csalódtam bennetek ! Liem , köszönjük hogy odafigyeltél és épségben haza is hoztad a lányunkat, bár a verekedés nem old meg semmit . Tehát, te és Lara az este folyamán..jöttetek össze? És Amy te meg Ethan ? ~ könnyedén megúsztuk anya prédikálását vagyis eddig .

- Hát mi..tegnap előtt este .. De szólni akartunk amint biztosak lettünk volna hogy tényleg ezt szeretnénk? ~ hoppá..

Amy mentegetőzése sem sikerült jól, Ethan nem hitt a fülének.

- Mivan ? Nem vagy biztos benne hogy akarsz ? ~ áll föl és kérdőre vonja .

- Hé emberek .. Nem vagyunk egyedül.. Szerintem be se mutattuk még Amyt Ameliaeknak. Lehet Amy nem úgy értette ahogy elsőre mi értettük, de nem itt és most kéne neki ess ..Szerintem.. De nem rosszból mondom . ~ Próbálom megvédeni, a barátnőm rám néz és látom a szemén hogy jól esett neki .

- Igaz . Nem azért hívtunk le titeket hogy veszekedjünk. Elfogadjuk a döntéseiteket, az érzéseiteken ha akarnánk se tudunk változtatni. Szóval, ne legyünk bunkók.. Amy Lara barátnője és mostmár Ethanne is, Amelia Taylor és Charlie Taylor Liem szülei és a barátaink. Most pedig együnk. ~ csap rá az asztalra mosolyogva apa.

Kínos néma csend volt reggeli közben, remélem megtudják beszélni a véletlen szabotálását Amynek . Amikor végeztünk a reggelivel felálltam és összeszedtem a tányérokat, Ethan segített és ahogy a mosogatóhoz értünk búnkon viselkedett velem.

- Jól kicsesztél velem ! ~ fordul felém és folytatja.

- Amy neked is mondta amit az asztalnál? Te már tudtál róla? ~ a szemében fenyegetőzést látok, kicsit megijesztett.

- Te hülye vagy ! Nem is beszélgettünk rólad! Sőt , teljesen kisajátítód! ~ vágok vissza , kicsit rosszul esett a feltételezése.

Azt hittem ennél többre néz.

- Ethan.. beszélhetünk? Tudod én nem úgy értettem.. annyira beparáztam , tudod jól hogy szinte születésem óta ismerem a szüleiteket. Össze vissza beszéltem, de tudom mit akarok, már 12 évesen tudtam és ezzel mentem mindig Lara idegeire, mégha nem is mondta de én akkor is tudtam , tudtam hogy nem azért akar haza menni az éjszaka közepén mert fájt a hasa vagy elrontotta a hasát hanem mert állandóan rólad áradoztam. ~ basszus ..hát tudta .. én meg olyan büszke voltam magamra amiért sikerült elhitetnem a rosszul létemet..

Amy odament Ethanhoz és megfogta az arcát. Tökre romantikus mintha élő moziban lennék.

- Tudod hogy szeretlek ! Tudod hogy téged akarlak , kérlek ne haragudj hogy összevissza beszéltem. ~ a bátyám elérzékenyült velem együtt és rá mosolygott .

- Húzz már el innen , ne mozizzál rajtunk ! ~ mordul rám.

Megvonom a vállam majd vissza megyek a többiekhez.

- Haza kell mennem de majd fel hívlak ~ néz rám kedvtelenül Liem .

Bólintok mert nem örültem neki hogy itt hagy de ha mennie kell nemtudok mit csinálni. Fölém hajolt megfogta a derekam és adott egy puszit a homlokomra . Zavarta a szüleink figyelme amit nem csodáltam.

- Este velem alszol ~ suttogja a fülembe majd bele harap játékosan.

Rámosolygok és elköszönök tőlük. Miután elmentek próbáltam fel sunnyogni a szobámba de nem jött össze.

- Kisasszony! Veled még nem végeztünk! Ha bulizni mész legközelebb vagy ne igyál egyáltalán vagy csak annyit igyál amennyitől meg tudod hogy önmagad vagy és nem csinálsz hülyeséget! Mellesleg örülünk hogy így alakultak a dolgok , beszeltünk már a helyes védekezésről? ~ jeszusom.. tudtam hogy nem úszhatom meg a kioktatást, de nem fogok a nemi életemről beszelni velük!

- Anya , apa ! Nem vagyok 10 éves! ~ sértődök meg és felmegyek a szobámba.