30. A veszekedés

2.8K 88 0
                                    

Lara.

Az ágyamra dőltem és róla ábrándoztam . Nem gondoltam volna hogy összejövünk. De olyan sexy , ahw.. hogy lehet valaki ennyire jó képű? Pittyegés zavarta meg az álmodozásom.

- Este velem alszol Lara, ne feledd az enyém vagy ! A csókod a tested mindened ~ tipikus Liem , pont mikor róla álmodozom.

Hogy oldjuk meg az estét?

- , de hogy alszunk együtt? Pont rólad ábrándoztam :$ ~ nem túl nyálas?

Mindegy már el Küldtem.

- Átjössz, vagyis át hozlak később, most beszélem anyával meg . Enyém lesz a tested ma :$ ~ nekem is meg kéne beszélnem itthon .

Leszaladok és megkérdem anyát aki elsőre nem igen akart bele menni de végül megadta magát.

- Hé,  beszélhetünk? ~ állít meg a testvérem a lépcső tetején.  Vajon megint nekem akar esni ?

- Persze mondjad .~ felelem és közbe a szobám felé tartok.

- Amynek nem tetszik hogy haragszom rád , szóval kérj bocsánatot! ~ hangosan felnevetek .

- Ez komoly ? Ethan , menj ki ! Teljesen megváltoztál! Anyáéknak simán elmondtad szóról szóra mi történt! Én kérjek bocsánatot amiért énis az igazat mondtam ? Ha én nem lennék még mindig Catrinnel lennél, aki minden nap mással feküdne össze! Szóval,  nem , nem kérek bocsánatot! ~ förmedtek rá és megpróbálom kilökni a folyosóra.

- Te vagy az aki teljesen elszállt magától! Mit gondolsz meddig fogod a kis pillangókat érezni a gyomrodban? Szerinted Liemnek tényleg te kellesz? Hogy lehetsz ennyire naiv és hülye?! ~  ordít rám és érzem ahogy a könnyeimmel küszködök. 

Hogy ronthatja el a boldogságom? Miért nem örül neki úgy mint én,  úgy mint én nekik? A kiabálásra mindenki szobámhoz jött,  Ethan mikor észre vette hogy a szavainak mekkora sullya volt rám nézve,  hogy sikerült megbántania próbált bocsánatot kérni de rá csaptam az ajtót. Mi a francot képzel magáról?

- Ethan ! Mire volt ez jó? Lara örült nekünk és bízott bennünk! Kijárna neki ugyan ez ! ~ Amy próbál kiállni mellettem.

- Ethan ! Mit tettél? ~ ordít rá apa is .

- Szívem , anya vagyok . Bejöhetek? ~  Anya szomorúan próbálkozik de nem szeretném.

Irok Liemnek egy smst .

- Össze vesztem Ethannal , olyan dolgokat vágott a fejemhez amiket nem kellett volna , gyűlölöm. Nem akarom látni sem! Mikor jössz értem? ~ érzem ahogy sirok egyre jobban .

- Anya ne. ~ csak ennyit bírok kinyögni.

- Az a szemét! Ne sírj baby! Aludj itt pár napig anyáék bele mentek .~ honnan tudja hogy sírok?

Jó érzés hogy így mellettem van . Elpakolok pár ruhát és a fontos dolgaimat megmosom az arcom és kinyitom az ajtót.

- Lara kérlek Ne haragudj Ethanra ~ kér a bátyám helyett bocsánatot Amy .

- Ne te mondd meg hogy kire haragudjak ! ~ olyan zavart és ideges vagyok hogy nem izgat hogy esik neki .

- Hugi.. ne rajta add le..~  félbe hagya mikor látja a kezemben a táskám.

- Mit csinálsz? ~ kérdezi ingerülten.

- 1. Nem a te dolgod ! 2. Ne is szólj hozzám! 3. Menj a francba! ~ a lépcsőnél anyáék vártak.

- Szívem.. Most hívtak minket Ameliaek.. Szerintem ezt meglehet beszélni anélkül hogy oda költöznél. ~ már majdnem sir ..

De nem tudok maradni..Most nem!

- Anya..Nem oda költözöm..pár napról van szó.. a fiatok azt hiszi hogy valaki mert volt egy olyan nő az életében mint Catrin , akivel akkor és ott szexelt ahol és  amikor csak tudott és már mindent tud ! Ha nem is érezhetem sokáig azt amit most akkor sem kell ezt a fejemhez vágnia , nincs joga hozzá! Majd ha lenyugodtam jönni fogok..~ puszilom meg őket és már a bejárati ajtónál vagyok amikor hallom hogy apa ordít vele .

- Most így jobb neked ?! A húgod szembe szállt azzal aki miatt te állandóan a szobádban sírtál mint egy kislány! Annak a kapcsolatodnak is örült az elején,  a nagy és erős bátya szerelmes , boldog volt ! Az istenit Ethan ! Nem lehetsz ennyire önző! Minden embernek kell legalább egyszer hibáznia! Szenvednie ! Megtapasztalnia a szerelem okozta fájdalmat! Szét szakítottál egy kis kori barátságot és egy családot és majdnem egy friss kapcsolatot ! ~ tovább nem bírtam hallgatni mert közben hallottam anya sírását is .

Amikor kiléptem Liem pont akkor szállt ki a kocsiból és kicsit idegesnek tűnt. Amikor épp szálltunk volna be anya és apa rohantak ki a lakásból felénk.

- Liem! Kérlek próbálj rá hatni , könyörgöm.. Meddig tart míg úgy dönt vissza jön? ~ sir anya és látom a barátomon hogy megsajnálta.

- Lara .. itt egy kis pénz.. tudod hogy ez a te otthonod is?! Bármikor vissza jöhetsz! Mindegy mennyi az idő! ~ apa is próbálkozik de nekem most muszáj..muszáj gondolkoznom.

Bólintok és beülök. Miközben kiállunk a kocsifelhajtórol Amy szalad ki a házból sírva.

- Elmondod mi történt? ~ kérdi Liem idegesen .

- Miután beszeltünk hogy nálad alszom le mentem anyáékhoz akik bele egyeztek majd az emeletem Ethan azt akarta hogy kérjek tőle bocsánatot,  megmondtam neki hogy nem fogok mert nem nekem kéne,  ugyanúgy az igazat mondtam ahogy ő is . És hogy ha én nem lennék még mindig azzal az őrültel lenne aki állandóan megcsalná. Erre ő nekem esett hogy én vagyok az aki megváltozott ea hogy neked nem is én kellek és tuti nem fog sokáig tartani meg a többi.. nincs joga elvenni tőlem a boldogságot! ~ fakadok ki és az utolsó szót már sírva mondom neki ..

Egymásba Szeretve 1.Where stories live. Discover now