Egymásba Szeretve 1.

17. Liem és én I.

Lara.

- Mit akart tőled az a segfej? ~ kiabál velem Liem .

- Liem ! Ne kiabálj! Mindenki minket néz! ~ szólok rá, mindenki megbolondult ?

- Liem! Szerintem túl reagálód..már nem játszunk szerepet, nyugodj már meg ! ~ szólok rá mégegyszer.

- Mivan ? Örülj neki hogy ott voltam ! Örülj neki hogy kiálltam melletted ! ~ förmed rám ismét, megfogja a kezem és behúz a szobámba majd be csapja az ajtót.

Mit képzel magáról?

- Nem vagyok gyerek , megtudom magam védeni! Nem kértelek meg sőt elleneztem hogy eljátsszuk hogy együtt vagyunk ! ~ vágok vissza amit talán nem kellett volna.

- Szerinted én akartam ?! Te tényleg azt hiszed hogy élveztem hogy fognom kellett a kezed vagy hogy jó volt veled csókolóznom? Alig vártam hogy vége legyen ! ~ üvölt velem , érzem hogy könnyezik a szemem ezért elfordulok .

- Oke , ha így van ha nem , menj ki és hagyj békén , ne gyere a közelembe! Gyűlöllek!! ~ üvöltöm sírva, Ethan lép be a szobába és a szemembe néz majd Liemre .

- Liem most jobb ha mész! ~ szól rá. Végre kiment , nem tudom miért akadtam ki ennyire , hogy tudott ilyeneket mondani ?

- Mi történt? ~ kérdi az arcomat fürkészve.

- Semmi , nem vagyok gyerek ! Fogjátok már fel végre! Nem kell megvédeni! ~ sirok tovább és leülök az ágy végére.

- Nézd Lara.. sajnálom hogy miattam elkelett hitetni Catrinnel hogy jártok, baromság volt.. szólok anyunak hogy nem érzed jól magad majd hozok fel valami kaját..~ nyugtat meg és megölel, majd bólogatok.

Megvártam hogy kimenjen , be mentem a fürdőbe letusolni de még mindig nem bírtam abbahagyni a sírást. Gyűlölöm őt! Utálom ezt a nyaralást! Egy órán át sírtam a zuhany alatt körülbelül, akkor hagytam abba amikor anya kopogtatott a fürdőszoba ajtón.

- Szívem, anya vagyok , minden okes ? ~ kérdi szomorúan.

Vajon Ethan elmondta mi történt? Ő se tud mindenről.. Akkor miért szomorú?

- Igen anya , csak le tusolok . Azért nem mentem mert görcsöl a hasam ~ hazudok , és ha tényleg tudja ?

Ahj.

- Szívem, bemegyek .~ jelenti ki és már bent is van.

- Tudom hogy mi történt.. Liem arca és Ethan szeme és hazugsága mindent elárult.. az anyád vagyok és megérzem ha baj van .~ mondja lehajtott fejjel majd oda adta a törölközöm.

- Ha szeretnél beszélni róla én itt leszek , apád nem tudja csak azt hogy nem érzed jól magad ~ nyugtat meg , majd oda megyek és megölelem, megint rám tör a sírás.

- Anya én..én Nem azért sirok mert érzek iránta valamit, csak azért mert olyanokat mondott..én én..holnap kihagynám a programokat ..kérlek..~ kérlelem sírva.

- Hé drágám, ne sírj, majd én is azt mondom apának hogy nem vagy jól, hogy görcsöl a hasad . De nem zárkózhatsz be nyaralás végéig ezt te is tudod . ~ igaza van de most nincs kedvem senkihez így csak bólintok majd a szobába megyek felöltözni.

Anya visszanéz rám majd kimegy és ismét egyedül maradtam a gondolataimmal .