Akik nem hallottak a Liem névről azok nézzenek utána és csak utána kezdjék el olvasni ,akinek fáj azt látni, hogy Liemet írtam és nem Liamot az inkább bele se kezdjen , köszönöm! 😊
Lara és a családja két hétre nyaralni mennek Barcelonába. Vakáció...
- Tracy amúgy arra gondoltunk anyáékkal hogy átalakítanánk a szobádat, szóval gondold ki milyenre szeretnéd és úgy válogass majd bútorokat. ~ fordulók hátra a kocsiban.
- Azt hittem csak szekrényért megyünk...~ mondja aggodalmasan.
- Nyugi , csak azt szeretnénk hogy legyen egy hely ahova bemész és önmagad vagy ha arra van szükséged ~ válaszolom mosolyogva és vissza fordulók. Liem telefonja hirtelen csörögni kezd , felveszi és kihangosítja.
- Szia drágám, van egy rossz hírem.. a nővéred az imént..
- Anya vezetek és kivagy hangosítva! Bármit is csinált a fogyatékos lányod, most per pillanat nem érdekel! A lányokkal vásárolni megyünk, nem szeretnék újabb autó balesetet!~ vág Amelia szavába dühösen.
Ugye nem azt akarta mondani hogy ...
- Amelia ugye nem.. mond hogy nem..kérlek mond már hogy nem mondta vissza a feljelentését! ~ dadogom és furcsán veszem a levegőt.
Liem dudálni kezdett majd félre állt, így jelezve a szüleimnek hogy ők is tegyék ezt.
- Lara..kicsim..szó sincs erről! Mary gyereket vár...Ha úgy dönt megtartja akkor Joe lehetséges felmentést kap , ha viszont nem tartja meg elképzelhető hogy később elvetél vagy nem lehet neki többet gyereke... Még ha titokba is tartanánk , bújtatni Maryt nem tudjuk Joe szülei elől és ha akkor tudják meg, kinyomozzák és rájönnek hogy a fiúktól van..beperelnének minket..~ hallom a gondterhelt hangját.
Megnyugodtam de nem bírtam szóhoz jutni .
- Akkor vetesse el ! Majd beszélünk! Szia! ~ csapja rá az anyjára dühösen a telefont .
Eközben anyáék kérdezték mi a baj de mivel félig meddig hallották így tudták. Kérdezték hogy menjünk e haza de a barátom megnyugtatta őket hogy semmi baj nincs . Nemsokára oda értünk és Tracy félénk volt ahogy gondoltam . Maryn járt az eszem annyira hogy nem vettem magamnak semmit...pedig akartam ...délután úgy 4 körül haza értünk és apáék elkezdték csinálni a szobát. Izgatott voltam mi lesz belőle, sok lehetőség rejlik benne . A telefonomat babráltam amíg várakoztunk.
- Minden rendben ? ~ aggódik anyám.
- Igen nyugi csak Maryn gondolkozom...~ vonom meg a vállam.
- Oh értem, nincs jó vagy rossz döntés... a gyerek a szülők számára áldás vagy annak kéne hogy legyen .. de nem mindenki bírja egyedül nevelni főleg egy újszülöttet.. vagy a tudat hogy ki az apa ezzel is nehéz együtt élni. Egyszer mindenki szeretne gyereket vagy gyerekeket .~ mondja anya majd folytatja.
- Nincs kedvetek segíteni a vacsorába? Közben Lily elmondhatnád veled mi a helyzet . ~ mosolyog anya .
- Rendben ~ mondjuk egyszerre és nevetünk.
- Na mesélj magadról. ~ unszolom Lilyt és elkezdem hámozni a zöldségeket.
- Olaszországban élek egy kisebb faluba a szüleimmel, apukám a helyi rendőr így elég nehéz volt barátkoznom, anyukám pedig orvos. Van egy kutyánk is általában velem alszik . ~ fejezi be boldogan .
- Én is szeretnék régóta egy kis kutyát ~ szólalok meg mire anya felnevet.
- Gondoskodni kell egy kutyáról, sokat kell vele foglalkozni , tanítani kell , sétáltatni kell és még sorolhatnám! Igazam van Lily ? ~ a sok sok kifogás.
- Igen Olívia. ~ ért egyet anyámmal.
- Tudom , tisztában vagyok vele, már nem vagyok öt éves anya ! Oda figyelnék rá! ~ állok ki magamért dühösen.
- Majd apáddal megbeszéled Lara .~ kedvesen rám mosolyog.
- Lányoook ~ kiabál apa
- Megyüüüünk ! ~ szólok vissza és megindulunk fölfelé.
- Kész a szoba , Tracy szívem gyere és nézd meg. ~ apának fülig ér a szája a boldogságtól, Liem póló nélkül áll, olyan szexi...a bátyám letörli a pólójával az izzadságot.
Ahogy belép az ajtón Tracy egyből elsírja magát. Utána megyünk mi is hogy megnézzük...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nagyon jól néz ki bár a szemetet kidobhatták volna...
- Na milyen , Tracy ? Tetszik ? Ilyenre gondoltál? ~ kérdezősködik apa .
- Nem , ez százszor jobb egyszerűen fantasztikus ! Imádom! Úristen...köszönöm!! ~ sírva a szüleim nyakába ugrik .
Örülök hogy végre örömébe sír.
- Örülünk hogy tetszik , használd ez most már a te szobád! ~ simogatja apa a fejét.
- Ne sírj Tracy szívem, új életed van új szoba jár hozzá! ~ törli le a könnyeit.
- Na akkor ideje be pakolnod a ruháidat az új szekrénybe ~ adok át neki két reklám szatyrot , bár magamnak nem vettem neki és Lilynek igen.
- Ez tényleg az enyém? ~ dülled ki a szeme mikor átadom neki .
Bólintok és megölelem.
- Használd egészséggel, boldogan , sírás nélkül ~ remélem holnap már nem fog sírni, rossz lehet neki de ideje boldognak is lennie.
