Egymásba Szeretve 1.

49. Újra a suliban

Lara.

Két hét telt el azóta hogy rohamom volt és szakítottam vele..Nem akartam , szerettem ..szeretem . Anyáék mégis azt akarták hogy egy darabig ne keressem sem őt sem a családját. Amelia annak ellenére is az ügyön dolgozott hogy a fiát tönkre tettem.. Ethant minden nap kérdeztem Liem felől, persze nem tudott túl sok jót mondani nekem.. Önpusztító életmódba kezdett ..hol be járt hol nem. Ha esetleg mégis be ment bunkózott mindenkivel még a legjobb barátnőmmel is.. Szerencsére nem vette magára, tudta hogy most min megy keresztül..hogy min megyünk keresztül...

- Lara , biztos hogy készen állsz az iskolára? ~ aggódik anya , bólintok és bele iszok a kávéba.

- Anya nyugodj meg ! Ha sokat hiányzóm évet kell ismételnem. Plusz a héten jön a cserediák is. Nem tudok róla semmit sem. ~ nem volt idejük lemondani annyira el voltak foglalva velem.

Anya bólint és a bátyámra várok. Ásítva jön lefelé a lépcsőn oda köszön a szüleimnek és már mentünk is. Az úton kicsit aggódtam mi lesz ha össze találkozom vele, mit mondjak neki?..

- Laraa! Itt fogunk ülni? ~ vihog rám Ethan .

Észre sem vettem hogy megérkeztünk.

- Ja bocs , elkalandoztam ..~ szállók ki a kocsiból.

Nem számítottam rá hogy mindenki engem fog nézni, kicsit zavarba jöttem..

- Áh Laraaa! Végre itt vagy te is .~ ujjong Amy .

Boldog volt de azért láttam hogy aggódik.

- Amy..láttad őt? ~ megrázza a fejét és mosolyog , hiányzik.

- Nem Lara, de lehet hogy később be toppan..lazulj el egy kicsit. ~ megfogta a kezem és be mentünk.

Az osztályba mindenki ki kerekedett szemekkel bámult. Próbáltam nem foglalkozni velük..nemsokára ki csöngetnek és akkor fel megyek a titkárságra megkérdezni ki jön hozzánk. Hirtelen nyílik az ajtó és bejön rajta ő.. A szívem úgy kalimpál, olyan hevesen hogy alig kapok levegőt. Amy megfogja a kezem és aggódva pillant rám.. Itt van.. fekete felsőt viselt mint ahogy mindig.. egy pillanatra rám nézett és találkozott a tekintetünk majd elfordult és leült arrébb.. Feszültnek tűnt és előre nézett..

- Örülök hogy megtisztel a jelenlétével minket Mr. Taylor ! ~ förmed Liemre a tanár.

Meghökken és felhúzott szemöldökkel néz vissza.

- Aha ..gondolom ~ gúnyolódik és pont akkor csengettek ki .

A tanár úr a szemét forgatja és elengedi a megjegyzést. Szóval ilyen lett ??.. Nem sok időm maradt rágódnom mert a barátnőm felrántott a padtól. A titkárnőtől elkértem a mappát amiben az új lakótársam adatai szerepeltek , nem volt időm belenézni mert az osztályfőnököm leszólított.

- Lara , jó újra látni téged. Remélem jól vagy most már. Nem tudom Amy említette e de ma kiállításra megyünk. Ha esetleg úgy érzed nem vagy még kész rá nyugodtan szólj.~ kedvesen rám mosolyog.

Valahogy elfelejtette közölni...

- Készen állok rá, bár elfelejtette megemlíteni nekem Amy. ~ vallom be és követem.

- Rendben osztály! Busszal megyünk és jövünk, ha valaki nincs itt és nem jön annak igazolatlant adok egész napra ! Remélem érthető voltam , öt perc múlva indulás! ~ elégedetten vigyorog és az órájára pillant.

A barátnőm lehajtott fejjel kér bocsánatot tőlem én meg kinevetem, nem haragszom rá. Az úton arról beszélt mennyire várja a Dániából érkező lányt akit Angelikanak hívnak. Én végig Liemet néztem aki rám sem figyelt hanem az új haverjával vihogott valamin . Amikor megérkeztünk elmondta az osztályfőnök hogy aki elkeveredik az jöjjön ide a buszhoz de aki le lép az nem ússza meg . Nem csak a mi osztályunk volt a kiállításon, más iskolából is érkeztek így nem igen állhattunk le bámészkodni. Az egyik kép nagyon megtetszett így megértem Amyt csináljon rólam egy képet.

Hamis mosolyt erőltettem magamra és úgy tettem mint aki boldog . Egy srác nagyon nézegetett engem majd oda jött hozzánk.

- Szia cica ~ kacsint rám és hozzám ér, amitől én meg ugrok és elkezdek sikítani és kiabálni.

- Ne érj hozzám! ~ nem jöttem helyre ..még nem..a srác úgy nézett rám mint aki bolondot lát, szörnyen zavart ..

Amy próbált nyugtatni miközben mindenki engem nézett.. Hirtelen Liem lépett oda elénk és védelmező állásba állt.

- Ne érj hozzá! ~ kiált rá dühösen mire a srác röhögni kezd , ettől Liem csak idegesebb lett és ráförmedt.

- Mi olyan vicces hülye gyerek ?! ~ a srác végre abba hagyja a nevetést és meghátrál, megijedt volna ?

- Mi folyik itt ? Lara minden rendben ? ~ fut oda hozzám az ofönk.

- Az a srác hozzá ért és..Hirtelen elkezdett remegni ..és..sikítani..~ hadarja gyorsan és remegő hangon a barátnőm.

Felállok és nagy levegőt veszek .

- Nincs itt semmi látni való! ~ kiált a bámészkodóknak Liem akik egyből odébb mentek, így rendesen kaptam levegőt.

- Köszönöm..~ suttogom neki , hátra néz és látom a könnyes szemét, látom rajta hogy mennyire küzd..küzd ellenem .. Borzasztó érzés fogott el..