𝐈𝐟 𝐘𝐨𝐮 𝐖𝐚𝐧𝐭 𝐋𝐨𝐯𝐞 /𝐷𝑎𝑛𝑖𝑒𝑙 𝑅𝑖𝑐𝑐𝑖𝑎𝑟𝑑𝑜/ ¹

𝐶 ℎ 𝑎 𝑝 𝑡 𝑒 𝑟 ~ 46

𝑂𝑙𝑖𝑣𝑖𝑎 𝐻𝑜𝑐𝑘𝑦

Másnap reggel arra keltem, hogy Daniel az oldalamat simogatja, miközben apró puszikat hagy az arcomon. 

- Még nem, még hagyj aludni. - dünnyögtem kissé értetlenül, miközben jobban bele simultam az engem átkaroló kezeibe.  

- Már tíz óra is elmúlt. - suttogta a fülembe, de mit sem törődve ezzel jobban magamra húztam a takarót és a fejemet a párnába fúrtam. - Na, ne már. Én unatkozok.

- Akkor unatkozz máshol, mert én még alszok. - morogtam.

- Liv, kérlek. Csináljunk valami kaját, éhes vagyok. - mondandóját próbáltam figyelmen kívül hagyni hátha hagy, majd tovább aludni, de mire is gondoltam? Ő Daniel Joseph Ricciardo, az ausztrál méhészborz, aki nem adja fel egy könnyen.

- Liv, Kicsim. - simította kezét a pólóm alá, ami igazából az övé volt.

- Mi van már? - fordultam felé, igencsak morcosan.

- Csodálatosan szép jó reggelt! - vigyorgott rám.

- Valahol ez mind elveszett. - hunytam le újra szemeim. - De amúgy neked is jó reggelt. - bújtam a nyakához, majd magamba szívtam jellegzetes illatát, amit annyira szeretek.

- Éhes vagyok. - mondta, amit percekkel ezelőtt is, ezért a szemeimet kinyitva, némán átkoztam el őt.

- És mi vagyok én az anyád, hogy mindig nekem kell téged megetetni?

- Nem, fura lenne és akkor nem tehetném ezt meg. - hadarta, majd ajkai már az ajkaimon voltak.

- Szerintem Grace nem díjazná annyira. - mondtam kipirulva miután elváltunk.

- Mit mondjuk te, mi? - vigyorgott, kire csak egy unott pillantást küldtem felé.

- Menj messzebb kérlek, az egod lefelejt. - toltam hátrébb a fejét, mire hangosan felnevetett. Lemászva rólam kelt ki az ágyból, majd a kezét felém nyújtva húzott fel engem is.

- Csináljunk pirítóst, meg nem tudom. Csináljunk még valamit. - ült fel a pult tetejére.

- Lassan értelmesebb lenne ebédet csinálni. - mondtam, ahogy az órára néztem.

- Akkor. - húzta el a szót. - Mi lenne, ha azt csinálnánk, de közben megszánnál valami kajával?

- Mi legyen az ebéd? - nyitottam ki a hűtőt.

- Nem tudom. - lépett mögém az ausztrál.

- Tortillát ehetsz, nem?

- Mértékkel, de igen.

- Akkor csináljunk azt. Van csirkemell, zöldségek, avokádó és minden hozzá.

- Van avokádó? - csillantak fel a szemei.

- Aha, csináljunk belőle szószt és akkor az mehet a tortillákba. - mondtam.

- Benne vagyok. - bólogatott.

- A sajttortát szereted? - néztem fel rá kíváncsian.

- Imádom, de nem ehetek azt.

- Megbeszélem Michel. Van egy recept  akit ki akarok próbálni.

- Imádlak. - nyomott egy puszit az arcomra vigyorogva. - Mit segítsek?

- Tudod, hogy kell megcsinálni az avokádó szószt, nem?

- Kisujjból kirázom.

- Akkor te csináld meg azt én meg addig megcsinálom a sajttorta alapját, mert állnia kell. - mondtam.