Akik nem hallottak a Liem névről azok nézzenek utána és csak utána kezdjék el olvasni ,akinek fáj azt látni, hogy Liemet írtam és nem Liamot az inkább bele se kezdjen , köszönöm! 😊
Lara és a családja két hétre nyaralni mennek Barcelonába. Vakáció...
Reggel kopogásra ébredtem, a fejem szét robbant a fájdalomtól, mire magamhoz tértem eltelt egy kis idő.
- Megyek már ~ szólalok meg .
Felkaptam a köntösöm és nyitottam is az ajtót.
- Szivem jól vagy ? Lassan dél van.~ aggódik anyám.
Hogy hogy dél? Ara se emlékszem mikor aludtam el.
- Igen anyu , csak fáj a fejem ez minden. ~ nyugtatom meg gyorsan.
Látom mögötte a bátyám, mellette Liemet , intek anyunak hogy jöjjön bentebb aztán leülök az ágyra.
- Ma itt maradsz míg jobban nem leszel drágám ~ leül mellém és megsimogatja a fejem.
- Anyu és ha rosszul lesz? Itt kéne maradjak vele ~ próbálkozik Ethan , szerintem csak nem akar megint telo nélkül lenni.
Ránézek hogy lássam az arckifejezését , vigyorog .
- Nem is tudom Ethan.. Csak abban az esetben ha mind ketten végig itt lesztek vele és ha jobban van egyből hívtok! ~ adja meg magát anya.
Próbálom Liem tekintetét is figyelni de ő csak a földet nézi.
- Oké anyu na menjetek ~ nyugtatja meg és leül mellém.
Ahogy anyu ki ment próbáltam a fürdőbe kimenni de a bátyám megállított.
- Nem beteg vagyok csak fáj a fejem ! ~ szólok rá.
- Nem beteg vagy csak másnapos egy üveg pezsgőtől ~ vakarja a fejét, mielőtt megszólalnák Liem megelőz.
- Igazából másfél üvegtől ~ ismeri be és leül a fotelbe . Rám néz a bátyám majd Liemre majd ismét rám és mosolyog .
- Mi olyan vicces ? Nem történt SEMMI! ~ bosszúsan oda szólok majd végül felállok és a fürdő felé megyek .
- Oké , oke ! Nem kell kiborulni , nem mondtam semmit se ! Mindjárt jövök csak vissza kérem a telonkat ~ vigyorogva kisétál az ajtón, úgy döntök hogy le fürdök rendbe teszem magam hát ha jobban leszek .
Előveszek egy sima ruhát, törölközőt majd ránézek a fotelben ülő fiúra aztán felállok. Túl hirtelen állhattam fel mivel be szédültem szerencsére Liem egyből észre vette és megtartott mielőtt elestem volna. Ahogy kinyitottam a szemem láttam hogy az arca pár centire van az enyémtől, olyan szép zöld a szeme ,félelmet látok benne. Nem tudom meddig lehettünk így mikor a bátyám kopogás nélkül berontott . Gyorsan felsegített Liem majd vissza ült a fotelba én meg egyből be mentem a fürdőbe, bezártam az ajtót is magam után. Hallom ahogy Ethan kérdi Liemet hogy mivan köztünk, mire ő azt feleli hogy semmi , nem vagyok az esete csak nem akarta hogy beverjem a fejem és mivel ő volt itt ezért muszáj volt elkapnia . Kiesett minden a kezemből és ezt ők is hallották.
- Lara minden oke ? ~ hallom a bátyám aggodalmasan és közben próbál bejutni.
Nem történt semmi? Nem is vagyok az esete ? De..de azt mondta az este..azt mondta hogy józanul is megcsókolna..vagy csak álmodtam? Megint a testvérem dörömböl.
- Lara válaszolj vagy be töröm ezt a kurva ajtót! ~ kiabál odaátról.
- Ja csak leejtettem a tusfürdőt aztán felszedtem ami kifolyt , nyugi ! ~ szólalok meg végül halkan .
- Oké ha bármi van szólj! ~ hallom ahogy vissza megy és telefonálni kezd .
Szíven ütött amit hallottam de min csodálkozom? Tusolás közben még sokat agyaltam , egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből amiket mondott. Muszáj összeszednem magam, 20 perc tusolás után elzárom a vizet majd a tükör elé állok. Karikás és fel van dagadva a szemem , vajon sírtam? Remek ! Muszáj egy kis smink de semmi erőm, nem láthatják meg rajtam. Rendbe tettem magam , felöltöztem és kinyitottam az ajtót. Ahogy kiléptem a fürdőből mindketten felpattantak , én a telefonomért nyúltam és tárcsáztam anya számát.
- Háló szivem, Mi újság? ~ kérdi féltőn.
- Szia anya , letusoltam és jobban érzem magam ~ kezdek bele, a fiúk kérdőn néztek rám.
- Ez remek Lara! Akkor mi a terved? ~ végre boldog a hangja.
- Arra gondoltam hogy elmennék ebédelni abba az étterembe ahol első nap ettünk, nagyon finom volt az étel. ~ kicsit bűntudatom van , mivel tisztában vagyok vele hogy anya ilyenkor nagyon engedékeny.
- Jó ötlet! Akkor vissza indulunk értetek ~ jaj ne.. Nem erre számítottam..
- Öhm.. anya .. ne csináljatok plusz utat.. ott megvárlak titeket ~ próbálkozom hátha sikerrel járok.
- Biztos ? A fiúkkal mi lesz ? ~ aggódik már megint .. mi lenne ?
- Én már indulásra kész vagyok és éhes is vagyok de nagyon , míg megvárom őket addigra rosszul leszek , majd utánam jönnek ~ hazudom anyának.
- Rendben csillagom , add oda kérlek a bátyádnak a telefont ~ Miért?
Nem vagyok már dedós.. átadom neki majd figyelmesen fülelek.
- Drágám a húgod előre megy enni abba az étterembe ahol első nap ettünk, készüljetek el fél óra és értetek megyünk. ~ ezaz !
- Jolvan anyu ! ~ hallom Ethan hangján hogy nem tetszik az ötlet neki majd vissza adja a telefonom.
- Nemsokára mi is csatlakozunk szivem , legyen nálad a telefon ha bármi baj van tudj szólni, puszilunk ~ köszön el végül anya .
Rájöttem ez a ruha nem alkalmas ezért kerestem egy másikat , mintha a fiúk nem is lennének a szobámba, MINTHA SEMMISEM TÖRTÉNT VOLNA! ..
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
